Megérte visszavenni?
"Ez egy kimondottan nagy értéket képviselő eszköz. Lehet, hogy osztalékfizetésből is lesz bevétel, de az értéknövekedés miatt kötött jó megállapodást a kormány" - mondta tavaly májusban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Az eddigiek alapján az értéknövelés nem jött be, és osztalékból sem származik annyi bevétel, hogy legalább nullszaldós legyen az üzlet.
Tavaly májusban jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, hogy 1,88 milliárd euróért, akkori árfolyamon számolva mintegy 500 milliárd forintért megveszi az állam az orosz Surgutneftegaz 21,22 százalékos Mol-részesedését. A vételár részvényenként 84,763 euró, az akkori 265 forintos árfolyamon mintegy 22 460 forint volt, ami megfelelt az aktuális piaci jegyzésnek.
Azóta viszont jelentősen csökkent a Mol árfolyama, így az oroszoktól megvett 22 179 488 darab részvény most a hétfő délutáni 19 300 forintos árfolyamon 428,1 milliárd forintot ér, vagyis bő 70 milliárd forintot veszített az állam az üzleten. Ha euróban számoljuk, akkor ma 66,1 eurót érnek a részvények, vagyis majdnem 414 millió euró a veszteség eddig a Mol visszaesése és a forint árfolyama miatt.
Alig 12 milliárdos az osztalék
A Surguttól megvett részvénycsomag mellé jött még 2,4 százaléknyi Mol-tulajdonrész az egykori magánnyugdíjpénztári portfóliókból, illetve további 0,8 százaléknyi részvényre a negyedik negyedévben kissé titokzatos módon tett szert az állam. A Budapesti Értéktőzsde honlapja szerint hétfőn 25 717 981 darab Mol-papír volt a magyar állam kezében, ezek egy részét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, kisebb hányadát pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelte.
A Mol igazgatósága a múlt héten jelentette be, hogy a cég tavalyi eredménye után 45 milliárd forintos osztalék kifizetését javasolja a részvényeseknek, ez papíronként 460 forintot jelenthet, ha a közgyűlés is rábólint a javaslatra. Az osztalék mértéke az igazgatóság közlése szerint a nettó befektetés-fedezeti ügylet hatásától megtisztított nettó eredmény 40 százaléka.
A fenti állami részesedés esetében a bő 25,7 millió részvény összesen 11,83 milliárd forintos osztalékra jogosítja fel az államot, ami az előbb felvázolt 71,9 milliárd forintos veszteség töredékét fedezi. Nagyságrendileg még öt hasonlóan sikeres évre lenne szükség változatlan árfolyamot feltételezve ahhoz, hogy nullára jöjjön ki az állam a Mol-üzletből. Persze azt hozzá kell tenni, hogy a 70 milliárdos veszteség egyelőre nem realizált, hiszen nem adta el az állam a részvényeket. Ha a Mol árfolyama emelkedésnek indul, akkor ez a veszteség fokozatosan csökkenhet, nagyjából 22 400-as szint felett pedig már nyereségként jelenne meg az osztalék az államkasszában.
Beke Károly
mfor.hu
