Milyen forgatókönyvek vannak?
Május 6-án tartották a görög parlamenti választásokat, melyen hét párt jutott be a törvényhozásba, de közülük egyik sem volt képes kormányt alakítani, ezért kell most megismételni a voksolást. Az utóbbi egy hónap függvényében a tét most talán nagyobb, mint május elején, lényegében az eurózónában való maradásról szóló népszavazásnak is tekinthető a voksolás - olvasható a KBC Equitas pénteki elemzésében.
A cég szakemberei három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel: a legvalószínűbb az, hogy az EU-barát Új Demokrácia nyer, ők a PASZOK-kal tudnának esetleg koalícióra lépni, így rövidtávon az eurózóna tagja maradhatna Görögország. A májusi választások után mindössze néhány parlamenti hely hiányzott a két pártnak a többséghez, így most jó esély van arra, hogy sikerül átlépniük a küszöböt. Ugyanakkor a KBC szerint 60 százalék az esélye annak, hogy a kedvező forgatókönyv ellenére a görögök két éven belül kilépnek a valutaunióból, mert a nemzetközi szervezetek által támasztott hitelfeltételeknek hosszútávon nem tudnak megfelelni. Ez a kilépés azonban már rendezett módon mehetne végbe, hogy megakadályozzák a válság továbbterjedését.
A második forgatókönyv, hogy a nyíltan megszorítás-ellenes szélsőbaloldali Sziriza párt alakít kormányt, a KBC elemzője szerint ez lenne a legrosszabb forgatókönyv a piacok szempontjából. Ekkor ugyanis az új görög kormány várhatóan elutasítaná a hitelezők követeléseit, és megpróbálná újratárgyalni a korábbi mentőcsomagot, akkor pedig a nemzetközi szervezetek megvonnák a támogatást Görögországtól. Ez még nem járna automatikusan kilépéssel, így a görög bankok például részesedhetnének az EKB forrásaiból. A szakember szerint kevésbé valószínű, de az is előfordulhat, hogy a Sziriza vezette kormány egyoldalúan, azonnali hatállyal a kilépés mellett dönt, ez erősen negatív piaci reakciókat váltana ki, és beláthatatlan következményekkel járhatna. "Ha a Görögország köré húzott tűzfal nem bizonyul elegendőnek, akár az eurózóna teljes széthullásához is vezethet ez a forgatókönyv. Érdemes hozzátenni, hogy a legutóbbi nyilatkozataiban a Sziriza is az euró mellett állt ki, ami tovább csökkenti az extrém szcenárió valószínűségét" - olvasható az elemzésben.
A harmadik, egyben legkevésbé valószínű forgatókönyv az, hogy ismét nem sikerül kormányt alakítani, a piacok valószínűleg erre is negatívan reagálnának, hiszen így nem léphetnének életbe a június végéig megkövetelt újabb megszorítások, ami miatt szinten befagyaszthatnák a támogatásokat Görögországnak.
A görög gazdaság éhezik egy pozitív eredményre
A KBC Equitas elemzése szerint a piacok már egy hónapja készülnek a lehetséges kimenetelekre, a meghatározó intézményi befektetők közül sokan a legrosszabbra is felkészültek, erre utalnak a történelmi mélységet is megjárt német és amerikai hozamok. Egy mérsékelten kedvezőtlen kimenetel miatt a várt eladási hullám elmaradhat, fellélegzés és hirtelen emelkedés lehet a piacokon. Ha azonban a fentiekben felvázolt legrosszabb forgatókönyv lép életbe (Sziriza-kormány és azonnali kilépés), akkor erősen negatív piaci hatások jöhetnek.
"A kormányalakításra három napja lesz a győztes pártnak, sikertelenség esetén pedig a második helyen végzett pártot kéri fel a köztársasági elnök. Mivel csak három párt képes potenciálisan a kormányzásra, ezért a választás utáni hat napban eldől, lesz-e új görög kormány" - olvasható a Concorde Értékpapír Zrt. elemzésében. A görög parlament 300 helyből áll, amelyből 151-et kell megszerezni a kormányzáshoz. A szavazáson első helyezett párt kap plusz ötven férőhelyet a parlamentben, a maradék 250 hely pedig arányosan kerül szétosztásra azok között a pártok között, akik elérték a három százalékos parlamenti küszöböt.
A május nyolcadikán tartott szavazáson 58 széket szerzett meg az Új-Demokrácia, amihez kapott még 50-et. A Szirizának 2009-ben még csak 16 helye volt a parlamentben, idén májusban már 52 Sziriza képviselő jutott be a parlamentbe. A nagy vesztes PASZOK 160 parlamenti helyéből mindössze 41-et tudott megtartani idén. A kis pártok közül 33 mandátumot kapott a Független Görögország, 26-ot a Görög Kommunista Párt, újonnan bejutottként 21 széket szerzett meg a szélsőjobboldali Aranyhajnal és legkisebb pártként 19 helyet szerzett meg a Demokratikus Baloldal. A választási szabályok alapján a szavazatok körülbelül 36 százalékát kell elérnie egy pártnak ahhoz, hogy megszerezze a 151 helyet és önállóan kormányt alakítson, de ez jelenleg teljesen valószínűtlen.
Ha sikerül koalíciót alkotni, leghamarabb június 28-án állhat fel az új parlament, majd ezután kezdődhet meg az új kormány munkája. A görög gazdaságnak óriási szüksége lenne a helyzet megoldására, ugyanis a legutóbbi kudarcos választás óta rendkívül kedvezőtlen folyamatok indultak el. Napról-napra gyorsul a betétkiáramlás a görög bankrendszerből, a becslések szerint az ügyfelek körülbelül 3-7 milliárd eurónyi összeget vettek ki a bankokból és helyezték el más országokban, vagy tartják készpénzben otthon. Sokan azért nem fizetik a számláikat, mert arra számítanak, hogy már egy leértékelődött valutában is teljesíthetnek a drachma bevezetése esetén. Bár látszólag kevés köze van a választáshoz, mégis drasztikusan visszaesett május óta a turisztikai foglalások száma, amely már így is 15 százalékkal esett az első negyedévben az előző évhez képest - vázolja fel a helyzetet a Concorde elemzése.
"Nem lesz könnyű falat a német kormánnyal való tárgyalás sem, aki hivatalosan eddig nem sok jelet mutatott az engedékenységre és több vezető német politikus is zsarolásnak vette Ciprasz kijelentéseit. Angela Merkelnek még nincs hivatalos nyilatkozata a témában arról, hogyan viszonyulna Berlin egy Sziriza vezette kormányhoz, sem arról, hogy hajlandó-e újratárgyalni a korábbi mentőcsomagot" - áll a Concorde elemzésében. Egy mai német kormányszóvivői nyilatkozat ugyan arra utalt, hogy a németek minden megválasztott görög kormánnyal hajlandóak asztalhoz ülni - de ez nem jelenti azt, hogy tényleges engedményeket is tennének, a német politikusok a héten mereven elutasították az ilyen jellegű felvetéseket. Ennek oka, hogy a görögökkel szembeni bizalom Berlinben teljesen hiányzik, mivel a görögök az eddigi vállalásaikat sem teljesítették, így a német politikai elit úgy gondolja, hogy ilyen helyzetben értelmetlen további könnyítésekről beszélni.
mfor.hu
