302-306 forint - ebben a sávban mozgott az euró az elmúlt hetekben. A dollár pedig 254-260 forintnál járt. Ez forinterősödést jelent a korábbi - júliust megelőző 12 hónapban látott - árfolyamokhoz képest. Ebben az időszakban ugyanis az euró esetében 310 forint körüli árfolyamok voltak jellemzőek, a dollár pedig a 280 forint körüli szinteket foglalta el.
Trump is szerepet kapott
A két devizával szembeni forinterősödésnek több oka van - mondja Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Egyrészt a nemzetközi piacon az euró jelentősen erősödött a dollárral szemben az elmúlt hetekben, így az árfolyam megközelítette az 1,20-as szintet, amire az elmúlt egy évben nem volt példa. Az euró erősödése részben az európai gazdaság kilátásainak javulásával magyarázható, egyre jobb adatok jöttek ugyanis az eurózónából. Emellett az európai politikai kockázatok mérséklődtek a francia és holland választások után, valamint az olaszoknál is jobb lett a helyzet. Hátravan még ugyan a német választás, ám a befektetők lefutottnak látják, azaz Merkel győzelmét várják. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban ellentétes dolgok történtek. A várakozásokhoz képest kicsit gyengébbek lettek az amerikai makroadatok, amelyek arra utalnak, hogy mégsem olyan erős a gazdaság. Politikai tényező is felmerült. Az amerikai elnök, Donald Trump több intézkedését sem tudta véghezvinni, ez pedig bizonytalanná tehette a befektetőket, ami szintén szerepet játszhatott a dollár gyengülésében.
Hangulat, lengyelek, adatok
Az elmúlt hetekben viszonylag kedvező volt a nemzetközi befektetési környezet. Az optimista hangulatban pedig a befektetők szívesebben vásárolnak a kockázatosabbnak tartott feltörekvő piaci devizákból, így a forintból is. Emellett régiós tényezők is segítették a forintot. A magyar deviza erősödéséhez hozzájárulhatott, hogy a régiós befektetők tartanak a lengyel belpolitikai lépésektől, ezért a zlotyban lévő befektetéseik egy részét inkább forintba és cseh koronában tehették át. A forint mellett szól az is, hogy a makrogazdasági mutatók kedvezőek a befektetők szemében: a költségvetési hiányt kordában tartják, az államháztartási hiány csökken, emellett jelentős többlet van a fizetési mérlegben.
Mit szól ehhez az MNB?
Fontos azonban - mondja Németh Dávid -, hogy a magyar jegybank nem igazán szeretne erős forintot, ám kérdés, hogy milyen eszközei vannak. Bár az MNB egyre nehezebb helyzetben van, ha gyengíteni szeretné a forintot, azért van még muníció. A három hónapos betétet akár meg is szüntetheti, emellett hozzányúlhat az egynapos betéti kamathoz, amelynek mértékét a jelenlegi mínusz 5 bázispontról (-0,05 százalék) akár mínusz 15-20 bázispontra (-0,15 százalék, -0,20 százalék) mérsékelheti. A nem konvencionális eszközök közül a forintlikviditást növelését célzó devizatendereket (devizacsere-ügylet) agresszívebben hirdetheti meg, azaz nagyobb volumenben és alacsonyabb kamatok mellett. Mindezek monetáris lazítást jelentenének, azaz a forintot is gyengíthetik. Végső esetben pedig akár jöhet egy nyílt piaci intervenció, azaz az MNB devizaért forintot adna a piacon nagy tételben, ezzel gyengítve a magyar deviza árfolyamát.
Merre mehet a forint?
Németh Dávid összességében inkább forintgyengülésre számít a következő 4-5 hónapban: az év végéig és a jövő év elejéig. Ez a számok szintjén azt jelenti, hogy az euró árfolyama akár 315 forint fölé kerülhet. Azért lehet valószínű ez a forgatókönyv, mert várakozásai szerint az Európai Központi Banktól és az amerikai Fedtől is szigorítás jöhet, miközben az MNB pont lazítani készül. Ez a kettős helyzet pedig megágyazhat a forint gyengülésének.
mfor.hu
mfor.hu
