<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Az infláció erősödésével egyre többen keressük az értéktartó, inflációkövető befektetési lehetőségeket megtakarításunk védelme érdekében. Ezért is láthatunk óriási visszaváltási hullámot a szuperállampapírnál, és nagy felfutást a PMÁP-nál. De mit tehetünk, ha az utóbbinál nagyobb hozamot, a növekvő inflációt is kivédő megoldást, egyáltalán diverzifikáltabb portfóliót szeretnék a válsághelyzetben? Íme két alternatíva, amelyekkel felvehetjük a kesztyűt a megtakarításaink védelmében.

Fokozódó pénzromlás mellett a legalapvetőbb célunk, hogy megóvjuk pénzünk értékállóságát. Ezért nem meglepő, hogy az utóbbi hónapokban extrém módon megnőtt a kereslet az inflációkövető befektetések iránt. Ezt látjuk az állampapírok piacán is, ahol a szuperállampapír, avagy MÁP+ vezető szerepét egyértelműen az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) vette át. Előbbi volumene több mint 1200 milliárd forinttal csökkent, míg utóbbi szinte ugyanekkora állománybővülést mutatott decembertől júniusig.

Érthető ez az átrendeződés, hiszen a MÁP+ 5 évre ígért átlagos évi 5% hozama messze elmarad a mára kialakult 13,7%-os inflációs rátától, vagyis nettó veszteséges ez a befektetés. A PMÁP azonban inflációkövető befektetésként a jövő évi kamatbázist az idei évi inflációval fogja növelni, amire még kamatprémiumot is kapunk.

Ez eddig jól hangzik, azonban ez a korrekció mindig csak a következő évben történik meg. Idén tehát a PMÁP hozama elmarad az infláció szintjétől, hiszen a tavalyi alacsonyabb infláció miatt alacsonyabb a kamatbázis, így itt veszteséget szenvedünk. Ha pedig a 4-6 éves futamidő alatt minden évben folyamatosan növekedne az infláció, akkor minden évben ugyanígy negatív mérleget zárnánk.

Az sem elrugaszkodott igény, ha a PMÁP által ígért 1,5%-os kamatprémiumnál magasabb hozamot szeretnénk elérni. Sőt, előfordulhat, hogy kétségeink támadnak akár a magyar állam fizetőképességét illetően, és állampapír helyett inkább más eszközbe fektetnénk a pénzünket. Végül, de nem utolsó sorban lehet, hogy szeretnénk diverzifikálni a befektetéseinket, hogy több lábon álljon a megtakarításunk, főleg ilyen zavaros piaci helyzetben.

Mindez arra sarkallhat bennünket, hogy más befektetési lehetőségek után nézzünk az állampapírokon túl. Erre mutatunk most két alternatívát.

Csak erős idegzetűeknek – részvénybefektetés válság idején

A részvénybefektetések legnagyobb vonzerejét az elérhető magas hozam jelenti, de ne feledjük, nincs ingyen ebéd: a magasabb hozam magasabb kockázattal is jár. A jó hír viszont, hogy szakértői segítséggel is belevághatunk egy jól összeválogatott részvényportfólió kialakításába. Ha tehát elég jártasnak érezzük magunkat a piacon, adhatjuk-vehetjük magunk is a részvényeket, de meg is bízhatunk szakembert a pénzünk kezelésével.

A részvénykereskedelemben alapvetően két fő stratégia közül választhatunk: értékalapú vagy növekedési részvényekre vadászhatunk. Az előbbi stratégiát követő cégek belső fejlesztéseik révén igyekeznek növekedni, így emelve a cég piaci értékét. Utóbbi stratégia pedig arról szól, hogy felvásárlással, agresszív terjeszkedéssel igyekszik a cég ugyanezt a célt elérni.

Kérdés azonban, hogy mennyire bízhatunk egyáltalán a részvényekben manapság? Itt jön be az említett kockázatosság. A tőkepiacokon ugyanis nagy mozgásokat látunk, ami miatt nehéz kiszámítani, melyik szektor hogyan teljesíthet a jövőben. Háborús helyzet van, erősödik az infláció, ami miatt a jegybankok mindenütt kamatemelésbe kezdtek, mindenhonnan recesszióról és válságról szóló félelmeket hallunk. Számos nyersanyagl és alkatrész esetében szállítási problémák nehezítik az ipari termelést – mindezek a tényezők jócskán megnehezítik megérteni, mibe is érdemes fektetni.

Mindezt látva eszünkbe juthat Warren Buffett, a világ tán leghíresebb befektetőjének nagyon is aktuális jelmondata: „Óvakodj, amikor mások kapzsik, és légy kapzsi, amikor mások óvakodnak” („Be fearful when others are greedy, and be greedy when others are fearful"). Ez nem jelent mást, mint hogy tekintsünk lehetőségként a válságos helyzetekre. A jelen gazdasági körülmények között ugyanis számos befektetési lehetőség olcsóbbá vált a szokottnál, ami jó vásárlási opciót jelenthet számunkra.

Épp visszaeső, egyébként viszont jellemzően nagyon keresett lehetőségeket találunk például a legnagyobb tech cégek között is. Ilyen például az Nvidia is, amely az idei harmadik negyedévre jelentős gyengülésre számít saját háza táján. De gyengélkedik a kiskereskedelmi, avagy reatail szektor is, ahol az elszálló beszerzési árak jelentik a legfőbb nehézséget a cégek számára. Mindkét esetben jó belépési pontot kínál tehát a mostani értékgyengülés, amit várhatóan visszapattanás követ majd a következő években, ami komoly árfolyamnyereséget hozhat.

Persze dönthetünk úgy is, hogy ez nekünk sok, és inkább biztosra próbálunk menni. Klasszikusan ilyen stratégia lehet az aranyba történő befektetés, amelynek pont az értékállósága a legnagyobb előnye. Itt persze nem csak fizikai arany vásárlására gondolhatunk, hanem arany hátterű értékpapírokat, úgynevezett ETF-eket, vagy akár arany iparági értékpapírokat is vásárolhatunk. Erről bővebben ebből az összefoglalónkból érdemes tájékozódni.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a részvény- és az aranybefektetésnél is egy-egy rossz döntéssel nagyon komoly veszteség is érhet minket, ezért mindenképp körültekintően, akár szakértő bevonásával érdemes csak erre az útra lépni.

Most pedig nézzük meg, hogy milyen módokon tudunk részvényekbe fektetni.

Kedvező keret a befektetéshez: TBSZ számlák

Ha részvénybefektetésekről beszélünk, az egyik legkézenfekvőbb megoldás a TBSZ, avagy Tartós Befektetési Számla. Ennek keretében ugyanis 5 évre külön értékpapírszámlát nyithatunk, ahova elhelyezzük a kívánt összeget, amelyet aztán a kiszemelt befektetésekbe forgatunk. Legnagyobb előnye, hogy a futamidő leteltével kamatadómentessé válik az itt elért hozamunk.

Ha tehát sikerrel válogatjuk össze az egyes részvényeket, kötvényeket, alapokat, állampapírokat, az elért hozamot plusz adóteher nélkül tehetjük zsebre. Ez azonban azt feltételezi, hogy beleássuk magunkat a befektetések világába, és sikerrel tudunk manőverezni a piac ingadozásai közepette.

Ha azonban nincs erre kapacitásunk, de szeretnénk kiaknázni a részvények és más befektetési eszközök nyújtotta előnyöket, ezt egy automatikusabb, egyszerűbb keretben is megtehetjük.

 

Megtakarításos életbiztosítások szakértő segítségével

Egyszerűbb és jóval kevesebb pénzügyi felkészültséget igénylő megoldás lehet egy megtakarításos életbiztosítás. Itt ugyanis nem kell magunknak összeválogatni a legjövedelmezőbbnek tűnő papírokat, sőt a portfólió diverzifikációjába sem kell komoly erőforrásokat beletennünk. A megtakarításos életbiztosításnál ugyanis az alapkezelő által már összeállított alapokba tudunk befektetni, amelyek így már önmagukban is diverzifikáltak – de persze nem árt több alapba beruháznunk a balansz kedvéért.

Amellett pedig, hogy nem követel különösebb pénzügyi ismereteket, még a saját anyagi helyzetünkhöz is alakíthatjuk a szerződésünket. Meghatározhatjuk, hogy egyszeri vagy rendszeres befizetéssel szeretnénk ezt vezetni.

Például ha most valamely befektetésünkkel elégedetlenek vagyunk, és annak teljes összegét átmentenénk valahova, az egyszeri díjas konstrukcióval ezt megtehetjük. Ide aztán később időszaki befizetés formájában persze további összegeket is befektethetünk. Ha viszont inkább havi 7, 15 vagy több ezer forintot gondolnánk inkább félretenni és befektetni, a rendszeres díjas verzió lehet a járható út.

Arról se feledkezzünk meg, hogy a TBSZ-hez hasonlóan itt is kamatadómentességet élvezhet a befektetésünk 5 év elteltével egyszeri díjas esetén. Sőt, a TBSZ-szel szemben további előnye ennek a termékcsoportnak, hogy már ezelőtt is jelentősebb költség nélkül hozzáférhetünk a pénzünkhöz. Ha pedig a rendszeres megtakarításos esetén netán likviditási problémáink lennének, egyes szolgáltatóknál a díjfizetés átmeneti szüneteltetése sem probléma.

Melyik a jó választás?

A fent vázoltak közül nincs jó és rossz megoldás, a kérdés az, hogy a mi pénzügyi ismereteinkhez, kockázatvállalási hajlandóságunkhoz, hozamigényünkhöz melyik út illik jobban. Ha érdekel minket a pénzügyek és a befektetés világa, át is látjuk az összekötődéseket és piaci trendeket, sőt még az időt és energiát is szívesen beletesszük, a részvénybefektetéssel jóval az átlagosnál magasabb hozamra tehetünk szert. Vállalnunk kell azonban ennek magasabb kockázatát is ehhez.

Ha azonban automatikusabb, tőlünk mint ügyféltől kevesebb idő- és energiabefektetést, valamint szaktudást igénylő módot választanánk, a megtakarítási életbiztosítások megadják számunkra ezt a kényelmet.

Ha többet szeretnénk tudni arról, hogy a megtakarításos életbiztosítás vagy a TBSZ-es befektetés lenne számunkra a megfelelőbb választás, részletes összefoglalónkban bemutatjuk a két verzió előnyeit és hátrányait! Ha pedig már megvan a döntés, érdemes mielőbb lépni, hiszen pénzünk értéke gyorsan romlik megfelelő befektetés nélkül.

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.