<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Fogyasztói szempontból aggasztónak tűnhet, hogy idén sem számítanak az olaj- és gázárak számottevő csökkenésére az Erste Befektetési Zrt. szakértői, éppen ezért a korábban megszokottnál magasabb infláció velünk maradhat. Ugyanakkor a befektetők számára ezek a folyamatok jó lehetőségeket biztosítanak.

Az olajpiacon további erősödés várható, amely a kereslet növekedésének és az elégtelen kínálatnak köszönhető, közölte egy szerdai sajtóbeszélgetésen Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Mint a szakértő elmondta, a kínálat az elmúlt évek visszafogott beruházásai miatt csak mérsékelten növelhető. Szaúd-Arábia kezében van jelenleg komolyabb tartalék, emellett Irán tudna plusz kínálatot a piacra vinni. Az amerikai palaolaj-szektor sem tud gyors növekedést felmutatni, mint amilyenre korábban számítani lehetett. Az ottani vállalatok erősen eladósodottak, és emiatt a kapacitásokat csak lassabban tudják növelni.

Pletser Tamás úgy véli, hogy az olaj világpiaci ára az idei első félévben 80-90 dollár között alakulhat, és ez a szint az év második felében akár tovább emelkedhet. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a mostani 88 dolláros szint a 2014-es szintnek felel meg. Ugyanakkor jelenleg a dollár relatív erőssége miatt összevetve ez kvázi 110 dolláros akkori árnak felelne meg.

A magas olajár miatt aligha fog bezuhanni a benzin ára (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)A magas olajár miatt aligha fog bezuhanni a benzin ára (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Az európai gázpiacon a tavalyi év végi nyomás ugyan mostanra enyhült valamelyest, az árak azonban nem fognak drasztikusan visszaesni, miközben például a jelenlegi a 2020-as átlagár 6-7-szerese. A földgáz esetén a szakértő úgy véli, hogy az európai piac továbbra is szűk. A gázpiac az energiaátalakulás miatt folyamatos növekedés előtt áll a következő években. Kínálati oldalról a cseppfolyós földgáz esetében ugyan bővülést láthatunk, ám ezért az ázsiai vásárlókkal versenyt kell futni. Az európai piacon az orosz gáz lenne elérhető és a legolcsóbb is, ugyanakkor a geopolitikai kérdések itt súlyos terhet jelentenek.

Kérdésre válaszolva Pletser Tamás úgy vélekedett, hogy az Északi Áramlat 2 beüzemelése is az oroszokkal kapcsolatos politikai nézeteltérések miatt húzódott. Ugyanakkor mind a németeknek, mind az oroszoknak érdeke, hogy meginduljon ezen is a szállítás. Éppen ezért a racionális megoldás az lenne, ha a nyáron megszületne a megállapodás. Segítené a politikai megegyezést Európán belül, ha az Északi Áramlat 2 a közép-európai országokat vagy éppen Franciaországot is ellátná. Nagy kérdés, hogy az áremelkedés milyen közös európai gázpolitikát fog indukálni, ha egyáltalán fog. Politikai cél lehetne például Törökországgal egy megegyezés és a Ciprus környékén felfedezett lelőhelyeket közösen kiaknáznák.

Az időjárás rövidtávon befolyásolja a keresletet, ugyanakkor az idei tél ebből a szempontból eddig kegyes volt, nem volt szélsőséges hideg. Így a fűtési szezon előtti aggodalmak, mely szerint a tározókban lévő tartalékok nem lesznek elegendőek, úgy tűnik, alaptalanok lesznek.

Az energiaárak megugrása a politikai kommunikációba is bekerült. Ennek kapcsán Pletser Tamás úgy vélekedik, hogy lehet bűnbakokat keresni, de látni kell, hogy van egy erős ciklikus hatás. A kereslet növekedése az olaj esetében a következő tíz évben, míg a gáznál 2040-ig várható. Ezzel szemben azonban az elmúlt években a beruházások visszaestek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ESG-elvek miatt az európai gázcégek nem jutnak forrásokhoz, így aligha várható a kínálat olyan fokú növekedése, amely jelentősen letörné az árakat.

A nukleáris iparág perspektivikusnak tűnik, hiszen a megújulók mellett szükség lenne ilyen "kiegészítő energiaforrásokra". Ezek a folyamatok például Kínában már láthatóak, hiszen ott számos új típusú atomerőművet építenek és állítanak működésbe.

Az atom és a földgáz „zöldenergiaként” való elfogadása az EU-ban egyre inkább eldőlni látszó kérdés. A jelenlegi technológia mellett a meglévő fosszilis energia lecserélése nem egyszerű, éppen ezért nem csupán pénzkérdés az energiaátmenet. A tőkeköltséget meg kell fizetni, még akkor is, ha a működés utána nem kerül többe, ezért aligha fognak az energiaárak csökkeni, inkább növekednek.

Az energiaforradalom a közlekedésre is kihat, folyamatosan hódítanak teret az elektromos autók. Emiatt az előállításukhoz szükséges ásványi anyagok, ércek iránti kereslet folyamatosan magas lesz, így ezek ára továbbra is magasak lehetnek.

A magyar lakossági fogyasztók ugyan közvetlenül nem érzik az energiaárak drasztikus drágulását, ám ez nem azt jelenti, hogy nincs. A rezsiárak fenntartásának például nagyon komoly költségvetési hatása lehet. Mint az Erste szakértője jelezte, már a járvány előtt számos közműcég, elsősorban víz- és csatornázási vállalatok panaszkodtak arra, hogy nem elegendő a hatósági ár a költségeik finanszírozására, ám a drágulás miatt most a közszolgáltatások minden területét érinti. A szakértő számításai szerint a mostani kedvezményes lakossági árak a költségvetésnek is sokba kerülhetnek. Szerintük a költségvetés mérlegfőösszegének 5-7 százalékára rúghatnak (ami nagyjából a GDP 2,5 százalékát jelenti) a költségek, ami a piaci és a befagyasztott árak különbségéből adódik.

A tapasztalat egyébként az, hogy azokban az országokban, ahol az árakat befagyasztották, ám nem következett be rövid időn belül áresés, egy idő után akkora terhet rótt mindez a költségvetésre, amely nem volt hosszútávon fenntartható.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.