Külföldi elemzők véleménye alapján ma reggeli cikkünkben azt írtuk, hogy "ha az orosz bankok nem tudják behajtani a követeléseiket vagy teljesíteni a kötelezettségeiket a világ többi részével szemben, a globális pénzügyi rendszer likviditási sokkhullámokat élhet át. Olyanokat, amelyek csak a 2020 márciusi likviditási sokkhoz vagy a Lehman Brothers 2008-as fizetésképtelenségéhez hasonlíthatók."
Zsiday Viktor befektetési tanácsadó azonban friss blogbejegyzésében azt írja, "valószínűleg nagyon hasonló események zajlanak a régiónkban most, mint 1998-ban". Ami magyarázatot adhat arra, miért kerül a forint egyre újabb és újabb történelmi mélypontra.
Eszerint az orosz részvények ára 1998-ban is a töredékükre esett, a velük történő kereskedés befagyott, és a kelet-európai fókuszú befektetési alapokból ijedten kiszállni próbáló befektetők készpénzigényét úgy elégítették ki az alapkezelők, hogy adtak mindent, amiben még volt likviditás. Elsősorban magyar részvényeket. Mivel az ezekért kapott pénzt a részvények eladása után ki is kellett vinni az országból, az azonnal gyengíteni kezdte a forintot.
Ehhez járult még hozzá a korábban tömegesen nyitott, kamatkülönbségre játszó (úgynevezett carry-play) pozíciók (gyakran kényszer)zárása, ami szintén a forintot gyengítette. A jegybank intervencióval és kamatemelésekkel válaszolt, így sikerült a vállalt (4,5 százalék széles) kereskedési sávon belül tartani a forintot, bár a határidős piacon (Budapesti Árutőzsde) kiesett a sávból a forint (ott nem interveniált a jegybank).
A magyar részvények ára 1998-ban is mélyen a fundamentális értékük alá esett, de ez nem érdekelte az alapkezelőket: nekik azonnali pénzre volt szükségük a befektetőik kifizetéséhez, és máshonnan nem nagyon tudták előteremteni, mint a leglikvidebb kelet-európai értékpapírjaik likvidálásával. Így esett például 27 ezerről egészen 3 700 forintig a Richter (amelynek a profitabilitását akkor is keményen érintette az orosz gazdasági összeomlás), de felezett a ma is jelentős orosz kitettséggel rendelkező OTP Bank, valamint a Mol is - noha ez utóbbi kettő nyereségességét az orosz katarzis nem nagyon érintette.
Szintén jellemzőek voltak az akkori és mostani piacra is a hatalmas, akár napon belüli 10-15 százalékos fel-le mozgások.
Az ilyen jellegű, flow (vagy mondhatjuk kényszerlikvidálás)-vezérelte eladási hullámokban nem kell keresni a fundamentumot, habár valamekkora fundamentális mozgatórugó az elején mindig van benne, de bőven túllő azon - figyelmeztet Zsiday Viktor. A mozgás addig tart, ameddig tart, és inkább technikai jelekből (aljépítés) lehet megmondani a mozgás végét, mint fundamentális indikátorok (alulértékeltség) alapján.
A befektetési tanácsadó konkluziója szerint "a jelenlegi helyzetben szinte minden egyezik az 1998-assal: valószínűleg a befagyott orosz részvények helyett részben innen viszik ki a tőkét a befektetők, továbbá az elmúlt hónapokban kiépült (bár az 1998-asnál jóval kisebb, mert akkor ebben valódi mánia volt) forint-carry pozíciók zárása zajlik. Amennyiben ezek igazak, akkor a magyar eszközök (részvények, forint, kötvények) jó befektetési lehetőséget fognak jelenteni, de előtte valami stabilabb aljat kellene látnunk, és valószínűleg szükség lesz a jegybank agresszív beavatkozására is.
