2019. március 27. 11:58

Nem kis kihívás a Magyar Nemzeti Bank számára a szabad szemmel alig látható hazai vállalati kötvénypiac felélesztése.

Egy megfelelően fejlett és likvid vállalati kötvénypiac a bankhitel felvétele melletti alternatív forrásbevonási lehetőséget jelenthet – vezette fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a február végén publikált 330 pontos versenyképességi programjában a Monetáris Tanács tegnapi döntését az összesen 300 milliárd forint vállalati kötvény jegybanki vételét lehetővé tevő program elindításáról. Mondván, a diverzifikált finanszírozás lehetősége egészséges versenyt idézhet elő a bankhitelek és a kötvénypiaci források között, aminek eredményeképp a vállalatok forrásszerzési költsége akár mérséklődhet is. A kötvénykibocsátás elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet alternatívát, azonban a piac fejlődésével később a kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szemben fennálló hitelkövetelések is megjelenhetnek értékpapírosított formában, ami a kkv-szektor finanszírozási feltételeinek további javulását eredményezheti – közölte akkor az MNB.

A jó minősítésű adósoknak most nem alternatíva A jó minősítésű adósoknak most nem alternatíva

Fotó: Investopedia

Ettől azonban ma még messze vagyunk, ahogy Matolcsy György jegybankelnök a növekedés.hu-nak fogalmazott: „a magyar vállalatikötvény-piac jelenlegi mérete elmarad a legtöbb környező országban megfigyelhetőtől”. Amit vélhetően az alternatív finanszírozási forrásokat kereső vállalatok éppúgy sajnálnak, mint a megtakarításaiknak a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben vonzó fialtatási lehetőséget kereső hazai magánszemélyek. A vállalati kötvénypiac a rendszerváltást követő két évtizedben sem volt túl acélos, azt követően azonban mindenekelőtt az E-Star (ex RFV), a Quaestor, a Hungária Értékpapír és a Business Telecom papírjainak törlesztési problémái miatt olyan sebeket kapott, aminek begyógyulásához hosszabb időre lehet szükség.

A vállalati kötvények állománya 2011 novemberében járt csúcsra, akkor az MNB adatai szerint 1355 milliárd forintra rúgott. Ennek több mint a fele volt hazai pénzintézeteknél, közel 500 milliárd külföldieknél, magyar magánszemélyeknél viszont alig 60 milliárd. Utóbbiak 2015 februárjában birtokoltak a legtöbb, 83,5 milliárdnyi vállalati kötvényt, idén január végén viszont mindössze 15,3 milliárdnyit, ami a közel 45 ezer milliárd forintos háztartási nettó vagyon elenyésző része, 0,034 százaléka. A botrányok miatti kínálatszűkülés – valamint egy izmosabb Mol-sorozat lejáratának – hatására a vállalati kötvények állománya ma már összességében a 2011. novemberi csúcsnak csak kevesebb mint a fele, 626 milliárd. Amelynek legnagyobb részét, több mint egyharmadát külföldiek, további harminc százalékát háztartásokat segítő nonprofit intézmények, jellemzően alapítványok birtokolják – a Pallas Athéné Alapítványok például 47,6 milliárdnyit tartott magánál 2018 végén.

Kevés vállalat dobott piacra kötvényeket, s még kevesebbé érhető el nyilvánosan. Jelenleg mindössze három cég négy sorozata forog a Budapesti Értéktőzsdén. Közülük a legizmosabb a Wingholding Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. két, mai értéken együttesen 19 milliárd forint össznévértékűnek megfelelő euróban denominált sorozata, míg az Alteo 2,5 milliárdot, a Tündérszikla 350 milliót vont be e csatornán. Az Alteo évi 4,5, a Wingholding 4 százalékos fix kamatot fizet kötvényeire, azok 2019-2021 közötti lejáratáig, márpedig ennél alig fialnak kevesebbet a kockázatmentesnek tekinthető állampapírok. A 2021/H1 sorozat aktuális kamata például évi 3,25 százalék az Államadósság Kezelő Központ honlapja szerint, az inflációs felárral eladott bónuszpapíroké pedig már évi 5 százalék körüli. (Csupán a Tündérszikla kötvénye változó kamatozású, ennek mértéke a kibocsátó utolsó lezárt üzleti éve adózott eredményének 1 százaléka, illetve a saját tőke könyv szerinti értékére vetített 1 százaléka közül a nagyobbik érték).

A jegybank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogramban megcélzott, jó hitelminősítésűnek, megbízható adósnak számító hazai vállalatok addig aligha bocsátanak ki kötvényeket, amíg a bankoktól is könnyedén kapnak forrást – vélik az mfor.hu által megkérdezett szakértők. Márpedig a hazai hitelintézetek most bőséges kihelyezhető összeggel rendelkeznek. Erre utal, hogy az MNB legutóbbi prudenciális jelentése szerint a szektor hitel/betét aránya 83-90 százalék közötti. A jó adósok számára az is visszatartó erő, hogy ma viszonylag alacsony kamatra kaphatnak hitelt, így ma még semmi nem kényszeríti őket arra, hogy a macerásabb és időigényesebb kötvénykibocsátásba belevágjanak, amelynél – a papírok tőzsdei bevezetése esetén – még a nyilvánosság előtt is meg kell nyílniuk.

Nem minden a kamat

Így a kötvénykibocsátás a nem hitelképes vállalatok számára lehet alternatíva. Nekik viszont olyan magas kamatot kell ígérniük, ami a befektetőket elcsábíthatja a többi megtakarítási formától. Ám az említett botrányok közelsége miatt még ez sem lehet elegendő vonzerő. Mérlegelni kell ugyanis a kötvénykibocsátó személyét és gazdasági kilátásait is. Ez utóbbiaktól függ ugyanis, hogy sikerül-e a cégnek előteremtenie az évenkénti kamatfizetésekhez és a törlesztéshez szükséges összeget. A legtöbb vállalati kötvényre igaz a szokásostól eltérő kockázati minősítés, de pusztán ennek alapján nem lehet sem megítélni, sem másokkal összehasonlítani egy kibocsátót, hiszen a visszafizetést garantáló vállalati háttér, stratégia, működés és növekedés jelentősen eltérhet a különböző cégeknél. Szintén fontos eltérést mutathat a teljesítési képesség, ami az egyes kötvényprogramok kibocsátási tájékoztatói alapján előre vetíthető.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>

Ugyanakkor szakértők úgy vélik, még ha kellően körültekintők is a befektetők, addig csak kevesen vásárolhatnak vállalati kötvényt, amíg nem javul a hitelezőket védő magyarországi szabályozás – csak meg kell nézni, milyen rossz a megtérülése a fel-, illetve végelszámolásoknak.

A vállalati kötvényekbe fektetett pénz ugyanis a legrosszabb esetben akár teljesen elúszhat, mivel a kibocsátó csődjére – sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektetővédelmi Alap garanciája nem terjed ki (az utóbbi csak akkor kártalanít, ha az értékpapírszámlát vezető cégek nem képesek kiadni a befektetők bíróság által megítélt követelését).

Kiszállási kockázatok

Azzal is számolni kell a vállalati kötvényeket lejegyzőknek, hogy ha valakinek mégis szüksége lenne a pénzére, menet közben csak nehezen vagy meglehetősen nyomott áron tudja értékesíteni papírját, amíg a hazai vállalatikötvény-piac likviditása nem növekszik, s nem lendül fel azok tőzsdei adásvétele. Persze lehet próbálkozni tőzsdén kívül is, ám félő, e piac átláthatatlansága és az eladó kiszolgáltatottsága miatt az ilyen kiszálláson nagyot is lehet bukni.

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok