6p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


			
		
		


		
		

Nem kis kihívás a Magyar Nemzeti Bank számára a szabad szemmel alig látható hazai vállalati kötvénypiac felélesztése.

Egy megfelelően fejlett és likvid vállalati kötvénypiac a bankhitel felvétele melletti alternatív forrásbevonási lehetőséget jelenthet – vezette fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a február végén publikált 330 pontos versenyképességi programjában a Monetáris Tanács tegnapi döntését az összesen 300 milliárd forint vállalati kötvény jegybanki vételét lehetővé tevő program elindításáról. Mondván, a diverzifikált finanszírozás lehetősége egészséges versenyt idézhet elő a bankhitelek és a kötvénypiaci források között, aminek eredményeképp a vállalatok forrásszerzési költsége akár mérséklődhet is. A kötvénykibocsátás elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet alternatívát, azonban a piac fejlődésével később a kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szemben fennálló hitelkövetelések is megjelenhetnek értékpapírosított formában, ami a kkv-szektor finanszírozási feltételeinek további javulását eredményezheti – közölte akkor az MNB.

A jó minősítésű adósoknak most nem alternatívaA jó minősítésű adósoknak most nem alternatíva

Fotó: Investopedia

Ettől azonban ma még messze vagyunk, ahogy Matolcsy György jegybankelnök a növekedés.hu-nak fogalmazott: „a magyar vállalatikötvény-piac jelenlegi mérete elmarad a legtöbb környező országban megfigyelhetőtől”. Amit vélhetően az alternatív finanszírozási forrásokat kereső vállalatok éppúgy sajnálnak, mint a megtakarításaiknak a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben vonzó fialtatási lehetőséget kereső hazai magánszemélyek. A vállalati kötvénypiac a rendszerváltást követő két évtizedben sem volt túl acélos, azt követően azonban mindenekelőtt az E-Star (ex RFV), a Quaestor, a Hungária Értékpapír és a Business Telecom papírjainak törlesztési problémái miatt olyan sebeket kapott, aminek begyógyulásához hosszabb időre lehet szükség.

A vállalati kötvények állománya 2011 novemberében járt csúcsra, akkor az MNB adatai szerint 1355 milliárd forintra rúgott. Ennek több mint a fele volt hazai pénzintézeteknél, közel 500 milliárd külföldieknél, magyar magánszemélyeknél viszont alig 60 milliárd. Utóbbiak 2015 februárjában birtokoltak a legtöbb, 83,5 milliárdnyi vállalati kötvényt, idén január végén viszont mindössze 15,3 milliárdnyit, ami a közel 45 ezer milliárd forintos háztartási nettó vagyon elenyésző része, 0,034 százaléka. A botrányok miatti kínálatszűkülés – valamint egy izmosabb Mol-sorozat lejáratának – hatására a vállalati kötvények állománya ma már összességében a 2011. novemberi csúcsnak csak kevesebb mint a fele, 626 milliárd. Amelynek legnagyobb részét, több mint egyharmadát külföldiek, további harminc százalékát háztartásokat segítő nonprofit intézmények, jellemzően alapítványok birtokolják – a Pallas Athéné Alapítványok például 47,6 milliárdnyit tartott magánál 2018 végén.

Kevés vállalat dobott piacra kötvényeket, s még kevesebbé érhető el nyilvánosan. Jelenleg mindössze három cég négy sorozata forog a Budapesti Értéktőzsdén. Közülük a legizmosabb a Wingholding Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. két, mai értéken együttesen 19 milliárd forint össznévértékűnek megfelelő euróban denominált sorozata, míg az Alteo 2,5 milliárdot, a Tündérszikla 350 milliót vont be e csatornán. Az Alteo évi 4,5, a Wingholding 4 százalékos fix kamatot fizet kötvényeire, azok 2019-2021 közötti lejáratáig, márpedig ennél alig fialnak kevesebbet a kockázatmentesnek tekinthető állampapírok. A 2021/H1 sorozat aktuális kamata például évi 3,25 százalék az Államadósság Kezelő Központ honlapja szerint, az inflációs felárral eladott bónuszpapíroké pedig már évi 5 százalék körüli. (Csupán a Tündérszikla kötvénye változó kamatozású, ennek mértéke a kibocsátó utolsó lezárt üzleti éve adózott eredményének 1 százaléka, illetve a saját tőke könyv szerinti értékére vetített 1 százaléka közül a nagyobbik érték).

A jegybank által meghirdetett Növekedési Kötvényprogramban megcélzott, jó hitelminősítésűnek, megbízható adósnak számító hazai vállalatok addig aligha bocsátanak ki kötvényeket, amíg a bankoktól is könnyedén kapnak forrást – vélik az mfor.hu által megkérdezett szakértők. Márpedig a hazai hitelintézetek most bőséges kihelyezhető összeggel rendelkeznek. Erre utal, hogy az MNB legutóbbi prudenciális jelentése szerint a szektor hitel/betét aránya 83-90 százalék közötti. A jó adósok számára az is visszatartó erő, hogy ma viszonylag alacsony kamatra kaphatnak hitelt, így ma még semmi nem kényszeríti őket arra, hogy a macerásabb és időigényesebb kötvénykibocsátásba belevágjanak, amelynél – a papírok tőzsdei bevezetése esetén – még a nyilvánosság előtt is meg kell nyílniuk.

Nem minden a kamat

Így a kötvénykibocsátás a nem hitelképes vállalatok számára lehet alternatíva. Nekik viszont olyan magas kamatot kell ígérniük, ami a befektetőket elcsábíthatja a többi megtakarítási formától. Ám az említett botrányok közelsége miatt még ez sem lehet elegendő vonzerő. Mérlegelni kell ugyanis a kötvénykibocsátó személyét és gazdasági kilátásait is. Ez utóbbiaktól függ ugyanis, hogy sikerül-e a cégnek előteremtenie az évenkénti kamatfizetésekhez és a törlesztéshez szükséges összeget. A legtöbb vállalati kötvényre igaz a szokásostól eltérő kockázati minősítés, de pusztán ennek alapján nem lehet sem megítélni, sem másokkal összehasonlítani egy kibocsátót, hiszen a visszafizetést garantáló vállalati háttér, stratégia, működés és növekedés jelentősen eltérhet a különböző cégeknél. Szintén fontos eltérést mutathat a teljesítési képesség, ami az egyes kötvényprogramok kibocsátási tájékoztatói alapján előre vetíthető.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/

Ugyanakkor szakértők úgy vélik, még ha kellően körültekintők is a befektetők, addig csak kevesen vásárolhatnak vállalati kötvényt, amíg nem javul a hitelezőket védő magyarországi szabályozás – csak meg kell nézni, milyen rossz a megtérülése a fel-, illetve végelszámolásoknak.

A vállalati kötvényekbe fektetett pénz ugyanis a legrosszabb esetben akár teljesen elúszhat, mivel a kibocsátó csődjére – sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektetővédelmi Alap garanciája nem terjed ki (az utóbbi csak akkor kártalanít, ha az értékpapírszámlát vezető cégek nem képesek kiadni a befektetők bíróság által megítélt követelését).

Kiszállási kockázatok

Azzal is számolni kell a vállalati kötvényeket lejegyzőknek, hogy ha valakinek mégis szüksége lenne a pénzére, menet közben csak nehezen vagy meglehetősen nyomott áron tudja értékesíteni papírját, amíg a hazai vállalatikötvény-piac likviditása nem növekszik, s nem lendül fel azok tőzsdei adásvétele. Persze lehet próbálkozni tőzsdén kívül is, ám félő, e piac átláthatatlansága és az eladó kiszolgáltatottsága miatt az ilyen kiszálláson nagyot is lehet bukni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.