„A jegybank helyzetértékelése alapján az infláció a következő hónapokban várhatóan a toleranciasáv felső széle körül alakul” – mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. A monetáris tanács elkötelezett az inflációs cél tartásában, a stabilitást is szem előtt tartva ezért a keddi kamatdöntő ülésen az alapkamatot a korábbi 6,5 százalékos szinten tartotta. Az óvatos és türelmes megközelítés kiemelt szempont a kamatdöntések során, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása ezért indokolt. A pénzügyi piaci stabilitás fenntartása szintén fontos, és a pozitív reálkamatból sem enged az MNB.
Az energia- és nyersanyagárak enyhén emelkedtek, de továbbra is a vám bejelentések alatti szinten vannak, a vámokkal kapcsolatban azonban továbbra is sok a bizonytalanság, és felfelé mutató kockázatot jelentenek az inflációra nézve. A nagy jegybankok kamatpályája is a korábbi előrejelzésnél szigorúbban alakulhat, ami úgyszintén megkötheti az MNB kezét.
Többször zsugorodott a gazdaság, mint nem
A visszafogott konjuktúra is aggasztja a monetáris tanácsot. A magyar gazdaság teljesítménye elmaradt a várakozásoktól, stagnált az első negyedévben. A szezonálisan kiigazított adatok alapján 0,4 százalékos visszaesés volt. A vállalatok széles köre szerint a növekvő költségek továbbra is nehezítik a beruházásokat. Az erős munkaerőpiac, az emelkedő reálbérek segítik a fogyasztást, de a jegybankelnök arra is figyelmeztetett, hogy a munkaerőpiac feszessége csökkent, a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet 2016-os szintre esett vissza.
Az infláció áprilisba az előrejelzési sávnak megfelelően, de a toleranciasávon felül alakult, 4,2 százalékos lett. Jó hír, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege pozitív, és várhatóan így is marad, emellett a bankok helyzete is stabil.
Szintén kedvező fejlemény, hogy a pénzügyi piacokon javult a befektetői hangulat, a tőzsdeindexek emelkedtek, a piacok ingadozását, idegességét jelző VIX-index értéke pedig csökkent. A régió ugyanakkor továbbra is kitett a változó nemzetközi környezetnek.
Újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: a jegybank szerint az árstabilitás fenntartásával lehet fenntartható gazdasági növekedést és hosszú távú egyensúlyt elérni. A második negyedév adatait minél alaposabban elemezni kell, egyelőre viszont csak részadatai vannak a jegybanknak. A júniusi Inflációs jelentésben vizsgálni fogja a jegybank a gazdasági növekedés kilátásait is, az elmúlt 12 negyedévből ugyanis 7 negyedévben csökkent a magyar GDP. Ezt is figyelembe kell vennie a monetáris tanácsnak a kamatdöntés során, az első számú tényező viszont az árstabilitás.
Mivel a jegybankelnök úgy beszélt, ahogy a piac várta, a forint erősödött, a korábbi 404,5 forintos szintről 403,5 alá süllyedt az euró ára.
Egy darabig még nem várható lazítás
A piac sem vár lazítást még a következő hónapokban sem. „Egy esetleges lazítás mellett szóló érv lehet, hogy az első negyedévben gyengén szerepelt magyar gazdaság, a GDP ugyanis negyedéves összevetésben 0,2 százalékkal mérséklődött” – fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Kiemelte, hogy a forint árfolyama viszonylag stabil volt az elmúlt hetekben, de 400 forint felett maradt az euró jegyzése. A kamatcsökkentéshez inkább a 395 forint vagy az alatti árfolyam adhatna muníciót.
„Összességében továbbra is arra számítunk, hogy a nyár folyamán sem változik az alapkamat szintje. Szeptember lehet az első izgalmasabb döntés, amikor napirendre kerülhet egy esetleges csökkentés. Az év végére egy, maximum két kamatmérséklésre látunk esélyt a mostani kilátások szerint. Ennek eredményeként 6-6,25 százalékos lehet a december végén az alapkamat” – tette hozzá.
Az Erste Bank elemzői szerint az alapkamat módosítására a következő hónapokban nincs kilátás. A világ vezető jegybankjainak és a régiós központi bankok várható kamatpályáinak figyelembevételével, valamint a hazai folyamatok kedvező alakulása esetén továbbra is látnak esélyt egy-két kamatcsökkentésre az év végén.
Regős Gábor, a Gránit Bank vezető közgazdásza szerint viszont az idén nem lesz már kamatvágás. A kormány az árrésstoppal ugyan érdemben tudta mérsékelni az inflációt, de az intézkedés kivezetése az inflációt felfelé húzza majd, ami nem teszi lehetővé a kamatcsökkentést. Az árrésstop a szakember várakozása az idei év egészében megmarad, csak jövőre vezetik ki, ez pedig azt jelenti, hogy a kamatcsökkentésre jövőre is csak mérsékelten nyílik tér.
