MNB-cikkek cikkek

Így továbbra is stabil maradhat az állampapírjaink piaca

2015. december 21. 10:01

Az idei évben átrendeződött a hazai állampapír-piac tulajdonosi struktúrája: a külföldi befektetők jelentős összegű forint állampapír-állományt építettek le. A korábbi tapasztalatokkal ellentétben a jelentős külföldi állomány-leépülés nem okozott turbulenciát a hazai pénzpiacokon. Ebben nagy szerepe volt, hogy a lakosság hazai állampapírok iránti keresletének számottevő növekedése mellett az Önfinanszírozási program elindítását követően a bankrendszer állampapír-piaci aktivitása is érdemben erősödött. A belföldi szektorok élénkebb kereslete a jövőben is hozzájárulhat az állampapír-piac stabilitásához, tovább csökkentve hazánk sérülékenységét. A következőkben Gór-Holecz Fatime és Lakatos Melinda, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak cikkét közöljük.

Hosszú távon is többet takarítunk meg

2015. október 14. 09:43

A válság előtt a hazai növekedési modell erősen a külső forrásokra támaszkodott. Ennek oka a költségvetés jelentős hiányai mellett a háztartások alacsony megtakarítási rátája volt. A válság után mindkét területen jelentős fordulat következett be. A konzervatív költségvetési politika mellett, a háztartási szektorban magas megtakarítási hányad alakult ki. A gazdaság finanszírozása így egyre inkább a belső megtakarításokon alapul. Az alábbiakban áttekintjük a háztartások magas megtakarítási rátáját meghatározó makrogazdasági tényezőket. A következőkben Kovalszky Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának cikkét közöljük.

Kiaknázatlan euró milliárdok a vállalkozások finanszírozására

2015. szeptember 25. 11:22

A gyorsan növekvő, induló vállalkozások forráshoz jutását, a KKV-k élet- és versenyképességét, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs kezdeményezéseiket több EU-s program és intézmény támogatja. Több eszköz már régóta a hazai szereplők rendelkezésére áll, ugyanakkor az ezekben rejlő lehetőségek ez idáig csak korlátozottan kerültek kihasználásra. A vállalkozások finanszírozásában jelenleg központi jelentőségű Növekedési Hitelprogram kivezetésével ezen források szerepe felértékelődik, így a pénzügyi szektor, a kormányzati szervek, valamint az uniós intézmények együttműködése kulcsfontosságúvá válik a hatékony allokáció megvalósításában. Írásunkban bemutatjuk ezen programok főbb jellemzőit, a bennük rejlő lehetőségeket, valamint áttekintjük a hazai pénzügyi közvetítők aktivitását befolyásoló tényezőket. Bokor Csilla, Plajner Ádám és Túri Anikó, az MNB munkatársainak cikke.

A reálgazdasági konvergencia szakaszai Magyarországon

2015. szeptember 4. 09:13

Magyarország a rendszerváltás óta összességében konvergált az euroövezet fejlettségi szintjéhez, azonban az elmúlt 25 évben fenntartható felzárkózás csak rövid időszakokra volt jellemző. Az egyes időszakokban követett növekedési modell szoros kapcsolatot mutatott a regnáló kormányok gazdaságpolitikai értékválasztásával. A válság előtti, később fenntarthatatlannak bizonyuló felzárkózás jelentős eladósodással járt, ami a kilábalás időszakában lezajló mérlegkiigazítási folyamatok következtében tartósan visszavetette a válság miatt egyébként is mérséklődő gazdasági teljesítményt. Előretekintve, a sikeres és fenntartható konvergenciát a strukturális reformok támogathatják, amelyek fókuszaként elsősorban a munka-erő-piaci tendenciák és a termelékenység javítása tekintetében adódik a legnagyobb tér. A következőkben a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, Rippel Géza írását közöljük.

Munkát terhelő adók: sokat lefaragott hátrányából Magyarország

2015. július 28. 10:16

A válság előtti években Magyarországon, régiós összevetésben jelentős volt a munkát terhelő adók GDP-hez mért aránya. Ez a tendencia káros volt a gazdaságra nézve, hiszen a munkát terhelő adók magas szintje a munkakereslet és kínálat visszafogására ösztönzött. A válságot követően ugyanakkor csökkenésnek indult a mutató, amiben 2010 után jelentős hatása volt annak a deklarált gazdaságpolitikai célnak, mely a foglalkoztatás növelése érdekében csökkentette a munkát terhelő adókat, amellyel Magyarország közeledett a régiós országokra jellemző szinthez. Ugyanakkor további lépésekre lehet szükség a munkát terhelő adók csökkentése érdekében, hogy Magyarország a legversenyképesebb országok csoportjába kerülhessen. A következőkben Ádám János, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának cikkét közöljük.

Tőkepiaci Unió: újabb lépések az egységes európai tőkepiac felé?

2015. július 6. 08:37

2014. júliusában Jean-Claude Juncker a Bizottság frissen kinevezett elnöke programjában hirdette meg a Tőkepiaci Uniót, amelyről akkor még keveset lehetett tudni. A következőkben dr. Csáky Krisztián, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának cikkét közöljük.

Túl nagy, hogy bukjon? – A jelentős pénzügyi intézmények kockázatai

2015. május 8. 07:49

Az Európai Unió tagállamaiban 2016. január 1-től magasabb tőkekövetelmény elvárásoknak kell megfelelniük azoknak a hitelintézeteknek, melyek rendszerkockázati szempontból jelentősnek tekinthetőek. Ezek az intézmények ugyanis pénzügyi nehézségeikkel, vagy csődjükkel veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer többi szereplőjének stabilitását és ezen keresztül a reálgazdaság zavartalan működését. Addicionális tőkekövetelmény előírásával növelhető a jelentősnek minősülő bankok veszteségviselő képessége, melynek köszönhetően egy esetleges krízisidőszakban kevésbé szorulnak állami segítségére és kiegyenlítettebb lesz a bankpiaci versenykörnyezet. A következőkben Borkó Tamás, Fáykiss Péter és Zsigó Márton, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak cikkét közöljük.

A devizatartalék-kezelés aktuális trendjei

2014. szeptember 29. 07:34

A devizatartalék-befektetés gyakorlata jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, különösen a válság óta eltelt időszakban. Az új környezetben egyfajta útkeresés folyik a magasabb hozamú konzervatív kialakítása érdekében: a jegybankok újabb eszközosztályok és devizák felé nyitnak – a konzervatív szemléletből eredően lassan és fokozatosan kísérletezve. Emellett a válság hatására a tartalékportfólió egyéb stratégiai jellemzőit (pl. kamatérzékenység, kockázatkezelés) is újragondolják a jegybankok. A következőkben Kiss M. Norbertnek és Teremi Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak írását közöljük.

Az államadósság alakulása 2014 első félévében

2014. augusztus 21. 11:46

Az előzetes pénzügyi számlák adatközlés szerint a kormányzati szektor bruttó adóssága a GDP 85,1 százaléka volt 2014 második negyedévének végén. A félévi adat a várható éves folyamatokat nem pontosan tükrözi, ezért az alábbiakban az éves keretek között mutatjuk be az adósság alakulását, kiemelve azokat a tényezőket, amelyek meghatározták az adósság első félévi változását. E tényezők nagyobb része átmeneti, ezért az adósságráta év végére számottevően csökkenhet félévi mértékéhez képest. Az államadósság pontos alakulását azonban jelentősen és előre meg nem határozható mértékben befolyásolja – a még mindig jelentős devizaarány miatt – a forint árfolyamának alakulása. A következőkben Baksay Gergelynek és Kicsák Gergelynek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak írását közöljük.

Csökkentette az ország sérülékenységét az NHP 3. pillére

2014. július 18. 07:13

A devizatartalék-megfelelési mozgástér tágulása és a piaci viszonyok megváltozása következtében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014. július 1-jétől megszüntette a Növekedési Hitelprogram (NHP) 3. pillére keretében kínált devizacsere eszközét. A feltételhez kötött devizaswapok bevezetésével 2013 júniusában az MNB a magyar gazdaság rövid lejáratú külső adósságának és a jegybanki kéthetes kötvényállománynak együttes csökkentésén keresztül az ország külső sérülékenységének mérséklése mellett köteleződött el. Az NHP devizacsere tenderei hatékonyan betöltötték céljukat és hozzájárultak hazánk sérülékenységének csökkentéséhez. 2014 nyarától szerepüket a jegybanki eszköztárban az önfinanszírozási koncepció keretében bevezetett eszközök töltik be. A következőkben Mátrai Róbertnek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának írását közöljük.

Megakadályozhatja az MNB a túlzott lakossági eladósodást

2014. május 28. 07:19

Hazánkban a 2003 és 2008 között felépült háztartási devizahitel állomány a válság kitörését követően komoly problémák forrásává vált. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sok háztartás teherviselő képességét szinte teljes mértékben kihasználva adósodott el. Ezért fontos megteremteni egy olyan szabályozást, amely a jövőben kiegyensúlyozott lakossági hitelezést biztosít, és egyben – mintegy „vészfékként” – megakadályozza, hogy az ügyfelek túlzottan eladósodjanak. A 2013. október 1-től hatályos új jegybanktörvényben az MNB makroprudenciális hatóságként felhatalmazást kapott arra, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészletre és a hitelfedezeti arányokra vonatkozó szabályozással kezelje a problémát. A következőkben Baracsi Lórántnak, Grosz Gabriellának és Fáykiss Péternek, az MNB munkatársainak írását közöljük.