MNB-cikkek cikkek

MNB 50: már a jegybank is sürgeti a rozsdatérkép elfogadását

2020. október 3. 15:28

Egyszerre tolná meg a vállalati és magáncélú építkezéseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a most közölt 50 pontos program lakásépítési része szerint. Ha megfogadja a kormány, akkor a barnamezős területeken fejlesztők külön jól járnának és több ezer új lakás épülhetne viszonylag rövid időn belül.

Célzott adócsökkentést is javasol az MNB a kormánynak

2020. szeptember 28. 07:17

Olyan növekedési tervre van szüksége az országnak, amely a növekedés erősítése mellett, 2022-től képes biztosítani az automatikus konszolidációt, a meghatározó külső és belső makrogazdasági egyensúlyok helyreállását is - nyilatkozta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az MTI-nek. Bejelentette azt is, hogy az MNB új, 50 pontos javaslattal támogatja a kormány munkáját.

Más fontos vezetői megbízatás miatt távozik Nagy Márton.

Váratlanul lemondott az MNB alelnöke

2020. május 28. 09:41

Más fontos vezetői megbízatás miatt távozik Nagy Márton. Úgy tudjuk, elhagyja a jegybankot.

Itt nézhető vissza Matolcsy Györgyék sajtótájékoztatója

2020. április 7. 14:49

Matolcsy György, a jegybank elnöke, valamint Kandrács Csaba, Nagy Márton és Patai Mihály, a jegybank alelnökei online sajtótájékoztatón jelentették be a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésének intézkedéseit, valamint annak a 3000 milliárd forintos csomagnak a részleteit, amivel a jegybank a pénzügyi stabilitást kívánja támogatni.

Új lehetőséget kaptak a befektetési alapok az MNB-től

2020. április 1. 14:43

Lehetővé teszik a hazai nyílt végű, nyilvános alapok részvételét a jegybank új, hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein.

Kimagasló beruházási aktivitás mellett is tartós finanszírozási képesség

2020. január 29. 11:29

A magyar gazdaság külső finanszírozási képessége és folyó fizetési mérlege 2016 óta trendszerűen mérséklődött, de továbbra is messze kedvezőbben alakul a válság előtt tapasztaltnál. A Magyar Nemzeti Bank szakértői elemzésükben rávilágítanak arra, hogy a külső egyensúlyi pozíció csökkenése ezúttal elsősorban a beruházások dinamikus emelkedésével magyarázható. Az új exportkapacitások kiépülésével előretekintve a külső finanszírozási képesség tartósan fennmarad, ami a folytatódó közvetlentőke beáramlással együtt lehetővé teszi a külső adósságállomány folytatódó leépülését.

A Pallas Athéné alapítvány(ok) vagyona 274,8 milliárd forintra hízott

2020. január 22. 13:48

Még mindig van 8,6 milliárd forintjuk bankbetétekben.

Jegybanki háttérbeszélgetés lesz délután

336! Újabb történelmi mélyponton a forint - megszólal az MNB délután

2019. szeptember 24. 10:45

Márciusban jelentették be, hogy az inflációs jelentés apropóján három havonta sajtótájékoztatót tartanak, de most inkább az az érdekes, mond-e valamit az MNB annak kapcsán, hogy a forint az euróval szemben sorra döntögeti a negatív rekordokat, ma már a 336-os szintnél is járt.

A jegybank egyik alelnökének távozásáról ír az Index

2019. augusztus 8. 19:14

Windisch Lászlóról van szó.

Új helyettesítőt talált Matolcsy György

2019. április 24. 07:09

Patai Mihály is kiadhat MNB-rendeletet, ha a jegybank elnöke éppen nem ér rá.

Másolják az MNB-t: adathalászok csapják be a gyanútlanokat

2018. október 26. 16:29

Felhívást tett közzé a jegybank.

Sokat keresnek a magyar bankok, de nem jól

2018. október 24. 13:22

A magyar bankrendszer magas költségszinttel és részben ezért drága pénzügyi szolgáltatásokkal, hitelekkel működik - mondja Nagy Márton, a jegybank alelnöke és Banai Ádám igazgató.

Adathalászok élnek vissza az MNB nevével

2018. október 24. 10:29

Ismeretlen csalók hamis levelekkel próbálkoznak.

Magyarország megtízszerezte aranytartalékát!

2018. október 16. 12:57

Az MNB Monetáris Tanácsa döntést hozott, miszerint megtízszerezi az aranytartalékot. Korábbi aranytartalékaink már hazaérkeztek, ezek 3,1 tonnát tettek ki, ezt követően került sor a döntésre, amivel a tartalék 31 tonnára emelkedett. A megnövelt mennyiség is hazaért, biztonságos helyen tároják.

2 milliárd forinttal hízott az MNB-alapítványok vagyona

2018. október 4. 15:42

Már 272 milliárd forintnál tartanak.

Újabb 650 milliárd forintnyi hitel lehet változó helyett fix kamatú

2018. október 3. 13:03

A januártól induló NHP Fix elsősorban a kkv-k hiteleinek szerkezetét befolyásolhatja, nagyban elősegítheti az MNB reményei szerint a fix kamatozású hitelek terjedését. Az MFB és a Garantiqa Hitelgarancia vezetői a vállalkozások forráshoz jutási lehetőségeiről beszéltek a Privátbankár és az Mfor.hu konferenciáján.

Matolcsy nem látja, hogy lesz itt 4 százalékos növekedés

2018. május 22. 16:36

A monetáris tanács nem annyira optimista, mint a kormány.

Pénteken átadják a népnek a jegybanki alapítványok emblematikus beruházását

2018. május 16. 17:12

Megnyitja kapuit az Ybl Budai Kreatív Ház.

Tavasszal nyílik meg a jegybanki alapítványok pénzelte Budai Kreatív Ház

2018. január 12. 16:32

Új építészeti elemekkel bővül az új budai kulturális központ a Várkert Bazár mellett.

Nem vicc, alagutat fúrnak a jegybanki alapítványok

2017. október 31. 04:19

A Széll Kálmán téren kapnak új átkelőt a gyalogosok. Közben egyre több vállalati kötvényt vesznek az eladott államkötvényekből.

Évi 2,7 millió eurós bevételről mondott le az MNB

2017. augusztus 8. 03:46

Öt százalékos hozam mellett adták el az Eiffel Palace irodaházat.

Vállalati kötvényeiket is alapban kezelnék a jegybanki alapítványok

2017. július 5. 20:55

És egy meglepetéssel is készülnek a Széll Kálmán téren. A Pallas Athéné-világ terveiről faggattuk Fekete Zoltánt.

Felügyeleti biztost rendelt ki az MNB

2017. június 30. 18:29

Pénteken át is vették a jogköröket

Parragh megerősítette: a feleségét hívják a tanácsba

2017. március 8. 17:18

Parragh Bianka egy hónapja kapta meg a felkérést a jegybanktól.

Matolcsyt is asztalhoz ültette az IMF

2017. március 8. 14:10

Az MNB szerint megdicsérték az unortodoxiát.

Hogyan lehet megvédeni az online forex befektetőket?

2016. október 25. 11:04

„Mindent vagy semmit!” – ez is lehetne a mottója az egyre több európai államban problémát okozó, többszörös tőkeáttételű FX és CFD ügyleteket bonyolító online kereskedési platformoknak. A felületeket üzemeltető külföldi cégek jellemzően agresszív marketingstratégiával és megnyerő szlogenekkel veszik rá az európai lakossági ügyfeleket a bizonytalan befektetésekre. A sokat ígérő ügyleteken – a magas tőkeáttétel és a befektetők számára sokszor előnytelen szerződési feltételek miatt – ugyanakkor minimális esély van nyereséget realizálni. Az eltérő szabályozási és felügyeleti gyakorlatot kijátszó cégek nyerészkedésének a fokozott nemzetközi összefogás vethet véget. A következőkben Csáky Krisztián, az MNB Módszertani igazgatóságának munkatársának cikkét közöljük.

Kell-e aggódnunk az európai hitelpiac túlfűtöttsége miatt?

2016. augusztus 19. 08:04

A legutóbbi pénzügyi válság ismét fájóan bizonyította, hogy a hitelezés túlhevülése komoly és hosszan tartó reálgazdasági veszteségekkel jár. A probléma újbóli előfordulásának elkerülése érdekében a szabályozók új megoldások irányába fordultak, amelynek egyik legfontosabb lépése volt, hogy 2016. január 1-jétől minden EU tagország bevezette az ún. anticiklikus tőkepuffer keretrendszerét. A ciklikus rendszerkockázatok aktuális szintje az EU-ban összességében alacsony, ugyanakkor egyes tagállamokban már a túlfűtöttség jelei látszanak. Ezen országok egy részében a ciklikus kockázatok mérséklése érdekében már megemelték az anticiklikus tőkekövetelményeket. A következőkben Borkó Tamás, Nagy Erzsébet és Tőrös Ágnes, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.

Jóval többet fogunk fogyasztani az eddiginél

2016. május 4. 10:01

A válságot megelőzően felhalmozott adósságok leépítése, az emelkedő munkanélküliség és a romló jövedelem kilátások a válságot követően jelentősen megváltoztatták a háztartások viselkedését, így a fogyasztási kiadások 2013-ig számottevően csökkentek. Az elmúlt években azonban a tartósan javuló munkapiaci folyamatok, az alacsony inflációs környezet és a devizahitelek forintosítása következtében a háztartások jövedelmi és vagyoni helyzete érdemben kedvezőbbé vált, így már egyre több tényező támogatja a fogyasztás élénkülését. Az első hónapjainak adatai alapján a folyamat az idei évben tovább erősödik, ezzel a belföldi kereslet is egyre nagyobb mértékben járul hozzá a hazai gazdaság fejlődéséhez. A következőkben Soós Gábor Dániel és Várhegyi Judit, az MNB munkatársainak cikkét közöljük.

Hol maradnak a türelmes befektetők?

2016. április 11. 08:40

A beruházási tevékenység hét évvel a pénzügyi válság 2007/2008-as kitörését követően is visszafogott maradt a fejlett országokban. Ebben a válság utóhatásain túl hosszabb távú pénzügyi piaci problémák is szerepet játszanak. A beruházások döntő hányadát megvalósító nagyvállalati szektor rendelkezik a szükséges pénzügyi forrásokkal, de a vállalati döntéshozók rövid távú nyereségérdekeltsége, a fokozódó kockázatkerülés és a makrogazdasági bizonytalanság okozta magas elvárt megtérülési ráták miatt tartózkodnak a hosszú távú elkötelezettségek vállalásától. Az aggregált keresleti kilátások lényeges javulása, a támogató gazdaságpolitika melletti hiteles elkötelezettség és a vállalati vezetők pénzügyi ösztönzőinek megváltoztatása nélkül továbbra sem számíthatunk erőteljesebb beruházási aktivitásra. A következőkben Szalai Zoltán, az MNB munkatársának cikkét közöljük.

Vékony mezsgyén az amerikai monetáris politika

2016. március 3. 10:58

2016 eddigi piaci eseményeit három, 2015-ben kibontakozó globális gazdasági trend reálgazdasági és pénzügyi következményei határozták meg. A kínai gazdaságpolitika fókuszának eltolódása egy hosszabb távon fenntartható növekedési pálya felé, ami egyúttal alacsonyabb növekedést is eredményez, az energia- és nyersanyag árak csökkenése, és az Egyesült Államok monetáris politikájának szigorodása. Ráadásul amellett, hogy a vártnál alacsonyabb növekedési környezettel kell számolni, a helyzetet tovább terhelik a lefelé mutató kockázatok. A következőkben a Fed monetáris szigorítási pályájának globális csatornáit, illetve az ebből fakadó korlátait szeretnénk röviden áttekinteni, rámutatva a jelenlegi keretrendszerben levő néha feloldhatatlannak tűnő problémákra. A következőkben Mihálovits Zsolt, Tapaszti Attila és Veres István, az MNB munkatársainak a cikkét közöljük.

A beruházási célú hitelek többsége nem valósult volna meg az nhp nélkül

2016. január 14. 15:17

A beruházási célú hitelek több mint felét nem vették volna fel a kis-és középvállalatok a növekedési hitelprogram nélkül.

Trendforduló a jegybanki tartalékoknál?

2016. január 4. 09:43

A nemzetközi devizatartalékok elmúlt 15 évben tapasztalt töretlen emelkedése 2015-ben megszakadt. Az ennek kapcsán megjelenő elemzések egyrészt számba veszik a csökkenés mögötti okokat, másrészt választ keresnek arra a kérdésre, hogy trendfordulóval állunk-e szemben, vagy hosszabb távon a trend folytatódására számíthatunk-e. A vita természetesen még nem dőlt el, ami nem meglepő annak fényében, hogy az újabb és újabb válságok folyamatos kihívások elé állítják a jegybankokat: a tartaléktartás céljai és a devizatartalékok megfelelő nagysága is mozgó célpontot jelentenek. A következőkben Mihálovits Zsolt, Tapaszti Attila és Veres István, a Magyar Nemzeti Bank szakembereinek cikkét közöljük.

Így továbbra is stabil maradhat az állampapírjaink piaca

2015. december 21. 10:01

Az idei évben átrendeződött a hazai állampapír-piac tulajdonosi struktúrája: a külföldi befektetők jelentős összegű forint állampapír-állományt építettek le. A korábbi tapasztalatokkal ellentétben a jelentős külföldi állomány-leépülés nem okozott turbulenciát a hazai pénzpiacokon. Ebben nagy szerepe volt, hogy a lakosság hazai állampapírok iránti keresletének számottevő növekedése mellett az Önfinanszírozási program elindítását követően a bankrendszer állampapír-piaci aktivitása is érdemben erősödött. A belföldi szektorok élénkebb kereslete a jövőben is hozzájárulhat az állampapír-piac stabilitásához, tovább csökkentve hazánk sérülékenységét. A következőkben Gór-Holecz Fatime és Lakatos Melinda, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak cikkét közöljük.

Hosszú távon is többet takarítunk meg

2015. október 14. 09:43

A válság előtt a hazai növekedési modell erősen a külső forrásokra támaszkodott. Ennek oka a költségvetés jelentős hiányai mellett a háztartások alacsony megtakarítási rátája volt. A válság után mindkét területen jelentős fordulat következett be. A konzervatív költségvetési politika mellett, a háztartási szektorban magas megtakarítási hányad alakult ki. A gazdaság finanszírozása így egyre inkább a belső megtakarításokon alapul. Az alábbiakban áttekintjük a háztartások magas megtakarítási rátáját meghatározó makrogazdasági tényezőket. A következőkben Kovalszky Zsolt, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának cikkét közöljük.

Kiaknázatlan euró milliárdok a vállalkozások finanszírozására

2015. szeptember 25. 11:22

A gyorsan növekvő, induló vállalkozások forráshoz jutását, a KKV-k élet- és versenyképességét, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs kezdeményezéseiket több EU-s program és intézmény támogatja. Több eszköz már régóta a hazai szereplők rendelkezésére áll, ugyanakkor az ezekben rejlő lehetőségek ez idáig csak korlátozottan kerültek kihasználásra. A vállalkozások finanszírozásában jelenleg központi jelentőségű Növekedési Hitelprogram kivezetésével ezen források szerepe felértékelődik, így a pénzügyi szektor, a kormányzati szervek, valamint az uniós intézmények együttműködése kulcsfontosságúvá válik a hatékony allokáció megvalósításában. Írásunkban bemutatjuk ezen programok főbb jellemzőit, a bennük rejlő lehetőségeket, valamint áttekintjük a hazai pénzügyi közvetítők aktivitását befolyásoló tényezőket. Bokor Csilla, Plajner Ádám és Túri Anikó, az MNB munkatársainak cikke.

A reálgazdasági konvergencia szakaszai Magyarországon

2015. szeptember 4. 09:13

Magyarország a rendszerváltás óta összességében konvergált az euroövezet fejlettségi szintjéhez, azonban az elmúlt 25 évben fenntartható felzárkózás csak rövid időszakokra volt jellemző. Az egyes időszakokban követett növekedési modell szoros kapcsolatot mutatott a regnáló kormányok gazdaságpolitikai értékválasztásával. A válság előtti, később fenntarthatatlannak bizonyuló felzárkózás jelentős eladósodással járt, ami a kilábalás időszakában lezajló mérlegkiigazítási folyamatok következtében tartósan visszavetette a válság miatt egyébként is mérséklődő gazdasági teljesítményt. Előretekintve, a sikeres és fenntartható konvergenciát a strukturális reformok támogathatják, amelyek fókuszaként elsősorban a munka-erő-piaci tendenciák és a termelékenység javítása tekintetében adódik a legnagyobb tér. A következőkben a Magyar Nemzeti Bank munkatársa, Rippel Géza írását közöljük.

Munkát terhelő adók: sokat lefaragott hátrányából Magyarország

2015. július 28. 10:16

A válság előtti években Magyarországon, régiós összevetésben jelentős volt a munkát terhelő adók GDP-hez mért aránya. Ez a tendencia káros volt a gazdaságra nézve, hiszen a munkát terhelő adók magas szintje a munkakereslet és kínálat visszafogására ösztönzött. A válságot követően ugyanakkor csökkenésnek indult a mutató, amiben 2010 után jelentős hatása volt annak a deklarált gazdaságpolitikai célnak, mely a foglalkoztatás növelése érdekében csökkentette a munkát terhelő adókat, amellyel Magyarország közeledett a régiós országokra jellemző szinthez. Ugyanakkor további lépésekre lehet szükség a munkát terhelő adók csökkentése érdekében, hogy Magyarország a legversenyképesebb országok csoportjába kerülhessen. A következőkben Ádám János, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának cikkét közöljük.

Tőkepiaci Unió: újabb lépések az egységes európai tőkepiac felé?

2015. július 6. 08:37

2014. júliusában Jean-Claude Juncker a Bizottság frissen kinevezett elnöke programjában hirdette meg a Tőkepiaci Uniót, amelyről akkor még keveset lehetett tudni. A következőkben dr. Csáky Krisztián, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának cikkét közöljük.

Túl nagy, hogy bukjon? – A jelentős pénzügyi intézmények kockázatai

2015. május 8. 07:49

Az Európai Unió tagállamaiban 2016. január 1-től magasabb tőkekövetelmény elvárásoknak kell megfelelniük azoknak a hitelintézeteknek, melyek rendszerkockázati szempontból jelentősnek tekinthetőek. Ezek az intézmények ugyanis pénzügyi nehézségeikkel, vagy csődjükkel veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer többi szereplőjének stabilitását és ezen keresztül a reálgazdaság zavartalan működését. Addicionális tőkekövetelmény előírásával növelhető a jelentősnek minősülő bankok veszteségviselő képessége, melynek köszönhetően egy esetleges krízisidőszakban kevésbé szorulnak állami segítségére és kiegyenlítettebb lesz a bankpiaci versenykörnyezet. A következőkben Borkó Tamás, Fáykiss Péter és Zsigó Márton, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak cikkét közöljük.

A devizatartalék-kezelés aktuális trendjei

2014. szeptember 29. 07:34

A devizatartalék-befektetés gyakorlata jelentős változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, különösen a válság óta eltelt időszakban. Az új környezetben egyfajta útkeresés folyik a magasabb hozamú konzervatív kialakítása érdekében: a jegybankok újabb eszközosztályok és devizák felé nyitnak – a konzervatív szemléletből eredően lassan és fokozatosan kísérletezve. Emellett a válság hatására a tartalékportfólió egyéb stratégiai jellemzőit (pl. kamatérzékenység, kockázatkezelés) is újragondolják a jegybankok. A következőkben Kiss M. Norbertnek és Teremi Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak írását közöljük.

Az államadósság alakulása 2014 első félévében

2014. augusztus 21. 11:46

Az előzetes pénzügyi számlák adatközlés szerint a kormányzati szektor bruttó adóssága a GDP 85,1 százaléka volt 2014 második negyedévének végén. A félévi adat a várható éves folyamatokat nem pontosan tükrözi, ezért az alábbiakban az éves keretek között mutatjuk be az adósság alakulását, kiemelve azokat a tényezőket, amelyek meghatározták az adósság első félévi változását. E tényezők nagyobb része átmeneti, ezért az adósságráta év végére számottevően csökkenhet félévi mértékéhez képest. Az államadósság pontos alakulását azonban jelentősen és előre meg nem határozható mértékben befolyásolja – a még mindig jelentős devizaarány miatt – a forint árfolyamának alakulása. A következőkben Baksay Gergelynek és Kicsák Gergelynek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak írását közöljük.

Csökkentette az ország sérülékenységét az NHP 3. pillére

2014. július 18. 07:13

A devizatartalék-megfelelési mozgástér tágulása és a piaci viszonyok megváltozása következtében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014. július 1-jétől megszüntette a Növekedési Hitelprogram (NHP) 3. pillére keretében kínált devizacsere eszközét. A feltételhez kötött devizaswapok bevezetésével 2013 júniusában az MNB a magyar gazdaság rövid lejáratú külső adósságának és a jegybanki kéthetes kötvényállománynak együttes csökkentésén keresztül az ország külső sérülékenységének mérséklése mellett köteleződött el. Az NHP devizacsere tenderei hatékonyan betöltötték céljukat és hozzájárultak hazánk sérülékenységének csökkentéséhez. 2014 nyarától szerepüket a jegybanki eszköztárban az önfinanszírozási koncepció keretében bevezetett eszközök töltik be. A következőkben Mátrai Róbertnek, a Magyar Nemzeti Bank munkatársának írását közöljük.

Megakadályozhatja az MNB a túlzott lakossági eladósodást

2014. május 28. 07:19

Hazánkban a 2003 és 2008 között felépült háztartási devizahitel állomány a válság kitörését követően komoly problémák forrásává vált. Ennek egyik legfőbb oka, hogy sok háztartás teherviselő képességét szinte teljes mértékben kihasználva adósodott el. Ezért fontos megteremteni egy olyan szabályozást, amely a jövőben kiegyensúlyozott lakossági hitelezést biztosít, és egyben – mintegy „vészfékként” – megakadályozza, hogy az ügyfelek túlzottan eladósodjanak. A 2013. október 1-től hatályos új jegybanktörvényben az MNB makroprudenciális hatóságként felhatalmazást kapott arra, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészletre és a hitelfedezeti arányokra vonatkozó szabályozással kezelje a problémát. A következőkben Baracsi Lórántnak, Grosz Gabriellának és Fáykiss Péternek, az MNB munkatársainak írását közöljük.