A Schneider Electric, az elektromosautó-töltők piacának meghatározó szereplője összegyűjtötte a legfontosabb pontokat, illetve tippeket a felkészüléshez.
Az energiafelhasználás minden szintjén folyamatosan nő az igény a nem szénalapú energiaforrások iránt, hogy mérsékelhető legyen a klímaváltozás és annak negatív hatásai. Életünk számos területén váltunk új forrásokra, ezek közül pedig a járművek jelentős levegőszennyezése miatt a közlekedés az egyik legfontosabb. Az Európai Unióban például a szén-dioxid-termelés 12 százalékáért az autók a felelősek.
A közlekedés okozta károsanyag-kibocsátás mérséklésére kézenfekvő válasz, hogy a belsőégésű motorokról elektromos meghajtásra állunk át.
A Bloomberg előrejelzése szerint 2040-re a világ teljes járműállományának egyharmada, mintegy 559 millió autó elektromos meghajtású lesz, és az újonnan vásárolt autók 55 százalékát is már az ilyen modellek teszik ki, ami 60 millió elektromos járművet jelent.
A Schneider Electric szakértőinek jóslata még messzebbre merészkedik. Ők úgy gondolják, hogy két-három évtizeden belül teljesen általános lesz az elektromos és önvezető járművekkel való közlekedés, amelyeken másokkal is osztozni fogunk, szolgáltatásként igénybe vehető utazási modellben (transportation-as-a-service). Az autópályák tele lesznek olyan pihenőhelyekkel, amelyeket gyorstöltőkkel szereltek fel, és a városokban ugyanolyan általános látványnak számítanak majd az utcai autótöltő állomások, mint ma a parkolóórák. Aki túlzásnak találna egy ilyen jövőképet, annak érdemes belegondolnia abba, hogy 25 évvel ezelőtt a bolygó népességének nagy része nem is hallott még az internetről, és 15 éve mindössze néhány embernek volt mobiltelefonja. Ma pedig elképzelni sem tudjuk az életünket a világháló és az okostelefonok, illetve az ezeken keresztül elérhető szolgáltatások nélkül.
De minek kell történnie a következő néhány évben ahhoz, hogy megvalósuljon egy ilyen jövőkép, és hogyan tudnak a mai vállalatok az élére állni ennek a fejlődésnek?
Ahhoz, hogy a közlekedésben lecseréljük a káros üzemanyagokat, nem elég az elektromos járművek elterjedése. A megfelelő infrastruktúrának is ki kell épülnie, ami lehetővé teszi, hogy a sofőrök a hosszabb távok megtételéhez is kényelmesen feltölthessék autójuk akkumulátorát. A változás kulcsa tehát annak a két csoportnak a kezében van, amely a legtöbb jármű működtetésében, illetve az infrastruktúra fejlesztésében érintett.
Ennek megfelelően a flottaüzemeltetők, a tömegközlekedési vállalatok, az árufuvarozók és logisztikai cégek, a közösségi alapon működő személyszállító szolgáltatók, a különféle munkáltatók és kisebb nagyobb vállalkozások, valamint a városfejlesztők, a közművek és az ingatlantulajdonosok egyaránt érdekeltek a közlekedési infrastruktúra megreformálásában. Számos kérdést kell azonban tisztázniuk ezeknek a szereplőknek ahhoz, hogy az átalakulás minél gördülékenyebben, kis költség- és időráfordítással járjon.
A nagyobb flottákat üzemeltető szervezeteknél nem csupán annyi a feladat, hogy minden évben elektromos járműveket vásárolnak a leamortizálódott darabok helyett. Olyan átfogó stratégiát kell kialakítaniuk, amelynek során figyelembe veszik a meglévő erőforrásaikat és a reálisan kitűzhető célokat, illetve megtervezik az odáig vezető utat is. Emellett annak felmérésére is szükség van, hogy a jelenlegi infrastruktúrájuk mennyiben képes kiszolgálni az új igényeket, továbbá mi szükséges ahhoz, hogy megbízható és lehetőleg tiszta áramellátást garantálhassanak alacsony költségek mellett, esetleges áramkimaradások és extrém körülmények között is. Mérlegelniük kell ezenfelül, hogy egyáltalán megéri-e saját eszközöket és járműveket alkalmazniuk, vagy jobban járnak-e bérleti szerződésekkel, illetve a szolgáltatásként igénybe vehető utazással (transportation-as-a-service).
Ezzel egyidejűleg a töltőhálózatnak és a kapcsolódó infrastruktúrának is ki kell épülnie, ami a különféle épületek és ingatlanok tulajdonosainak, üzemeltetőinek vagy bérlőinek hatáskörébe tartozik. A kiskereskedelmi egységek, szállodák és bérházak egyaránt profitálhatnak abból, ha ügyfeleik számára lehetőséget biztosítanak az elektromos járművek töltésére, és így vonzóbbak lehetnek versenytársaiknál.
Kérdéses lehet azonban számukra, hogy pontosan mekkora költséget igényel egy ilyen beruházás és mennyi idő alatt térül meg. Azt sem feltétlenül láthatják előre, milyen időközönként kell újabb összegeket befektetniük az infrastruktúra karbantartásába és modernizálásába, hiszen az elektromos járművek technológiája napjainkban rendkívül gyorsan fejlődik, ezért elképzelhető, hogy néhány éven belül újabb szabványoknak megfelelő és nagyobb teljesítményt kínáló eszközökre kell váltaniuk. A töltőpont kiépítése pedig komolyabb ráfordítást igényel, mivel jelenleg a parkolóhelyi töltőállomások ára egymillió forint felett kezdődik, a sokkal rövidebb töltésidőt kínáló villámtöltők pedig ennek tízszeresébe kerülnek.
Ha egy létesítményben autótöltési lehetőséget kínálnak az ügyfelek számára, akkor érdemes olyan kérdéseket is figyelembe venni, mint hogy milyen energiaforrást vesznek igénybe, van-e lehetőség megújuló forrás hasznosítására, hogyan illeszkedik a töltőállomás a teljes épület energetikai rendszerébe, illetve hogyan biztosítható a folyamatos elérhetőség, akár áramkimaradás esetén is.
Mind a flották, mind az épületek üzemeltetői komoly döntések előtt állnak, ha alkalmazkodni akarnak a közlekedés új kihívásaihoz. Az elektromos járművek köré épülő infrastruktúra és szabályozás rendkívül komplex, ráadásul a technológia is villámgyorsan fejlődik.
