Kisebbségbe kerültek a normál testsúlyúak a magyar férfiak körében – derült ki az Eurostat adataiból, amelyet a Portfolio vett észre. Közel kétharmaduk túlsúlyos vagy elhízott, és csaknem minden negyedik férfi elhízottnak minősül a BMI (testtömegindex) alapján. A felnőtt népesség mindössze 41,9 százaléka tartozik a normál testsúlyú (18,5 ≤ BMI < 25) kategóriába. Magyarország a túlsúlyosak és elhízottak 56,6 százalékos arányával az uniós rangsor középmezőnyében található.
A vizsgált közép-kelet-európai országok többségében magas a túlsúlyos vagy elhízott népesség aránya, ám az adatok belső szerkezete markánsan eltér. A felmérés részletes adatai jelentős nemi különbségekre világítanak rá a magyar társadalomban.
A magasabb egészségügyi kockázattal összefüggő elhízás tekintetében továbbra is az uniós mezőny kedvezőtlenebb harmadába tartozik Magyarország. A magyar férfiak 64,2 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Közel minden negyedik férfi (23,3 százalék) elhízottnak minősül a BMI alapján, miközben a normál testsúlyúak aránya mindössze 35 százalékot tesz ki. A magyar nők körében a normál testsúlyúak aránya kedvezőbb (48,2 százalék), ám az elhízottak 18,8 százalékos aránya náluk is érdemben meghaladja az uniós női átlagot (15,3 százalék).
Magyarországon a nyolcadik legmagasabb az elhízottak aránya az Európai Unióban: a magyar 20,9 százalékos adat Csehországéhoz közel áll, Németországot és Dániát pedig csak minimálisan előzi meg. Az érték ugyanakkor érdemben meghaladja az uniós átlagot és a szomszédos Ausztria 17,6 százalékos mutatóját. A rangsort Málta vezeti (26,6 százalék), a legkedvezőbb helyzetben pedig Olaszország áll, ahol a felnőtt lakosság 7 százaléka esik az elhízott kategóriába, majd Görögország következik a listán.
Romániában, Horvátországban és Csehországban tízből több mint hét felnőtt férfi túlsúlyos vagy elhízott, és a szlovák férfiaknál is ezt közelíti az arányuk.
A jelenség hosszabb távon hozzájárulhat az egészségügyi kiadások emelkedéséhez és a munkaerőpiaci teljesítmény romlásához. Az OECD The Heavy Burden of Obesity című átfogó elemzése szerint a túlsúlyhoz és elhízáshoz kapcsolódó egészségügyi és termelékenységi hatások a vizsgált fejlett gazdaságokban hosszabb távon éves szinten átlagosan a GDP mintegy 3 százalékának megfelelő gazdasági terhet jelenthetnek.
Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a stroke és több daganattípus egyik fontos kockázati tényezője. E betegségek kezelése jelentős egészségügyi kiadással jár, ezek egy része pedig az elhízáshoz kapcsolódó többletkockázatokhoz köthető. Az elhízás összefüggésbe hozható a magasabb betegszabadsággal, valamint a krónikus panaszok miatt csökkenő munkavégzési hatékonysággal és teljesítménnyel is. A kedvezőtlen demográfiai trendekkel jellemezhető hazai gazdaságban az aktív korú népesség kedvezőtlen egészségi állapota hosszabb távon fékezheti a foglalkoztathatóságot és a növekedési potenciált.
Európa többi része is hízik
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2025-ben az EU 18 éves és idősebb lakosságának 16,3 százaléka volt elhízott, vagyis testtömegindexük elérte vagy meghaladta a 30-as értéket. A túlsúlyosokkal együtt az uniós felnőtt népesség több mint fele küzd súlyfelesleggel.
Az elhízottak mellett a felnőtt lakosság további 35,4 százaléka volt túlsúlyos, vagyis testtömegindexük a 25 és 30 közötti tartományba esett.
A férfiak körében az elhízás aránya 17,4 százalék volt, míg a nőknél 15,3 százalék. A túlsúly terén még markánsabb az eltérés, hiszen a férfiak 41,9 százaléka volt túlsúlyos, szemben a nők 29,3 százalékos arányával. Ezzel szemben az alultápláltság inkább a nőket érintette, náluk 2,9 százalékot ért el ez a mutató, míg a férfiaknál mindössze 1 százalékot.
