7p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Azt tudtuk, hogy a hosszú távú repülésnek van hatása a szerveinkre, a szívünkre, a gyomrunkra, az agyunkra, a bőrünkre, a szemünkre, de hogy milyen mértékben, azt most végre orvosoktól tudhatjuk meg.

Bizony, megvan az oka annak, hogy amikor leszállunk egy hosszú repülőút után, valahogy nem érezzük magunkat 100 százalékosan. Ha órákat töltünk egy kis kabinban mozgástér nélkül 10-11 ezer méter magasan, a kisebb görcsökön, fejfájáson és a jetlag-en túl sok szempontból megviselheti a szervezetünket.

"A nyolcórás vagy annál hosszabb repülés komoly negatív hatással lehet az egészségre, például a szív- és légzőszervekre, valamint az izmok és ízületek állapotára" - mondja Gill Jenkins brit háziorvos.

Mit tesz a repülés a szív- és érrendszerrel?

A hosszú távú repülés légszomjat és néha mellkasi diszkomfort érzetet okozhat. Repülőgépen azoknál van a legnagyobb kockázata a szívproblémáknak, akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek. Ezért ha szívproblémái vannak, mindig meg kell kérdezni a kezelőorvost, hogy engedélyezi-e a repülést a kézipoggyászba tett szükséges gyógyszerek kíséretében, vagy sem.

Ne csodálkozzunk, ha egy hosszú repülőút után nem csattanunk ki az energiától. Fotó: Depositphotos
Ne csodálkozzunk, ha egy hosszú repülőút után nem csattanunk ki az energiától. Fotó: Depositphotos

„A kiszáradás, a kabinban tapasztalható változó légnyomás és az alacsony oxigénkoncentráció mind szerepet játszhatnak a meglévő panaszok felerősítésében, hiszen a modern repülőgépek 2-3 ezer méter tengerszint feletti magasságon légnyomás alatt állnak, s ilyenkor valójában kevesebb oxigént lélegzünk be. Ráadásul a zárt térben ülve korlátozva vannak a mellkasi mozgások is, így nem lélegzünk olyan mélyen, plusz a repüléssel járó fokozott stressz mind növelheti a szívproblémák kockázatát” – teszi hozzá a háziorvos.

A mélyvénás trombózis és a vérrögképződés ugyanilyen okok miatt különösen nagy kockázatot jelent az érrendszeri betegségekben szenvedők számára.

„Vérrögök a repülés után akár egy hónapig is előfordulhatnak, ezért ügyelni kell az olyan tünetekre, mint a duzzadt vagy fájdalmas lábak, különösen a vádliban, de a légzési nehézségekre is figyeljünk, mert a tüdőben is előfordulhatnak vérrögök” – hívja fel a figyelmet Jenkins a tünetekre, és azt tanácsolja, hogy a kockázat csökkentése érdekében az érintettek a repülés alatt fogyasszanak folyadékot, de ne alkoholt, és amennyire csak lehetséges, nyújtsanak és mozogjanak az út alatt.

Mit tesz a repülés a gyomorral?

Nem is gondolnánk, de a páratartalom változása is okozhat kellemetlenségeket a gyomorban.

„A repülőgépen alacsony a páratartalom, ami kiszáradást és emésztési problémákat okozhat. A kabinnyomás változása pedig gázszaporodáshoz is vezethet, ami puffadást vagy diszkomfort érzést eredményezhet, a hosszú ülések pedig emésztési zavarokat és székrekedést produkálhatnak” – sorolja Dr. Simon Theobalds, egy másik háziorvos.

A több időzóna átlépése miatt a biológiai óra is felborulhat, ami kihathat az emésztőrendszerre, és szabálytalan székletürítéshez és étvágyváltozásokhoz vezethet. Arról nem is beszélve, hogy az időzóna változásai megzavarják az étkezési szokásokat, ami szintén emésztési zavarokhoz vagy gyomorpanaszokhoz vezethetnek. Az orvos azt javasolja, hogy hidratáljunk folyamatosan, és válasszunk könnyű ételeket, miközben próbáljunk kicsit mozogni a repülőben.

Mit tesz a repülés az agyunkkal?

Ahogy a test megpróbál alkalmazkodni a különböző időzónákhoz, a jetlag is lehet ártalmas.

"Az időzóna változások az alvási szokásokban is okozhatnak zavarokat, befolyásolva az alvás minőségét és mennyiségét, ami hatással lehet a kognitív funkciókra és a hangulatra" - magyarázza Theobalds. 

Emellett az alacsony páratartalom fejfájáshoz, szédüléshez és kognitív zavarokhoz is vezethet. Az alacsonyabb oxigénszint, a zaj, a korlátozott hely és a zsúfolt körülmények a repülőgép utasterében szintén befolyásolhatja a kognitív teljesítményt, ami olyan tüneteket eredményezhet, mint a feledékenység és a koncentrálási nehézség. 

A hosszú repülőutak, különösen az aggódó utasoknál, stresszt és szorongást válthatnak ki, ami befolyásolhatja a kognitív funkciókat és az általános jólétet.

Bár ezek a dolgok átmenetiek, a már meglévő állapotokkal vagy sebezhető pontokkal rendelkező érzékenyebb utasok erősebben érezhetik ezeket, ezért létfontosságú a hidratáltság és az egészséges alvás ütemezése.

Mit tesz a repülés a szemünkkel, az orrunkkal és a szánkkal?

Ezek a szervek mind nagyon kiszáradhatnak egy hosszú repülés során a kabinnyomás, a tengerszint feletti magasság és a levegő minőségének változásai miatt. A repülőgép belsejében keringő levegő nagyon száraz, és a nem elegendő folyadékfogyasztás miatti kiszáradás valóban súlyosbíthatja a szem, az orr és a száj, a bőr és a fülek dehidratáltságát.

"Az orrjáratokat érintő arcüregfájdalom gyakori a sokórás repülések alatt, különösen akkor, ha valaki meg van fázva vagy egyéb légúti problémája van, mert akkor az orrmelléküregek és az orrjáratok között kiegyenlítődhet a nyomás a magasság változása miatt, ami fájdalmat okozhat a szemeknél, a homlokban és az arc csontjainál, különösen leszálláskor" – mondja Theobalds.

A trükk az, hogy repülés előtt érdemes az arcüregproblémákat orvosolni, de a rágógumizás, a víz kortyolgatása vagy ásítás is segíthet a fel- és leszálláskor.

Az alacsony páratartalom egyébként még a könnypárolgást is fokozhatja, ezzel súlyosbítva a „száraz szem” tüneteit, ami fájdalmat, szemvörösödést, homályos látást, viszkető és könnyező szemet okozhat. A repülőgép fedélzetén tapasztalható száraz levegő a szájnyálkahártyát is kiszáríthatja, ami baktériumok szaporodásához és rossz lehelethez is vezet. Ilyenkor is jól jöhet a rágógumi, ami serkenti a nyáltermelést, enyhíti a szájszárazságot, és  természetesen segíti a megfelelő hidratáltságot is.

Mit tesz a repülés a bőrünkkel?

Az alacsony páratartalom a bőr szárazságát és feszülését is okozhatja, ami hámláshoz vezethet, de ronthatja a meglévő bőrbetegségeket is, például az ekcémát vagy a pikkelysömört. Előfordulhat, hogy a repülőgépekben keringtetett levegő száraz és állott, ami eltömítheti a pórusokat, és fénytelenné teheti a bőrt. Ez különösen problémás lehet azok számára, akiknek pattanásos vagy problémás a bőrük.

S mivel a huzamosabb ideig tartó ülés csökkentheti a vérkeringést, szem körüli duzzanatokhoz, sötét karikákhoz vezethet, amitől fáradtnak tűnik az ember.

Nagyobb tengerszint feletti magasságban nő az UV-sugárzásnak való kitettség is. Bár a repülőgépek ablakai blokkolják a legtöbb UVB-sugarat, az UVA-sugarak még így is behatolhatnak, és idővel bőrkárosodást okozhatnak. Ezek megelőzésére hidratáljuk a bőrünket, kerüljük az erős sminket, és használjunk jó minőségű naptejet, - de mindenekelőtt húzzuk le a repülőgép ablakának rolóját.

Mit tesz a repülés a végtagjainkkal és az izmainkkal?

Ha huzamosan több órát ülünk a repülés alatt anélkül, hogy mozognánk, az izmaink megmerevedéséhez vezethet, vagy ízületi és hátproblémákhoz. Ezért repülés közben próbáljunk óránként egyszer felkelni, mozogni és nyújtózkodni, s miután leszálltunk, fontos, hogy a lehető leghamarabb mozgásba hozzuk a testünket.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!