A kormányzati meddőségi program arca majdhogynem a kezdetektől a családügyi államtitkárként feltűnt Novák Katalin volt, ő irányította a meddőségi magánklinikák államosítási folyamatának lépéseit is. Ezt követően nevezték ki nőgyógyász bátyja feleségét a Humánreprodukciós Igazgatóság élére. Azóta Novák Katalin a sajtó által nyilvánosságra hozott kegyelmi ügy miatt kénytelen volt lemondani, ezért joggal merülhet fel a kérdés, hogy az elmúlt napok eseményei érinthetik-e Vesztergom Dóra állását vagy sem.
„Az Országos Kórházi Főigazgatóság szakmai szervezet, így a vezetők kiválasztása és foglalkoztatása kizárólag szakmai szempontok alapján történik”
– válaszolta lapunk érdeklődésére az OKFŐ kommunikációs osztálya. Ez azért lehet pikáns hivatkozás, mert két évvel ezelőtt nem csak a meddőségi szakma állt értetlenül a szakmainak nem, annál inkább politikai döntésnek látszó kinevezés előtt.
Azóta azonban eltelt két év, 2023 végén megjelentek a lombikkezelésről szóló új rendeletek, 2024. január 10-én pedig egy sajtótájékoztatón Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára arról beszélt, hogy nyolc új meddőségi szakambulanciát hoznak létre a nagy vármegyei kórházak területén. Azt is hozzátette, hogy a meddőségkezelés új finanszírozási eljárásrendjére évente 2 milliárd, a szakambulanciák kialakítására és eszközbeszerzésére 3 milliárd forint a költségvetési fedezet.
Ugyanitt Vesztergom Dóra, az OKFŐ Humánreprodukciós Igazgatóságának igazgatója emlékeztetett arra, hogy az asszisztált reprodukciós ellátás rendkívüli fejlődésen ment át és az új szakmai koncepció kialakításánál fontos szempont volt, hogy mindenki számára megkönnyítsék a kivizsgálásokhoz és kezelésekhez való hozzáférést.
Beváltotta-e a reményeket a Humánreprodukciós Igazgatóság?
Ennek ellenére nemcsak a szakmában nem találnak választ még mindig arra, hogy az egykor sikerágazatnak minősülő meddőségi magánkezeléseket miért kellett beszántani. De a politikusok közül is egyre többen kíváncsiak arra, hogy a meddőségkezelés csúcsintézményeként felállított Humánreprodukciós Igazgatóság milyen konkrét koncepciókat állított fel, melyeket a gyakorlatban is alkalmazni akar annak érdekében, hogy a meddőségi ellátás hatékonyabb, eredményesebb és hozzáférhetőbb legyen? Utoljára épp a Novák Katalin lemondása előtti napokban kérdezte írásban erről Oláh Lajos, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője Kövér László házelnököt.
Így lapunk másik kérdésére, hogy beváltotta-e a Humánreprodukciós Igazgatóság a reményeket, hiszen az államosított meddőségkezelés után 2023-ban a II. világháborút idéző, történelmi mélypontra került az alacsony születésszám (85 200 fő), az OKFŐ a már megszokott módon fogalmazott:
„A kormány célja, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, ezért minden eszközzel azon dolgozik, hogy a szülőpárok a legmodernebb, orvosszakmailag leginkább elfogadott és legjobb eredményt ígérő eljárásokat kapják meg. Az állam 2018-tól egyre nagyobb szerepet vállal a meddőségi kezelésekben is; 2018 előtt évente átlagosan 5000-5700-an jutottak hozzá meddőségi kezelésekhez, ez a szám azóta átlépte a 10 ezret. A meddőségi kezelésekben született gyerekek száma is nőtt, míg 2018 előtt 1400-1450 gyerek született évente ilyen eljárásoknak köszönhetően, addig tavaly már több mint 2300 fő.”
Arra viszont továbbra sincs magyarázat, hogy ha az állam megduplázta a lombikbébi-kezelések számát, miért nem született kétszer annyi gyermek. Ez sajnos a betegek számára azt jelenti, hogy a beavatkozások kevésbé hatékonyak, ami ellentmondásban áll a válaszban foglaltakkal.
Megérte az államosítás?
A lapunk által megkeresett, de név nélkül nyilatkozó szakértők szerint annak érdekében, hogy „minden vágyott gyermek megszülessen”, a megvásárolt privát meddőségi centrumok (is) túlzsúfolt állami intézetekké váltak, ahonnan ma a betegek közül sokan továbbra is magánrendelőkbe menekülnek költséges kivizsgálásokra (beleértve Vesztergom Dórát is, aki továbbra is itt fogadja a meddőségi kezelésre érkező nőket, miközben a Humánreprodukciós Intézet zászlaján az ingyenes állami meddőségkezelés áll). Ezen kívül a külföldi – főleg a csehországi –, jelentős költséggel járó meddőségi turizmus nem hogy csökkenne, de tovább nőtt Magyarország felől...
Információink szerint a páciensek hozzáférése az IVF-kezelésekhez azért vált nehezebbé, mert a meddőségi centrumoknak az IVF-ellátáson kívül át kellett venniük a megyei kórházaktól a teljes kivizsgálás feladatait és az egyszerűbb meddőségi beavatkozásokat. Az ellátó intézeteknek azzal is több a feladatuk, hogy az összes, a reprodukció szempontjából kritikusnak számító 40-45 év közötti nőnek állampolgári jogon, térítésmentesen biztosítják az IVF-kezeléseket, ami megemeli a betegforgalmat, ám arányosan kevesebb szülést eredményez.
„Ahhoz, hogy valóban több gyerek szülessen Magyarországon, a Humánreprodukciós Intézetnek jelentős kapacitásbővítést kellene végrehajtania, mert újabb meddőségi centrumok, illetve a meglévő intézetek személyi és infrastrukturális kapacitásbővítése nélkül a születések száma nem fog szignifikánsan változni”
– mondják szakmai berkekben, ahol egyesek szerint több gyermek születhetett volna, ha a meddőségi ellátást végző intézeteket nem vonták volna össze és egyenként rendelkezhettek volna a forrásokkal.
Hazánkban ugyanis a megszületett gyermekek mintegy három százaléka köszönhette életét lombikbébi-kezeléseknek 2023-ban. Ez csupán töredéke annak, amire egyes nyugati országok már hosszú évek óta képesek. Pedig Európában fajlagosan Magyarország költi a legtöbbet a családpolitikára és ezen belül a meddőségi centrumokra.
