A dohányzásról való leszokás támogatásának lehetőségeit, az alternatív dohánytermékek veszélyeit és az új, leszokást segítő gyógyszeres terápiát is összefoglaló, közelmúltban frissített egészségügyi szakmai irányelv újdonságait mutatták be szakértők szerdán a május 31-i dohányzásmentes világnap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.
Dr. habil Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa rámutatott, Magyarország a Felnőtt dohányzás felmérés 2019-es adatai szerint az európai középmezőnyben helyezkedik el:
a felnőttek mintegy harmada, 29 százaléka dohányzik, ebből a férfiak 34 százalékot, a nők 25 százalékot tettek ki. Pozitív, hogy a 2000–2019 közötti időszakot tekintve kevesebb magyar férfi gyújtott rá rendszeresen, ezt a kedvező trendet árnyalja a női dohányzók emelkedő száma: sajnos ma már minden negyedik magyar nő dohányzó.
Fotó: Depositphotos
Alternatív dohánytermékek: hamis biztonság, új kockázatok
A 2024 elején kiadott „Egészségügyi szakmai irányelv - a dohányzásról való leszokás támogatásáról” részletesen foglalkozik a dohányzás hazai helyzetének összes lényeges és aktuális vetületével, köztük az alternatív dohánytermékek gyors terjedésével, és ennek veszélyeivel.
„Rendkívül aggasztó tendencia, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárható ütemben csökken, az új típusú dohány- és nikotintartalmú élvezeti termékek fogyasztása világszerte, így hazánkban is gyorsan terjed. Ez utóbbiak ugyanis hosszú távon nem csökkentik, hanem növelik a dohányzók számát, hiszen bizonyítottan növelik a rászokás kockázatát” – mutatott rá dr. Fényes Márta, tüdőgyógyász szakorvos és leszokástámogató szakember, az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ szakmai tanácsadója.
Hozzátette: a 2019-es hazai felmérés idején a lakosságnak még csak 2 százaléka fogyasztott ilyen termékeket, de az egy évvel később készült Eurobarométer adatai szerint ez az arány már 9 százalékra nőtt.
Érzékelhető trend, hogy az e-cigaretta elterjedését követő évekhez képest a készüléket az elmúlt pár évben mind nagyobb számban választják azok, akik átszoktak a hagyományos cigarettáról, akik leszokási szándékkal használják, valamint a korábban nem dohányzó fiatalok is.
Pedig az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek is káros hatással vannak az érrendszerre, a légutakra és az immunrendszerre. Továbbá növeli a nikotinmérgezés, az aeroszol belélegzéséből származó toxicitás, az égési sérülések, a tüdőszövet-károsodás veszélyét, és – különösen fiataloknál – a dohányzásra rászokás és a nikotinfüggőség kialakulásának kockázatát.
„Sok a korrigálandó tévhit az e-cigarettával kapcsolatban. Sokan még mindig úgy vélik, hogy ártalmatlan, miközben egyre több egészségkárosító következményére derül fény.” – hívta fel a figyelmet a dohányzásmentes világnap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón dr. Fényes Márta.
A dohányzás az egyetlen olyan rizikótényező, amelyiknek kiemelkedő szerepe van a négy legnagyobb halálozási arányt mutató betegség – a daganatok, a szívbetegségek, a krónikus légzőszervi betegségek és a diabétesz – kialakulásában. Hazánkban a dohányzás a felelős a halálozások 21 százalékáért, és évente mintegy 27 000 ember hal meg a dohányzással összefüggő kórállapotok miatt. Ez három százalékpontos javulást jelent ugyan 2010 óta, – amelynek fő oka a dohánytermékek folyamatos drágulása és a hozzáférés korlátozása – de a dohányzásról leszokás intézményes támogatása fejlesztésre szorul.
Leszokás: szakértő segítséggel könnyebb!
Az irányelv szerint pozitív trend, hogy Magyarországon az elmúlt több mint húsz évben nőtt a leszokási kedv: 2019-ben a 18 év feletti dohányzóknak több mint a fele (54 százalék) legalább egyszer már megpróbálta letenni a cigarettát; 2000-ben ez az arány még csak 47 százalék volt.
A megkérdezettek döntő többsége (78 százalék) nem vett, illetve nem venne igénybe segítséget a leszokáshoz, kis részük viszont igényelné ehhez a külső támogatást. Figyelmet érdemel, hogy a dohányzók mindössze két százaléka kérte szakember segítségét, hogy leszokjon a dohányzásról. Ezek a felmérési adatok arra utalnak, hogy társadalmi szintű tájékoztatás szükséges az elérhető, hatékony leszokástámogató lehetőségekről az érintettek, illetve az egészségügyi ellátórendszer különböző szintjei felé is.
A megoldás: tájékozott tájékoztatás
A leszokástámogatás intézményi gyakorlata kétszintű. Első szintje a dohányzás rövid és hosszú távú veszélyeire figyelmeztető, a személyre szabott megoldási lehetőségekről – a megfelelő gyógyszeres terápiáról és/vagy pszichés támogatásról – szóló beszélgetés, az úgynevezett minimálintervenció. Ez a rövid tanácsadás az alapellátásban, járóbeteg szakellátásban minden találkozásnál alkalmazható, és igény esetén a dohányzó referálható a szakellátás felé. A tájékozott tájékoztatás alapja, hogy az egészségügyi ellátórendszer minden szintjén dolgozó szakemberek tisztában vannak a leszokástámogatás lépéseivel és lehetőségeivel.
A második szint az intenzív leszokástámogatás: olyan, szakember által vezetett, több alkalomból álló program, amelynek célja a leszokásban motivált dohányzó proaktív segítése viselkedésterápiával és gyógyszeres támogatással.
"Ezért fontos, hogy a hálózat működését és elérhetőségeiket a laikusok és a szakmai ellátók egyaránt ismerjék” – hívta fel a figyelmet Hepfné Nagy Hajnalka.
Az országos EFI-hálózat elérhetőségei az alábbi linken találhatók, a 06/80-44-20-44-es és a 06/80-20-04-93-as zöld számon pedig ingyenes telefonos leszokástámogató segítség is kérhető.
