Helyenként szigorodtak, számos ponton viszont egyszerűsödtek a jövő évi adóváltozások a vállalkozások számára is. Így például a jelenlegi öt helyett csak kétféle járulékalap lesz, nagyobb megkötések lesznek ellenben a munkaszerződések terén.
A jelenlegi öt helyett csak kétféle járulékalap lesz: a munkaadói járulék alapja a munkaadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap, míg a munkavállalói járulék alapja az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása bevezeti továbbá az egyszerűsített szja-bevallást, amit az adóhatóság állít össze a rendelkezésére álló adatok alapján. Ennek elkészítését február 15-ig kérhetjük az APEH-tól, majd a hivatal április 30-ig postázza nekünk az adóbevallást. A módosítással mintegy 3 millió magánszemély élhet, akik kifizetőtől, munkáltatótól szerzik a jövedelmüket, és sem egyéni vállalkozói, sem őstermelői igazolvánnyal nem rendelkeznek. Az szja-bevallás elkészítéséért nem kell külön díjat fizetni. A munkaadói adómegállapítást azonban nem február 15-ig, hanem január 31-ig kell ezt kérnie a munkavállalónak.
Az egyszerűsített adózást az is kérheti továbbá, aki ingó vagyontárgy vagy ingatlan eladásából szerez adóköteles jövedelmet.
Az új adócsomag egyszerűsíti továbbá az igénybe vehető adókedvezmények rendszerét: évi 3,4 millió forint bevételig egységesen harmincszázalékos kedvezménykulccsal, legfeljebb évi százezer forint adókedvezmény érvényesíthető a jelenlegi jogcímeken. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javítása mellett a háztartásvezetés, a házi ápolás és a fűtés- illetve vízrendszer javítás is. A kedvezmény igénybevételéhez az adott magánszemély nevére kiállított számlára lesz szükség. Az adókedvezmények igénybevételének sorrendjét az érintett magánszemély magais meghatározhatja, ennek hiányában a törvény szerinti sorrendet kell követnie.
Szintén az szja törvényt érinti az a módosítás, amely az átalányadó értékhatárát 8 millióról 15 millió forintra emeli.
Nem szavazták meg azonban a honatyák azt a javaslatot, amelynek értelmáben a Kft.-k is élhettek volna az egyszerűsített beszámoló elkészítésével, miután ez a szabály ellentétes lenne az EU joganyaggal.
Az áfatörvény kimondja, hogy adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az alapját adó ügylet megvalósul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a kibocsátás, kivéve, ha kétséget kizárólag bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A módosítás ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátójának, továbbá haladéktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt.
A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek az idegenforgalmi adó alóli mentességét. Az indoklás szerint ugyanis a cégek visszaéltek ezzel, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és a hozzátartozója lesz mentes az idegenforgalmi adó alól.
További módosítás, hogy a jogerős használatbavételi engedélyt ezentúl az építésügyi hatóságnak meg kell küldenie az illetékes önkormányzati adóhatóságnak.
Az "adóamnesztiáról" szóló társasági- és személyi jövedelemadó módosításokat is a gazdasági bizottság jegyzi. A nagyon bonyolultan megfogalmazott szöveg első részének a lényege a következő: a cég új adóalap-csökkentő tétel által adómentesen juthat a saját külföldön lévő - off-shore - cégétől kapott osztalék és az abból kivont tőke 75 százalékához. Feltétel azonban, hogy e bevétel felét a magyar cég - legkésőbb 2009. június 30-ig magyar állampapírba fektesse és azt 2 évig megtartsa. (Közben az értékpapírok váltogathatók, de készpénzben legfeljebb 15 napig tartható az ellenérték.) További feltétel, hogy a külföldi társaságnak az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét 2008. június 30-ig "pénzügyileg realizálnia" - például a mérlegben kimutatni - kellett. Ugyanez a szabály vonatkozik a különadóra is.
A magánszemély az alacsony adókulcsú államban szerzett, kamatból, osztalékból illetve árfolyamnyereségből származó "egyéb jövedelmére" kap "amnesztiát". Az ilyen országból kapott kamat, osztalék és értékpapír árfolyamnyereség-adója 10 százalék (ez a jövedelem egyéb jövedelemként az összevont adóalap részeként adózna - éves jövedelemtől függően 18%, 36%, 40%, + 11% ehot kellene még utána fizetnie a jelenlegi szabályok szerint. ), ha a jövedelem feléből magyar állampapírt vásárol, és azt 2 évig megtartja.
Sem cég, sem magánszemély nem kap kedvezményt azonban akkor, ha jövedelme Andorrából, Monacóból vagy Liechtensteinből származik. Magánszemélynél az így kapott jövedelem - mint bevétel - nem minősül vagyongyarapodásnak, és ilyen eljárás emiatt nem indítható.
A számviteli törvény a pénzkezelési szabályzat kötelező elemévé teszi a készpénzállomány meghatározását. Ez nem lehet több mint az előző év összes bevételének 1,2 százaléka. Ha ez kevesebb 500 ezer forintnál, akkor ez utóbbi összeg a mérvadó.
Jóval egyszerűbb lesz az ingatlanlízing cégek élete, bár továbbra is 2 százalék illetéket kell fizetniük a lízingbe adás céljára vásárolt ingatlanok után. Viszont nem kell bemutatniuk sem a PSZÁF-engedélyt, sem a Magyar Lízingszövetség igazolását a tevékenységükről, elég lesz nyilatkozniuk arról, hogy két éven belül lízingbe adják a megvásárolt ingatlanokat.
A társasági adó törvény módosításának egyike eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek a jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget is. A 10 százalékos társasági adókulcs csak akkor alkalmazható, ha a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság - az adott és a megelőző adóévben - nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot.
Szintén új szabály, hogy ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazottat talál az adózónál, akkor erről értesítenie kell a munkaügyi hatóságot.
Szintén fontos módosítás a vállalkozások számára, hogy januártól születhet meg a köztartozással nem rendelkező cégek nyilvántartása. Azon cégek, amelyek ebbe a körbe tartoznak majd, több esetben megspórolhatják a nullás igazolás bemutatását, a köztartozás-mentes adatbázisban való szereplés közbeszerzési kifizetés esetén ugyanis kiváltja a nullás igazolást. A közbeszerzésekhez kapcsolódó vállalkozói kifizetéseknél ugyanakkor már 200 ezer forinttól szükséges lesz nullás igazolást bemutatnia az alvállalkozónak.
