A felvételi ponthatárok kihirdetésével eldől, hogy ki melyik városban, illetve intézményben folytatja felsőfokú tanulmányait, ami szokás szerint tovább pörgeti az eddig is élénk albérletpiacot. A diákok többségének tehát nem csak öröm a felsőfokú tanulmányok elkezdése, hanem a korlátozott kollégiumi férőhelyek miatt újabb kiadás is, jegyezte meg Kosztolánczy György.
A cég vezérigazgatója arra is kitért, hogy az albérletpiacon ez az időszak tekinthető a főszezonnak, így érdemes a diákoknak minél hamarabb elkezdeni a keresést, mert a jó ingatlanokat gyorsan elkapkodják a szemfüles hallgatók.
A fővárosban a téglalakások átlagos havi bérleti díja 267 ezer forint volt az év első hat hónapjában. Ez 4,2 százalékkal magasabb a tavalyi éves átlagnál. A legnagyobb vidéki városokban 184 ezer forintért béreltek lakást, ami 4,8 százalékkal haladja meg a tavalyi árszintet.
Az idei adatok alapján a főváros XII. kerülete a legdrágább, a 360 ezer forintos havi bérleti díj kiemelkedő. Az V. kerületben 333 ezer, míg a II. kerületben 330 ezer forint a havonként fizetendő összeg átlaga.
Az egyetemistáknak ezek a városrészek kevésbé jelentenek opciót, ugyanakkor jó hír számukra, hogy a legtöbb budai és belvárosi kerület ennél mérsékeltebb árú. A XI. kerületben például 290 ezer forint a havi bérleti díj átlaga, de ennél akadnak olcsóbb kerületek is. A XIII. kerületben 270 ezer, a VIII. kerületben 240 ezer, a IX. kerületben 250 ezer forint körül mozog a bérleti díj középértéke, míg Budán, a III. és XXII. kerületben egyaránt 220 ezer forint a havi bérleti díj átlaga.
Együtt olcsóbban meg lehet úszni
Az egyetemistáknál fontos mérlegelési szempont, hogy külön vagy barátaikkal, évfolyamtársaikkal együtt béreljenek-e lakást. A több szobás bérlemény mindig drágább, de sokat lehet spórolni, ha felezik, harmadolják a bérleti díjat. A fővárosban az egyszobás lakásokért átlagosan 175 ezer forintot kérnek, míg a kétszobásokért 261 ezer, a háromszobásokért 315 ezer forintot. Fontos kiemelni, hogy idén csak a kétszobás bérleményeknél emelkedtek az árak, majdnem 10 százalékkal. Az egyszobások bérleti díja nem változott tavaly óta, míg a háromszobásoké minimálisan még csökkent is.
Nem csak a fővárosban, hanem a vidéki egyetemvárosok között is jelentős különbségek rajzolódtak ki: Debrecen 250 ezer forinttal a legdrágább, míg Szeged 150 ezer, Pécs 130 ezer forintos középértéke már jelentősen olcsóbb, nagyjából a fővárosi árszint fele.
Fotó: Mfor
Természetesen a bérlemények szobaszáma a vidéki városokban is ármeghatározó tényező és ebből fakadóan itt is alternatíva lehet a külön vagy együtt bérlés lehetősége. A különbség ugyanakkor a fővárosinál kisebb. A garzonok átlaga 125 ezer, a kétszobásoké 165 ezer, a háromszobásoké 240 ezer forint körül alakul a nagyobb vidéki egyetemi városokban. Az egy- kétszobás lakások bérleti díja nem változott, csak a háromszobás bérleményeknél mért az Otthon Centrum 10 százalékos drágulást.
A panel jobban megéri
Nem csupán a közös bérléssel, hanem a panellakás választásával is lehet a bérleti díjon spórolni. Budapesten és a vidéki városokban egyaránt olcsóbbak a téglalakásoknál a házgyári technikával épült bérlemények, és minél nagyobb lakásról van szó, annál jelentősebb az árelőny.
A panellakások bérleti díja a fővárosban 210-230 ezer forint közötti ársávban mozgott idén, a garzonok ennél kedvezőbbek, míg a háromszobások drágábbak, de a fővárosi átlag 237 ezer forint, ami több mint 75 ezer forinttal kedvezőbb a tégla lakásokénál. A vidéki egyetemvárosokban 160 ezer forint a panellakás havi bérleti díjának átlaga.
A szeptemberben bevezetésre kerülő Otthon Start Programról szólva a vezérigazgató elmondta, hogy a program csökkentheti az albérletpiacra nehezedő keresleti nyomást, hiszen aki megfelel feltételeknek inkább a saját lakás mellett dönthet. Ez azt is jelenti, hogy kisebb kereslet várható az albérletpiacon, ami az árak emelkedésének lassulását okozhatja.
