Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írták: a tervezetek előkészítését több hónapos szakmai munka és a pedagógusoknál végzett köznevelési online konzultáció előzte meg. Az egyeztetés indulásáról Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára szerdán személyesen is tájékoztatta a pedagógus-szakszervezeteket és a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőit.
Megállapodás született az érdekképviseletek és a kormány között az egyeztetések ütemezéséről, a cél, hogy minél több kérdésben értsenek egyet a felek - áll a közleményben. Az egyeztetésre közzétett jogszabálytervezetekben a minisztérium a pedagógusok további béremelésére, a pedagógusok előmeneteli rendszerének egyszerűsítésére és teljesítményértékelési rendszerére, valamint a köznevelési foglalkoztatási jogviszony létrehozására tesz javaslatot - emelték ki.
A tájékoztatás szerint az egyik törvénymódosítási tervezet a további pedagógus-béremelésért a költségvetési törvény módosítására, a magyar kormány vállalásainak törvénybe iktatására irányul, hogy a háború és szankciók okozta nehéz helyzetben is folytatódhasson a béremelés.
A kormány januártól 10 százalékos pedagógusbéremelést tudott megelőlegezni (ami valójában csak pótlékemelés volt - a szerk.), de amint Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógus-béremelés következhet, az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz.
Ezt követően a 2021-es bérszinthez képest 2024-ben 25 százalékos, 2025-ben pedig 29-30 százalékos lehet a béremelés mértéke. A cél, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát.
A béremelésen túl egyeztetés kezdődik a köznevelést és a pedagógusokat érintő további kérdésekről is - jelezték. A Belügyminisztérium ezzel kapcsolatosan a pedagógusokkal végzett online konzultáció eredményeit szem előtt tartva fogalmazta meg javaslatait.
