A kormány elvonásai a csőd szélére sodorták Budapestet a főváros álláspontja szerint – derült ki abból az
interjúból, amit Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója adott a 24.hu-nak. Kiss Ambrus elmondta, 2025 óta az a szabály, hogy a kormány egy miniszteri rendeletben írja elő, mekkora a szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettsége egy önkormányzatnak. Március végéig a teljes összeg 28 százalékát kell beszedni, onnantól minden hónapban levesznek további nyolc százalékot. Karácsony Gergely főpolgármester korábban elmondta, hogy az idén eddig 40 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizetett be a főváros az államkasszába. Hozzátette, hogy eközben 35 milliárdot fordíthattak közösségi közlekedésre.
Az állam pár napja inkasszált 10 milliárdos összeget a főváros számlájáról, ami úgy jött ki, hogy beleszámolták a Versenyképes járások programba befizetendő pénzt is, amit az iparűzésiadó-növekményből vonnak le. Azt, hogy a kormány miből számolta ki, hogy növekedni fognak az iparűzésiadó-bevételek, Kiss Ambrus nem tudja. A vállalkozások ugyanis még nem adtak számot a gazdasági teljesítményükről, mindenesetre központilag hozzádobtak 3,6 milliárdot a szolidaritási hozzájáruláshoz.
A vállalkozásoknak május 31-éig kell számot adniuk az előző év gazdasági teljesítményéről, ami alapján megállapítják az adó mértékét. Budapesten nagyjából 270 ezer adóbevallás készül, de a többség adómentes: körülbelül kétezer vállalkozás fizeti be az iparűzési adó 75 százalékát. Hogy az idén mekkora összeg érkezik, a bevallások feldolgozásától függően, június vége felé derül ki. Ráadásul ha szeptemberben erős recesszió van a gazdaságban, akkor nem biztos, hogy a vállalkozások likviditása lehetővé teszi a fizetést. Összességében amennyiben Budapest nem kap azonnali jogvédelmet, a következő hónapokban, és tovább terhelhetik a főváros számláját a szolidaritási hozzájárulás időarányos részével, nem tudnak fizetni. A hiányzó 51 milliárd forintot a nem tudja kivenni a főváros a költségvetésből. Ennek eredményeként Budapest akár fizetésképtelenné válthatna, márpedig ez túlmutatna a fővároson, az országot figyelő befektetők ugyanis a teljes magyar gazdaságra nézve is negatív eseményként értékelnék.
