Az Európai Bizottság szerdán közzétette sorrendben negyedik éves jogállamisági jelentését, amely a jogállamiság helyzetét méri fel a 27 tagállamban.
A Bizottság egyrészt értékelte a tavalyi jelentés publikálása, tehát 2022. július óta bekövetkezett fejleményeket, másrészt ismét konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a tagállamok számára.
Összesen négy területet vizsgált meg: nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, korrupcióellenes keretek, médiapluralizmus, valamint egyéb intézményi fékek és ellensúlyok.
Brüsszel szerint egyes uniós tagállamokban „továbbra is fennállnak jogállamisággal kapcsolatos aggályok”, ugyanakkor a jelentés a reformok fő hajtóerejévé vált:
a tagországok a tavalyi ajánlások 65 százalékát részben vagy teljes egészében teljesítették.
Ahol van fejlődés
Ami Magyarországot illeti, a több mint 40 oldalas jelentés az igazságszolgáltatás tekintetében kiemeli, hogy a kormány – követve többek között a tavalyi jelentés ajánlásait – számos reformot hajtott végre. Az erőegyensúly jegyében nőtt az Országos Bírói Tanács szerepe, a Legfelsőbb Bíróságra vonatkozó új szabályok pedig átláthatóbbá teszik a működését és csökkentik a politikai beavatkozás esélyét. Ugyanakkor alsóbb fokon továbbra is aggodalomra ad okot az átláthatóság hiánya az ügyelosztási rendet tekintve.
A jelentés azt is elismeri, hogy Magyarország „számos fontos korrupcióellenes reformot” hajtott végre, válaszul a tavaly indult és jelentős uniós pénzek felfüggesztésével járó jogállamisági (kondicionalitási) mechanizmusra.
Ide tartozik az új, 2023-2025 közötti Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia előkészítése, az uniós pénzek megfelelő elköltését ellenőrző Integritás Hatóság felállítása, valamint egyes korrupciógyanús esetek kivizsgálásának elutasítását jelentő ügyészi döntések felülvizsgálatának lehetősége a bíróságok által (mégha utóbbinak nincs is kötelező ereje).
Ahol nincs fejlődés
A jelentés szerint ugyanakkor komoly aggodalomra ad okot, hogy – bár néhány ügy eljutott a vádemelésig és az ítéletig – a magasrangú tisztviselőkre és belső köreikre vonatkozó korrupciós vádakat továbbra sem vizsgálják ki megfelelő számban. Kifogásolják azt is, hogy a lobbitevékenység szabályozását tekintve semmiféle előrelépés nem történt, valamint továbbra is hiányosságok vannak a pártok és kampányaik finanszírozását tekintve. Megjegyzik, hogy az Európai Tanács már számos uniós program esetében felfüggesztette a pénzek kifizetését, amíg a kormány nem ültet át a gyakorlatba újabb korrupcióellenes lépéseket.
Ami a médiát illeti, a Bizottság szerint „a médiapluralizmussal kapcsolatos kihívások” terén sem történt előrelépés.
Így továbbra is kétely övezi a magyar médiahatóság működésének függetlenségét, valamint a közmédia „szerkesztői és pénzügyi függetlenségét”. Emellett nem történtek intézkedések és nem születtek tervek az állami reklámköltések médián belüli csatornázásának szabályozására sem.
Bár – írja a jelentés – fizikai támadás nem éri az újságírókat, lejárató kampányok vannak, valamint komoly aggodalomra ad okot, hogy egyes oknyomozó újságírók és médiában dolgozó személyek ellen kémprogramokat vetnek be.
A jelentés végül kiemeli, hogy Magyarországon a jogbiztonságot aláássa a kiszámíthatatlan szabályozói környezet, valamint a háborús veszélyhelyzet meghosszabbításával járó kormányzati jogkörök kiterjedt és meghosszabbított használata.
Aggodalomra ad okot az európai bíróságok ítéleteinek nem megfelelő implementációja is.
A Bizottság kitér arra is, hogy nem történtek lépések a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok megszüntetésére – ezek a szervezetek továbbra is nyomás alatt állnak –, végül pedig konkrét ajánlásokat is megfogalmaz a fent említett problémák orvoslására.
