Pályázati úton elnyerhető állami támogatások híján kritikussá vált az egyetlen fővárosi független zsidó színház helyzete – erről néhány napja az intézmény számolt be Facebook-oldalán. A posztból kiderül, hogy bár a Gólem Színház idén több kategóriában összesen öt pályázattal indult a Kulturális és Innovációs Minisztérium által meghirdetett előadóművészeti többlettámogatásért, a kuratóriumi döntés értelmében egyetlen forint támogatás sem jutott nekik a 4,35 milliárd forintnyi keretösszegből. (Az előadó-művészeti szervezetek 2025-évi támogatásáról szóló döntési lista itt érhető el.)
Ráadásul, mint írták, a Független Előadó-művészeti Alap sem támogatta terveiket és a független előadó-művészeti terület egészéért végzett munkájukat, ami alaposan megnehezíti számukra a tervezést. Bár sokan vélik úgy, hogy a Gólem Központ működését a háttérből több nagy zsidó szervezet is pénzeli, az idén húszéves fennállását ünneplő színháznak „a közhiedelemmel ellentétben sem a World Zionist Organization, sem Izrael Állama, sem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége nem támogatója” – fogalmaztak.
A kialakult helyzet eredményeképpen az előadó-művészeti központként működő színház a jövőben felfüggeszti a fiatal művészek bemutatkozását segítő befogadói tevékenységét. Emellett felmondta tagságát a Független Előadóművészeti Szövetségben és a Magyar Színházi Társaságban, mert – mint az indoklásukból kiderül – munkájukat haszontalannak, hozzájárulásukat pedig feleslegesnek érzik ezekben a közösségekben, az így felszabaduló energiát és időt a jövőben a Gólem Központ fennmaradására és nézőikre szeretnék fordítani.
Fotó: Depositphotos
Nem kell lehúzniuk a rolót, de küzdelmes lesz a következő évad
A Gólem Színház Közhasznú Egyesület továbbra is működik. Ebben legnagyobb támogatója az Erzsébetvárosi Önkormányzat, amely munkájukat költségvetésük 15 százalékát adó támogatással segíti. Így saját előadásaik, valamint a Gólem Ifjúsági Társulat és Tanoda programjai továbbra is látogathatók lesznek. A költségvetésben – az állami támogatás kiesése miatt – keletkező hiányt számos más, állami támogatást nem élvező független társulathoz hasonlóan kreativitással, plusz munkával, valamint az előadások jegybevételéből, a közönségtől érkező támogatásokból és a kisebb összegű alapítványi pályázatokból befolyó összegekből igyekeznek majd finanszírozni – olvasható a kialakult helyzetet vázoló bejegyzésből.
Lapunk kérdésére, hogy nem volt-e túl drasztikus lépés kilépni a Független Előadóművészeti Szövetségből (FESZ) és a Magyar Színházi Társaságból, Marcsa Barbara, a Gólem Színház ügyvezetője és produkciós vezetője elmondta: minden nap elgondolkodik ezen. „És mindig arra jutok, hogy igazából nem. Azért nem, mert az a tapasztalatom, hogy ezen a nagyon vegyes összetételű területen borzasztó nehéz meghatározni, hogy kik tartoznak a függetlenekhez. Rengeteg eltérő méretű, küldetésű, profilú, művészeti színvonalú és üzenetű szervezet működik – az ernyőszervezetként funkcionáló – FESZ-en belül, ezeket pedig nehéz együtt kezelni; nagy az őszintétlenség a szervezeten belül” – fogalmazott. Hozzátette: meglehetősen érzékenyen érintette őket, hogy nem nyertek a Budapest Főváros Önkormányzata és a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) által kiírt pályázaton.
Véleménye szerint a döntési lista üzenet a terület működésére elvileg rálátó kurátoroktól: megmutatja, hogy szerintük ki fontos szereplő. És noha az elmúlt időszakban rengeteg szakmai párbeszéd indult különböző fórumokon, a szakmai szempontok mérlegelése helyett megint a régi minták szerint történt a pályázati pénz elosztása. „Olyan, mintha egy bombát dobtak volna le a független területre, elég nagy a felbolydulás” – foglalta össze Marcsa Barbara.
Hasonlóan vélekedik Borgula András, a Gólem Színház művészeti vezetője is. Mint mondta, a kérdés az volt, hogy akarnak-e olyan közösség tagja lenni, amely számukra szakmailag nem megalapozott döntést hoz. „Rengeteg időt, energiát fektettünk abba, hogy elmondjuk a fontos érveket, bemutassuk, hogy a régóta működő színházaknál milyen problémák merültek fel az utóbbi években. De mintha a döntésnél nem ez számítana” – fogalmazott.
Mint mondta: a Gólem Színház hárommillió forintot kapott a működési pályázaton 12 éve, amikor mindössze három produkciójuk volt és nem volt állandó játszóhelyük. 2025-ben is ennyit ítéltek meg számukra, amikor már ezer négyzetméteres infrastruktúrát tartottak fenn, és 12 előadás szerepelt a repertoárjukban. A két szakmai szervezetből kiszakadva a felszabaduló energiájukat a jövőben igyekeznek kapcsolatépítésre fordítani, mégpedig a környező színházakkal.
Ami az előadó-művészeti többlettámogatásokért kiírt, 4,35 milliárd forint keretösszegű állami pályázatot illeti: Marcsa Barbara szerint látszik, hogy politikailag egyoldalú döntések születtek. Mint mondta: nem igazán tudnak másra gondolni, mert ezt az összeget – aránytalanul – úgy osztották szét, hogy abból a független társulatok és a nem teátrumi társasági körbe tartozó kőszínházak közül alig kapott valaki.
Az állami támogatások az éves költségvetésük körülbelül három százalékát teszik ki, ezek kiesése miatt a működésük nem kerül veszélybe. „Picit nehezebb helyzetben leszünk, mint eddig, de átcsoportosítunk, lenyesünk a költségeinkből, újratervezünk és valamilyen formában tovább működünk. Viszont már nem lesz lehetőségünk arra, hogy az infrastruktúránkat és a játszóhelyünket kedvezményesen adjuk használatba a rezidens társulatunknak (Apertúra). Nekünk még van hova nyúlni, de sokaknak ez a véget jelenti” – fogalmazott.
Borgula András lapunknak korábban adott interjújában a független társulatok túlélésének feltételeiről úgy nyilatkozott: fontos, hogy több lábon álljanak. Legyenek magán- és céges támogatói, valamint legyen önálló és rendszeres jegybevétel, pályázatokból befolyó pénz és egyéb tevékenységekből, például workshopokból, munkahelyi tréningekből, kávézó-üzemeltetésből származó saját bevétel. Emellett, mint mondta, elengedhetetlen a lelkes és hatékony csapatmunka, és az, hogy a tagok szükség esetén szinte bármelyik pozícióba be tudnak ugrani.
Az állami többlettámogatás értelme és értéke
Az előadó-művészeti szervezetek számára odaítélt állami többlettámogatás célja a pályázati felhívás szerint az, „hogy a magyar előadó-művészeti szféra számára megteremtse a független, sokszínű, minőségi és pozitív alkotói körülményeket. A pályázat feladata a fiatalok kulturális kincsekhez történő hozzájuttatása, a kultúra iránt egyelőre kevésbé vagy egyáltalán nem érdeklődők figyelmének felkeltése és a kisebbségi létben élők támogatása, a különösen érzékeny előadó-művészeti alkotómunka általános támogatása mellett”.
Az összesen tíz kategóriában kiírt pályázat nyerteseit tartalmazó döntési lista augusztus 19-től hozzáférhető a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő oldalán. Ebből kiderül, hogy több mint 500 pályázat részesült pozitív elbírálásban és kapott különböző összegű támogatást: a határon túli magyar előadó-művészeti szervezeteknek 350 millió forint jutott a 4,35 milliárd forintos keretösszegből.
Amint arról korábban írtunk, a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működésük támogatására és szakmai programjuk megvalósítására – a 2025. március 1. és 2026. február 28. közötti időszakra – összesen 830 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhattak. Ebből a keretösszegből viszont mindössze 125 millió forint jutott a színházi kategóriában pályázóknak, ami végül 34 nyertes pályázat beküldői között oszlott meg.
