Október 10-én este felfokozott hangvételű poszt jelent meg az Operaház Facebook-oldalán. “MIKÉPP ALÁZTA MEG AZ OPERA A SAJÁTJAIT AZZAL, HOGY ÜNNEPI KONCERTET HALLGATHATTAK MUNKAIDŐBEN AZ OPERAHÁZBAN - A SZAKSZERVEZETEK SZERINT?” - kezdődött a bejegyzés, amit Ókovács Szilveszter főigazgató jegyzett. A posztban nyilvánosságra hozta azokat a kérdéseket, amelyeket egy készülő cikkünkhöz aznap délután küldtünk az intézmény kommunikációért felelős munkatársainak.
„Olyan szakszervezeti vezetője nincs másnak, mint nekünk! Minimum hungarikum a két nyugdíjas úr! Figyeljék csak, miféle “ügyekkel” táplálják már megint a balsajtót, mert sosem elég az intézmény lejáratásából. A “kérdések” most jöttek, én is kirakom ide a válaszokat, hátha nem mind jelenne meg az mfor.hu-n… Akkor most mi jövünk” - írta a főigazgató. Aki a kérdések megválaszolása után hasonló hangnemben zárta sorait: „Még valami? Esetleg Liszttel, Kodállyal, Bartókkal, Dohnányival, Erkellel is volt valami baj? Ja, hogy kik ezek… bocs. (Aki hasonló megaláztatásban és/vagy keresetemelkedésben részesült, és mindenképpen gondja van vele, “feltétlen” kommenteljen!)”
Ókovács Szilveszter teljes bejegyzését itt lehet elolvasni:
Egy cikk margójára - avagy miért tettük fel a kérdéseket, amelyekre a főigazgató az Operaház oldalán válaszolt?
Az operaházi Intézményi Érdekegyeztető Tanács (IÉT) október 3-ai ülésén – amiről hangfelvétel és jegyzőkönyv is készült – szóba került egyebek mellett a szeptember 27-én megtartott évadnyitó társulati ülés is, amelyet az intézmény fennállásának 140. éves évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyként hirdettek meg. És amire meghívást kapott Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter – aki végül egyéb elfoglaltsága miatt nem jelent meg.
A munkaügyi kérdéseket szóbahozni szándékozó szakszervezeti vezetők – Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) Operaházi Bizottságának elnöke és Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSZ) elnöke – nem kaptak lehetőséget a felszólalásra ezen a rendezvényen. Amit az intézmény főigazgató-helyettese, Főző Virág a szakszervezeti vezetőknek címzett levelében előre jelzett, a rendezvény „korlátos időtartamára” és a kötött programra hivatkozva. Az ODFSZ és az MZTSZ elnöke nem is vett részt az ünnepi társulati ülésen, amely – az IÉT ülésen elhangzottak alapján – többekben is rossz érzést keltett.
Egyrészt azért, mert – ahogy az ODFSZ oldalán a napokban közzétett, főigazgató-helyettesnek címzett levélben olvasható – a társulati ülést a munkavállalók számára kötelezővé tették. “A részvétel alól kizárólag a keresőképtelen, a szabadságon lévő, illetve a munkaköri kötelezettségük teljesítése miatt akadályozott munkavállalók számára adott mentesítést" – áll a levélben.
Az IÉT ülésén elhangzott, hogy a társulati ülés ebben a formában több résztvevő tetszését nem nyerte el. Volt, aki felháborítónak tartotta, hogy a főbejáratot leszámítva bezárták az ajtókat, és hogy kötelezővé tették a megjelenést.
A jegyzőkönyvbe nem került be, de az ülésen elhangzott, hogy akadt, akiben szorongást keltett mindez, és az, hogy úgy érezte, “egy nagy boldog családként” kell viselkednie a miniszter előtt.
Volt, aki – a művészileg színvonalas program ellenére – úgy vélekedett, hogy a bánásmód a legsötétebb Rákosi kor érzetét keltette, és kifejezte, hogy ilyet többet nem szeretne átélni. Az IÉT ülésén a szakszervezetek részéről felmerült a kérdés, hogy a szigorú beléptetés azt a célt szolgálhatta-e, hogy ők véletlenül se tudjanak bemenni és felszólalni. Erre a főigazgató-helyettes igennel válaszolt.
Egy frappánsnak gondolt poszt olykor több kárt okoz, mint amennyi haszna van
Készülő cikkünk a Magyar Állami Operaház főigazgatójának gyors és korrektnek nem nevezhető reagálása után korábbi formájában okafogyottá vált. Ám mivel jónéhány operarajongó adott hangot csalódottságának komment formájában, kifogásolva a bejegyzés elhelyezését, hangnemét és Ókovács Szilveszter kommunikációs stílusát, összegyűjtöttünk ezekből egy csokorra valót. A teljesség igénye nélkül.
- „Ha az esemény nem is volt megalázó (nem voltam ott, ezt el is tudnám fogadni), de ez a hangnem és ez a stílus mindenképpen az. Vállalhatatlan és méltatlan, szomorú látni, ahogy ez a toporzékoló, cinikus, fröcskölődő, "beszólogató" kommunikáció mindent magával húz a pocsárba.”
- „Mi az hogy balsajtó? És milyen prepotens hangnem ez?”
- „A tájékoztatást köszönettel elfogadta mindenki, akit érdekel, vagy érintett. De az utolsó mondata hiba volt, nagy hiba! Ismételten hangot ad a lenéző, urhatnám, pökhendiségének, esélyt sem adva, hogy ez megváltozhasson!”
- „Ezt nekem miért kellett itt olvasni? Méltatlan a 140 éves intézményhez ez a hangnem. Se nem dúr, se nem moll: ez bizony fals.”
- „Nem.ismerem.a tortenetet, de a valasz kellemetlenul ordenare egy ilyen intezmeny vezetojetol. Fuggetlenul mindentol.”
- „Ennek nincs helye ezen az oldalon! Ó. Sz. folyamatosan bebizonyítja, hogy méltatlan és alkalmatlan az Operaház vezetésére.”
- „Nem a politika miatt vagyunk a fb. oldal tagjai. Hagyja ki azt innen!”
- „Semmi bajom egy vélemény közzétételével, de mindennek megvan a maga helye.
- „Ennek a posztnak például a főigazgató úr saját oldalán, nem pedig az Operaház oldalán lenne/van a helye. Itt a darabokról, az énekesekről és a rendezőkről szeretnék olvasni. Köszönöm!”
- „Ez méltatlan viselkedés, az _intézmény_ oldala, amit vezet, nem arra van, hogy üzengessen rajta a renitens kollégáknak. A saját oldalán azt csinál, amit akar. Mindamellett a vezetői alkalmasságról azért sok mindent elmond, hogy hónapok óta zajlik ez az üzengetés a médiában.”
Mivel az éremnek két oldala van, nem szeretnénk szó nélkül elmenni amellett sem, hogy több kommentelő a szimpátiáját fejezte ki a főigazgató „frappáns” közleménye iránt, és támogatásáról biztosította őt.
- „Én élveznék munkaidőben fényes nappal ilyen helyen egy koncertet. Akár zárt ajtók mögött is. Szorongásmentesen.”
- „Én bármikor, nagy örömmel megyek, akár munkaidőn kívül is előadásra bárki helyett, akinek ez nehézséget okoz. Főleg ingyen. Csak szóljon, hogy mikor van előadás. (...)”
- „Gratulálok az évfordulóhoz és a frappáns válaszhoz.”