7p

Dr. Máté Gábor orvos ma médiasztár, és még oly sok más – függőségkutató, szociológus, író, társadalomkutató. Ahogyan az a Normális vagy című slágerkönyvéből is kiderül, amelyet fiával, Máté Dániellel írt. Könyvajánló.

A kérdőjel nélküli cím önmagában fricska, hiszen éppen arról szól a könyv, mennyire nem vagyunk „normálisak” (persze ez a fogalom is relatív, hiszen mondjuk a 18. század embere egyik kortársunkat sem tekintette volna annak) és hogy végül is, mi, emberek és az általunk hihetetlen magasságokba emelkedett civilizáció tehetünk erről. Amelynek senki nem látja a végcélját, a tetejét, a felső határát.

Az alcím – Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban – sejteti, hogy itt nem egy egyszerű orvosi kóreset bemutatásáról van szó, mint mondjuk a vakbélgyulladás esetében. A mérgező társadalmi-gazdasági-egészségügyi környezetet – amelyet oly részletesen, szellemesen és találóan ír le a szerzőpáros – megváltoztatni ugyanis ma már lehetetlennek tűnik. 

Ne csak orvos legyen, de filozófus is?

Az igazán jó orvos egyben filozófus is – jelentette ki pár ezer éve Aelius Galenus. Már amelyik orvos… dr. Máté Gábor valóban az, de magyarországi kollégáinak nagy része nem ér ma rá filozófiai kérdésekkel vitatkozni.

A Kanadában élő világhírű szakember nem tudni, mennyire ismeri a hazai viszonyokat, de Magyarországon ma aligha van mód, idő, alkalom – vagy éppen kedv – efféle kérdésekről, akár még csak baráti társaságban, vagy szakmai kongresszusokon eszmét cserélni. 

Azzal a könyvet bemutató mottóval csak egyetérthetünk, hogy „ha az orvoslás valóban be akarja teljesíteni nemes feladatát, akkor a politikai és társadalmi életbe is be kell avatkoznia. Rá kell mutatnia mindazon akadályokra, amelyek hátráltatják a normális szociális működést, és el kell távolítani őket.”

Ez volt a meggyőződése Rudolf Virchow 19. századi német orvosnak. Bizonyára az idő tájt is megmaradt e követelmény vágyálomnak, mint ahogy ma is az.

Semmire nincs idő

Az orvosok próbálnak a betegek életébe, vagy inkább testébe beleavatkozni (miközben olykor beletaposnak a lelkükbe), csak éppen nem ismerik, kiről is van szó. Esetet kezelnek, jó esetben lelkiismeretesen, nem embert, arra a 21. században nincs idő. Percek állnak minderre rendelkezésre a körzeti orvosnál csakúgy, mint a világhírű professzornál.

A könyv részletesen bemutatja, hogy „korunk kultúrája a fogantatástól kezdve egészségtelen irányba tereli az emberi fejlődést, és azt tekinti normálisnak, ami fajunk szükségleteinek és evolúciójának története szempontjából teljes tévedés”.

Visszalépni nem lehet

Ezt a témakört bontja ki a könyvben a szerző. Arra persze ő sem tud receptet ajánlani, hogyan tépjük ki magunkat a világ sok részén oly fejlett fogyasztói társadalomból. Visszalépni a technikai haladásban, a kapitalizmus által irányított világkereskedelemben aligha lehet. Ebből viszont az következik, hogy egyre inkább „két lábon járó egészségügyi kockázat lesz ma az ember”.

Az 1944-ben született orvos családja egy része Auschwitzban pusztult el, édesapját munkaszolgálatra deportálták. 1956-ban Kanadába vándoroltak ki. Pár évnyi középiskolai tanárkodás után Máté Gábor visszatért az egyetemre, hogy orvosi tanulmányokat folytasson.

Több mint 20 évig családorvosként dolgozott Kelet-Vancouverben, hét évig volt a Vancouveri Kórház Palliatív Ellátási Egységének koordinátora.

A gyermekkor és a szenvedélybetegségek

Beosztott orvos a Portland Hotel nevű lakó és ellátóközpontban, amely Vancouver Eastside belvárosi negyedében található. A legtöbb itteni páciens valamilyen elmezavarban szenved, kábítószerfüggő, HIV-fertőzött, esetleg mindhárom. In the Realm of Hungry Ghosts című művében kábítószerfüggőkkel végzett munkáját és ezzel kapcsolatos élményeit taglalja.

Könyveinek visszatérő témája a gyermekkor hatása az ember testi-lelki egészségének alakulására neurológiai és pszichológiai mechanizmusokon keresztül; mindezt összeköti a társadalmi változásra való igénnyel. 

Dr. Máté Gábor. Fotó: Wikipédia
Dr. Máté Gábor. Fotó: Wikipédia

A szenvedélybetegségek biológiai és szocioökonómiai gyökereire hivatkozva, kezelések új módszereit javasolja (például biztonságos drogbeadási centrumok létesítését). 

Művében leírja az úgynevezett „korai hányattatások” (stressz, rossz bánásmód, szexuális zaklatás) szerepét a szenvedélybetegségre való hajlam kialakulásában és megnövekedésében. E tényezők gátolják a neurobiológiai fejlődést, különösen a motivációért és ösztönzésért felelős agyi kapcsolatok kialakulását. 

A stressz tehet erről is

Érvelése szerint az Amerikában a „drogok ellen folytatott háború” pont azokat bünteti, akikkel egyébként is rosszul bántak és ezzel még inkább elmélyíti és súlyosbítja a szenvedélybetegek amúgy is rossz helyzetét, hiszen a kutatások is azt igazolják, hogy a stressz az addiktív viselkedés, illetve a visszaesés fő kiváltó oka – olvashatjuk róla a Wikipediában.

Máté szerint egy olyan rendszer, amely marginalizál, kiközösít és olyan intézményekbe „utal” embereket, ahol nem részesülnek ellátásban, csak ront a problémán. Mára uralkodó tendenciává vált Észak-Amerikában, hogy a gyerekek gazdasági okokból nagyon fiatal koruktól kezdve rengeteg időt töltenek szüleiktől távol. 

Véleménye szerint szükséges a kisebbségeket (amerikai őslakos indiántörzsek) hátrányosan érintő politikai irányelvek megváltoztatása is, hiszen a hátrányos helyzet fokozott stresszel és megnövekedett addikciós kockázatokkal jár.

A gyermekkort nem lehet feledni

A korai élményeknek kulcsszerepe van a világról és a más emberekről alkotott kép és a stressz fiziológiájának alakulásában, ezek olyan faktorok, amelyek befolyásolják az egészség későbbi alakulását. Máté szerint a kora gyermekkorban rögzült érzelmi minták felszínre kerülnek a későbbi személyközi interakciókban. Az USA-ban végzett kutatások alapján a kora gyermekkori hányattatások hatását az életvezetésre és a szenvedélybetegségek, valamint más testi és lelki kórok kialakulásának kockázatára mindegyik könyvében elemez.

A gyermekkori hányattatások számának növekedésével exponenciálisan nő a szenvedélybetegség kialakulásának kockázata. Az ACE-ek, vagyis az elszenvedett negatív gyermekkori élmények exponenciálisan növelik más betegségek kialakulásának kockázatát is, mint például a rák, a szívbetegség, illetve az öngyilkosság és a korai halál.

Máté szerint a szenvedélybetegségben szenvedő betegeket arra kell bátorítani, hogy fedezzék fel gyermekkorukat és annak hatását a felnőttkori viselkedésükre.

Távol a szülőktől

Szintén sokat írt az iskolai erőszak és a figyelemhiányos zavar, az ADHD, valamint más lelki betegségek számának megnövekedéséről az amerikai gyerekek körében. Meggyőződése, hogy mindez a jelen társadalmi körülmények számlájára írható, mint a széttöredezett, elidegenedett társadalom és a stresszmentes, gondoskodó szülői viselkedés eltűnése. A történelem folyamán először élünk olyan társadalmakban, ahol a gyerekek az idejük java részét a gondoskodó szülőktől távol töltik. Pedig a gondoskodó szülők jelenléte elengedhetetlen az agy egészséges fejlődéséhez.

Szilárd meggyőződése (amelyet egyébként tudományos kutatások konkrét eredményeivel is alátámaszt), hogy az elme, a tudat, a lélek egészsége nem választható el a test egészségétől. Sokat foglalkoztatott előadó, rendszeresen ír különböző lapokba, és több könyve is megjelent.

A Normális vagy mindegyik fejezete más szemszögből világít rá a mai társadalom és egészségügy abnormális jelenségeire, a szüléstől kezdve a stressz kialakulásáig, a munkahely elvesztésétől való félelemig, az ember alapvető lelki szükségleteiig, a magány gyilkos hatásáig. 

Amikor a baba nem látja az érzelmeidet

Számomra talán a legmegdöbbentőbb az a fejezet volt, amiben arról olvashatunk, milyen káros, amikor a szoptatós anyák is használnak botoxot. Vagyis a saját babájuknak sem tudják kifejezni az érzelmeiket, hiszen a beavatkozás merevvé teszi az arcot, és nem tudnak láthatóan reagálni a babától érkező jelzésekre.

Merész a következő mondat: az internet a tömegek botoxa. Azaz, elvesztettük azt a képességet, hogy valóságosak legyünk.

Kiutat, kilépést ebből a helyzetből azonban a mégoly kiváló orvos és fia sem tud mutatni.

A könyvet az Open Books gondozta, Dési András György fordította.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!