6p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az indiai származású brit író, Salman Rushdie nem fél beszélni az ellene elkövetett merényletről, ám támadója nevét nem hajlandó sem kiejteni, sem leírni. 

"Nincsenek mennyei kórusok, nem kaptam semmilyen kinyilatkoztatást. Nem hiszek a természetfeletti dolgokban: hiszem, hogy a halál a vég" - nyilatkozta Salman Rushdie indiai származású brit író a CBS amerikai tévétársaság 60 Minutes című műsorában, hozzátéve: annak ellenére, hogy nem spirituális alkat, csodának tartja, hogy él. 

Rushdie az új, Knife, vagyis Kés című memoárja kapcsán adott interjúban beszélt a késes támadásról, amit 2022 augusztusában szenvedett el, és amibe kis híján belehalt. És ami legújabb kötetének alapjául szolgált.

Salman Rushdie kis híján belehalt az ellene irányuló merényletbe 2022-ben. Halálközeli élményeit és gondolatait új könyvéből az olvasók is megismerhetik
Salman Rushdie kis híján belehalt az ellene irányuló merényletbe 2022-ben. Halálközeli élményeit és gondolatait új könyvéből az olvasók is megismerhetik
Fotó: Depositphotos

A 76 éves író éppen a New York állambeli oktatási komplexumban, a Chautauqua Intézetben tartott előadást, amikor a közönség soraiból kiugrott egy fiatal, maszkos férfi, és kést rántva tizenötször megszúrta Rushdie-t. Sebet ejtett az író arcán, nyakán, kezén, mellkasán, gyomrán és combján: életéért 8 órán át küzdöttek az orvosok. A támadás következtében maradandó sérüléseket szenvedett, a jobb szemére megvakult. A merényletről készült felvétel azonnal bejárta a világot. 

A szabadság ára - bujkálás és vérdíj

Rushdie azt nyilatkozta: nem tudja pontosan, mi vezethetett a késeléshez. Ám minden bizonnyal szerepet játszhatott benne, hogy 1989-ben az akkori iráni vezető, a teokratikus állam alapítója és vallási vezetője, Khomeini ajatollah kimondta rá a halálos ítélettel felérő fatvát

Ezt az iszlám vallásjogi döntést akkor hirdethetik meg, amikor olyan hitelméleti vagy vallásgyakorlati kérdés merül fel, amelyet az iszlám szent könyvei szerint nem lehet értelmezni. A szabad véleménynyilvánítástól soha vissza nem riadó Rushdie a fatvát a Mohamed próféta élete által inspirált – Khomeini ajatollah által iszlámellenesnek bélyegzett – A sátáni versek című kötetével “érdemelte ki”. Világszerte tízezrek követelték halálát: könyvégetéseket és Rushdie-ellenes tüntetéseket tartottak a magukat hithűnek tartó muszlimok. A gyűlölethullám olyan magasra csapott, hogy feltüzelt hívők könyvének fordítóit is megtámadták; a japán Igarasi Hitosit halálra késelték, az olasz Ettore Capriolót megszúrták. A norvég kiadót, William Nygaardot pedig a háza előtt lőtték meg. 

Mint azt emberi jogi kalendáriumában a Helsinki Bizottság megemlíti: a fatvát gyakorlatilag máig nem vonták vissza, a Rushdie fejére kitűzött vérdíj 2020-ban 3,3 millió dollár volt. Nem véletlen, hogy az akkoriban Nagy-Britanniában élő írót a fatvát követően egy évtizedig a nap 24 órájában fegyveresek védték. Ez idő alatt a rendőrség fél tucat ellene irányuló merényletet akadályozott meg. A kétezres évek elején átköltözött az Egyesült Államokba, ahol végre fellélegezhetett.

Salman Rushdie 1981-ben Az éjfél gyermekei című könyvéért kapta meg a nívós Booker-díjat. Ezt az 50 ezer fonttal járó irodalmi elismerést minden évben a legjobbnak ítélt angol nyelvű regénynek ítéli oda egy szakmai zsűri. 2014 előtt csak olyan szerző kaphatta, aki Nagy-Britannia, Írország vagy a Brit Nemzetközösség állampolgára volt.  

Egy rémálom és ami utána jött

Rushdie – akinek ez volt az első tévés interjúja a támadás óta – a 60 Minutes-nek elmondta, hogy két nappal a késelés előtt furcsa álma volt: megtámadták egy amfiteátrumban. Annyira az álom hatása alá került, hogy nem is volt kedve elmenni a Chautauqua Intézetbe, ahol ironikus módon éppen arról kellett előadást tartania, mennyire fontos, hogy megvédjék azokat az írókat, akik folytonos fenyegetettségben élnek és dolgoznak. "Aztán azt gondoltam: ne légy buta, ez csak egy álom volt” - mesélte. Az író több mint húsz éve él az Egyesült Államokban, azóta nem kísérik fegyveresek, nem is tartott merénylettől. 

Arról is szót ejtett: gyakran megkapja, hogy könyveivel szándékosan meg akarja sérteni az embereket. De mint mondta, ha valóban meg akarna sérteni bárkit, azt villámgyorsan megtehetné, nem kellene öt évet arra áldoznia az életéből, hogy megírjon egy hatszáz oldalas könyvet. 

Rushdie új memoárja, ami az Elmélkedések egy gyilkossági kísérlet után alcímet kapta, először az áldozat szemszögéből mutatja be az eseményeket, de a traumatikus utóhatásokat is megismerheti belőle az olvasó. A kötet itthon április 30-án a Helikon Kiadó gondozásában jelenik majd meg.

Hogyan élte meg a merényletet? 

Új kötetében Rushdie pontosan leírta, mire emlékszik a traumatikus napról. Kiderül, hogy az utolsó dolog, amit a jobb szeme sarkából látott, az egy fekete ruhás, fekete maszkos férfi, aki kilőtt, mint egy rakéta. "Az első gondolatom az volt, amikor megláttam ezt a gyilkos alakot, amint felém rohan, hogy "te vagy az. Itt vagy"" - olvasta fel könyvéből az író. Hozzátette: úgy érezte, mintha tudta volna, hogy valami közelít felé, és megpróbálja visszarángatni a múltba, hogy megölje. 

“Először azt hittem, hogy megütöttek. Nem láttam a kést” - mesélte. Egészen addig nem is vette észre, amíg fel nem tűnt neki, hogy a nyakából patakokban csorog a vér. Elmondása szerint arra nem emlékszik, hogy mi történt a jobb szemével – amit az eset óta elsötétített lencséjű szemüveg véd –, azt viszont fel tudja idézni, hogy támadója 27 másodpercig vadul kaszabolta, ahol érte. “Ez az intimitás rendkívüli fél perce volt, amiben az élet és a halál találkozott” - összegezte. A közönség szedte le róla a támadót, miközben ő arra gondolt, hogy valószínűleg haldoklik. Rushdie soha nem ejtette ki nyilvánosan támadója nevét, és a könyvében sem írta le, mert nem akarta ott látni. A mai napig fontosnak tartja, hogy teljesen elhatárolódjon tőle.

“Ő és én 27 másodpercet töltöttünk együtt. Ennyi volt. Nem kell több időt szánnom rá” - indokolta. 

Rushdie a kórházban lélegeztetőgépre került, és egy ideig nem tudták, vajon a kés, ami a szemébe hatolt, kárt tett-e az agyában. Végül 18 napot töltött kórházban, majd három hetet rehabilitációval. “Az egyik sebész szerint szerencsém volt, mert a támadónak fogalma sem volt róla, hogyan kell késsel megölni egy embert” - kommentálta a végkifejletet Rushdie, akinek ez a 22. könyve, és aki szerint érdekes, hogy mi motiválhatta a férfit. Az édesanyja alagsori lakásában élő 24 éves Hadi Matar letartóztatása után annyit mondott, hogy “iszlámellenessége” miatt nem kedveli Rushdie-t. Az író pedig annyit tett hozzá: a nyelv az ő kése, az eszköz, amivel visszavághat, amivel átveheti az irányítást a vele történtek felett. Azt is elmondta, hogy nem lett más ember a támadás óta, de mély nyomot hagyott benne, és néha beárnyékolja a napjait. Megérezte a halál jelenlétét. “Aznap valami olyasmi történt, aminek nem kellett volna megtörténnie, és nincs rá magyarázat". 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!