Nagyszabású haderő-fejlesztésbe fogott a magyar kormány az elmúlt években, a programok és a beruházások a következő időszakban is folytatódnak a jövő évi költségvetéshez benyújtott, Honvédelmi Minisztérium büdzséjét tárgyaló fejezeti kötet szerint. A honvédelemre fordított kiadások megugrását két tényező indokolja: egyrészt kötelezettségünk a NATO-tagságunkból fakadóan az ilyen célú GDP-arányos kiadások növelése, másrészt pedig a magyar haderő fegyverzete elavult, indokolt a fejlesztés, a modernebb felszerelések és technikák beszerzése.
Bár eddig is jelentek meg hírek arról, hogy milyen megállapodásokat kötött a honvédelmi tárca különféle gyártókkal és beszállítókkal, összesítve mégis a fejezeti kötetből derül ki a következő néhány év terve. Hogy ez mennyire kőbe vésett elképzelés, azt illetően van némi fenntartásunk, hiszen ha megnézzük az idei évre vonatkozó dokumentumot, melyben szintén három évre előre rögzítették a tervezett programokat és annak költségeit, csak az évszámokban vannak átfedések, a programokat illetően nem.
- Mindenesetre 2020-ban összesen 193,6 milliárd forintot,
- 2021-ben 102,1 milliárdot,
- 2022-ben pedig 165,5 milliárdot fognak felemészteni a beszerzések.
Jövőre (és a 3 év viszonylatában is egyaránt) a legtöbb pénz a gépesített lövész képesség fejlesztésére megy el, 2020-ban 66 milliárd forint, a három év alatt pedig 173 milliárd. A program keretén belül a harckocsi és tüzérség fejlesztésére költenek. Emellett
- 46 milliárd forintból könnyű helikoptereket,
- 44,2 milliárdból közepes helikoptereket vesznek majd,
- 29,2 milliárd forintból a harci repülőképességet fejleszti az állam,
- 4,5 milliárdból vállról indítható, többcélú péncéltörő fegyverrendszert szereznek be,
- 3,7 milliárd pedig a légvédelmi rakéta ezred/dandár műveleti központ beszerzését fedezi majd.
Szerettük volna megkérdezni a Honvédelmi Minisztériumot, hogy tételesen milyen eszközöket és hány darabot szereznek be jövőre, ám megkeresésünkre három korábban megjelent tudósítást küldtek válaszként. Ezek azonban csak néhány beszerzésről szolgáltatnak információkat, és csak feltételezhetjük, hogy ezek a tételek teljeskörűen lefedik a fejezeti kötetben nevesítetteket.
A 2018. júniusi hír szerint 20 új, könnyű helikopter beszerzéséről döntött a minisztérium. A többcélú H145M típusú helikoptereket az Airbus fogja leszállítani hazánknak feltételezhetően 46 milliárd forintért.
A 2018. december 14-én megjelent tudósítás szerint a közepes kategóriájú helikopterekből 16 darabot vesz a tárca, melyeket szintén az Airbustól szerez be. A többcélú H225M típusú helikopterekre 44,2 milliárdot költhet a kormány.
Néhány nappal később, 2018. december 20-án egy újabb megállapodásról számolt be a tárca. A Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttal kötött szerződés értelmében 44 darab új, a 21. századi hadviselés követelményeinek megfelelő harckocsival és 24 darab önjáró löveggel, valamint az ezekhez tartozó kiegészítő eszközökkel és szolgáltatásokkal gyarapodik a Magyar Honvédség. A Leopard2 harckocsik és PzH 2000 önjáró lövegek a hagyományos és az aszimmetrikus hadviselésben egyaránt alkalmazhatók. Ez a fejezeti kötet szerint a 66 milliárdos beszerzés lehet.
Arról azonban nem tudni, hogy a harci repülőképesség fejlesztése, a páncéltörő fegyverrendszer és a légvédelmi rakéta ezred/dandár műveleti központ beszerzése tételesen mit takar.
A 2019-es dokumentum szerint a következő években költöttek volna még
- 6,6 milliárd forintot speciális katonai terepjárók vásárlására,
- 9,6 milliárdot laktanyák fejlesztésére,
- 1,5 milliárdot pedig a korszerű katonai rádiólokációs azonosító berendezésre.
Ezek azonban a friss dokumentumban már nem szerepelnek.
