2008. december 2. 16:49

Számos ponton egyszerűsödtek, néhány elemében azonban szigorodtak a jövő évi adó- és számviteli törvények. A korábbi tervekkel ellentétben járulékcsökkenés nem lesz 2009-ben, igaz, tehernövekedéssel sem kell számolnunk. A módosítások elsődleges célja a feketegazdaság visszaszorítása. Az Országgyűlés által elfogadott törvényváltozások részleteit a Deloitte szakértői ismertették kedden. Mfor.hu tudósítás.

Illeték, HIPA és számvitel: mi változik?

Iparűzési adó, öröklési illeték: ki mentesül?

A törvénymódosítás teljes egészében mentesíti az adó alól a külföldi telephelyen folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételt, amennyiben a vállalkozó külföldön, vállalkozási tevékenysége után fizet valamilyen azt terhelő önkormányzati adót. A jövőben rendszeressé válhat az állami adóhatóság, illetve az önkormányzati adóhatóságok adatátadása az adózó székhely szerinti állami adóhatóság számára, ha a megállapítás bevétel-eltitkolással vagy jogosulatlan költség-elszámolással függ össze.

Módosul a közvetített szolgáltatás törvényi definíciója is. A helyi iparűzési adó alapja a jövőben csökkenthető azon szolgáltatások ellenértékével is, melyet az adóalany az általa értékesített "új lakás" előállításához vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe – tette hozzá Veszprémi István.

A törvény hatályba lépésétől fogva mentes az öröklési illeték alól - gyermek, házastárs, szülő, eltartott szülő nélküli unoka öröklése esetén - a megszerzett örökrész (lakás) tiszta értékéből 20 millió forint. Ha a lakás miatti illetékalap a 20 millió forintot nem éri el, akkor a különbözet az egyéb öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesítésére fordítható. Ugyancsak mentes bármely EGT tagállam állampapírjának öröklés útján történő megszerzése.

Az ingatlan a forgalmi érték 50 százalékánál alacsonyabb vételár mellett történő visszterhes megszerzése esetén a forgalmi érték 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után az ajándékozási illeték-mértékkel megállapított illetéket kell ezentúl megfizetni.

Az ingatlanforgalmazási célú illetékkedvezményt a vállalkozó a nettó árbevétel megoszlásáról, illetve a két éven belül történő továbbértékesítésről szóló nyilatkozata alapján veheti igénybe, és az adóhatóság a vállalkozó bejelentése alapján, illetve adóellenőrzés keretében ellenőrzi a feltételek teljesülését.

Mi módosul a számviteli törvényben?

A számviteli törvény jövő évi változásainak célja szintén az egyszerűsítés és a kisvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, mondta el Binder Szilvia, a Deloitte Könyvvizsgálati üzletágának igazgatója.

A változások egyik leglényegesebb eleme, hogy egyszerűsödik a könyvvezetés devizában. Enyhülnek ugyanis azok a feltételek, amelyek a beszámoló forinttól eltérő devizanemben történő összeállítását teszik lehetővé.

Ezt a megoldást azok a vállalkozások választhatják, amelyeknél a bevételek, költségek és ráfordítások együttes összege, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek együttes értéke – az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön – legalább 50 százalékban az adott, forinttól eltérő devizanemben merül fel. Ez a feltételként előírt arány ma még 75 százalék, de a módosítás 2010. január 1-i hatállyal további csökkentést irányoz elő. Ekkortól már a 25 százalékos "idegen-deviza" arány megléte is elegendő lenne ahhoz, hogy a vállalatok ezt a megoldást választhassák, tette hozzá az adószakértő.

A törvény további egyszerűsítése, hogy amennyiben a feltételeknek megfelelő vállalkozás funkcionális pénzneme az eurótól eltérő deviza, a vállalkozás dönthet úgy, hogy az adott deviza helyett euróban készíti el beszámolóját. Ebben az esetben viszont a vállalkozásnak a létesítő okiratában funkcionális pénznemeként rögzítenie kell az eurót.

Kibővül továbbá az összevont (konszolidált) beszámoló és üzleti jelentés készítése alól mentesíthető anyavállalatok köre. Ezek elkészítése alól jövőre azon anyavállalat is mentesül, amely magát és leányvállalatait is bevonja egy harmadik országbeli, fölérendelt anyavállalat - hazai vagy uniós jogszabályok szerint összeállított és nyilvánosságra hozott, összevont (konszolidált) beszámolójába.

Ez azt jelenti, hogy olyan vállalkozások is mentesülhetnek a jövőben a beszámolási kötelezettségeik alól, amelyek fölérendelt anyavállalatának nem az Európai Gazdasági Térségben van a székhelye, de egyébként mindenben megfelelnek a számviteli törvény rendelkezéseinek, közölte Binder Szilvia.

A részvénytársaságnak vagy európai részvénytársaságnak nem minősülő egyéb vállalkozások szintén a mainál szélesebb körben mentesülnek az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége alól. Ez a lehetőség - az összes leírt feltétel teljesülése mellett is – azonban csak akkor nyílik meg előttük, ha az összesen legalább 20 százalékos részesedést birtokló kisebbségi tulajdonosok köre nem kéri az összevont (konszolidált) beszámoló összeállítását.

Ez lényeges változást jelent, hiszen a jelenleg hatályos törvény értelmében most még az összesen legalább 10 százalékot birtokló kisebbségi tulajdonosi közösség is kérheti azt. A módosított rendelkezések már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is alkalmazhatóak – tette hozzá az adószakértő.

A fejlesztési célú támogatásokra vonatkozó lényegi változás az, hogy az ezek kapcsán elszámolt halasztott bevételt ezentúl a támogatás visszafizetése esetében is meg kell szüntetni. A visszafizetett fejlesztési célú támogatást pedig a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. Ez a rendelkezés már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is alkalmazható.

Jelenleg a vállalkozásoknak a számviteli politikájuk keretében elkészítendő pénzkezelési szabályzatban meg kell határozniuk a napi záró készpénzállomány maximális összegét. A törvényváltozások oly módon korlátozzák a készpénzes tranzakciókat, hogy ez a maximális érték a jövőben nem haladhatja meg az 500 ezer forintot, vagy az előző évi, éves szintre számított összes bevétel 1,2 százalékát – vagyis a kettő közül a magasabb összeget.

A napi készpénzállomány értékét a módosítás egyébként az adott hónap naptári napjainak záró készpénz-állományát figyelembe véve, azok naptári hónapra számított napi átlagában állapítja meg – erre vonatkozik tehát az 500 ezer forintos határ. A jogelőd nélkül alapított vállalkozások esetében viszont a maximális napi átlag az alapítás üzleti évében és az azt követő üzleti évben nem haladhatja meg az 500 ezer forintot. Az éves záróállomány maximális értékét pedig, amíg az előző évi összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, a megelőző üzleti év összes bevétele alapján kell meghatározni.

Az elfogadott módosítások kibővítik a számviteli törvényben felsorolt "egyéb bevétel" és "egyéb ráfordítás" jogcímeket. Ezek között - jellegüknek megfelelően - külön nevesítik a kerekítési különbözeteket, például az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt keletkező különbözetet. Ez a rendelkezés alkalmazható már a 2008-ban indult üzleti évről készült beszámolóban is.

Új, az egyéb bevételek összegét csökkentő tételek is bekerültek a törvénybe. Ilyen például az értékesített és a szerződési feltételek teljesítésének meghiúsulása miatt később visszavett, ám a két időpont között használt tárgyi eszközök vagy immateriális javak visszavételkori piaci értéke. A csökkentő tétel azonban legfeljebb az eredeti eladási ár vagy - a teljesítés későbbi meghiúsulása esetén - az eredeti ellenértéknek részben vagy egészben visszatérített értéke lehet, tette hozzá Binder Szilvia.

Simon Rita

Menedzsment Fórum