A Deutsche Bank évente elvégzett globális felmérése a világ pénzügyileg legfontosabb városait vizsgálja összehasonlítható mutatók alapján. Az idei, kilencedik alkalommal publikált, 2025. június végén közzétett jelentés 69 város életminőségét, vásárlóerejét és mindennapi megélhetési költségeit elemzi, a koronavírus-járvány utáni első teljeskörű összevetésként.
A felmérés egyik kulcsindikátora a Grocery Index, amely az élelmiszerek és a mindennapi fogyasztási cikkek árát méri össze nemzetközi szinten. A mutató New York árszintjét veszi alapul 100-as értéken, ehhez képest Budapest és Varsó egyaránt 37 pontot kapott, vagyis ugyanaz a termékkosár a magyar fővárosban átlagosan 63 százalékkal kevesebbe kerül, mint New Yorkban. Ez az érték a legalacsonyabb az Európai Unióban.
A vásárlóerőt mérő Disposable Income Index – amely azt mutatja meg, hogy két kereső jövedelméből a lakbér kifizetése után mennyi pénz marad – Budapesten 1339 ponton áll, ez a 69 vizsgált város közül az 57. helyet jelenti.
Fotó: Depositphotos
Az indexérték öt év alatt 39,2 százalékkal nőtt, ami a mutató számítási módszertana szerint azt jelenti, hogy a magyar főváros lakói a lakhatási költségek kifizetése után arányaiban nagyobb összeget tudnak elkölteni, mint 2020-ban – de vásárlóerejük még mindig elmarad a nemzetközi mezőny élvonalától.
Az életminőségi rangsorban Budapest a 41. helyen végzett, ami 58,2 százalékos javulást jelent az öt évvel korábbi adatokhoz képest. A jelentés részletesen elemzi, hogy a rangsor összeállításakor több tényezőt is figyelembe vettek: a vásárlóerő-paritást, a biztonságot, az egészségügyi ellátás minőségét, a megélhetési költségeket, a lakástulajdon megszerzésének lehetőségét, az ingázási időt, a környezetszennyezést és az éghajlati adottságokat.
A legmagasabb életminőségi mutatót Luxemburg érte el, amely idén először előzte meg Zürichet.
A luxemburgi előretörést a magas vásárlóerő, a rövid átlagos utazási távolságok és az alacsony környezetszennyezés magyarázza. Koppenhága, Amszterdam, Bécs és Helsinki zárják a top ötöt. Zürich a nyolcadik, Genf a hatodik helyre csúszott vissza, ami részben a kiemelkedően magas megélhetési költségeknek tudható be.
Az amerikai nagyvárosok viszont egyre drágábbak: New York, Boston és San Francisco lakhatási és megélhetési költségei mára megközelítik a svájci városok árszintjét, ez éles váltás a 2010-es évekhez képest, amikor az amerikai városok még relatíve olcsónak számítottak a német nyelvű európai nagyvárosokhoz viszonyítva.
A Deutsche Bank elemzői kiemelik, hogy a magas infláció és az erős dollár különösen hozzájárult az amerikai árszínvonal növekedéséhez.
Ezekben a városokban drága randizni
A nettó fizetések rangsorát továbbra is Genf vezeti, Zürich, San Francisco, Luxemburg és Boston követi. A legmagasabb bérekkel és a legjobb életminőséggel rendelkező városok között Luxemburg, Koppenhága, Amszterdam, Genf és Frankfurt szerepel.
A jelentés hangsúlyozza, hogy a magas bérek nem minden esetben párosulnak alacsony megélhetési költségekkel, ami a vásárlóerő-indexekben is tükröződik: New York például a bérleti díjak tekintetében a legdrágább város, de a Disposable Income Indexben nem szerepel a vezető helyeken.
A tanulmány külön vizsgálta a mindennapi fogyasztási cikkek, a szórakozás és a randizás költségeit is.
A legdrágább városok ezekben a kategóriákban Zürich és Genf, ahol a magas éttermi árak, a mozijegyek és a közlekedési költségek is jelentős terhet rónak a lakosságra. A jelentés példaként említi, hogy ezekben a városokban már egy átlagos éttermi vacsora ára is kiugró, és a helyi közlekedés is a világ legdrágábbjai közé tartozik.
A jelentésből az is kiderül, hogy a városok rangsorában több hagyományosan drága ázsiai nagyváros is hátrébb szorult. Tokió –amely korábban a világ egyik legdrágább városának – számított, ma már a mezőny közepén található. India nagyvárosai ezzel szemben a legolcsóbbak közé tartoznak, miközben a dokumentum szerint gazdasági növekedésük alapján a következő években előreléphetnek a listákon.
