A jegybank legfrissebb, a nemzetgazdaság pénzügyi számláiról szóló statisztikája alapján a tavalyi év utolsó három hónapjában 547,5 milliárd forinttal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona. Egy év alatt a növekedés 2210, míg 2010 végéhez képest 3096,9 milliárd forintot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a háztartások pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek különbsége ennyivel emelkedett.
Mint a lenti ábrán látható, a tavalyi év utolsó három hónapjának változása elsősorban a pénzeszközök növekedésére vezethető vissza, hiszen a készpénz és betétállomány 171 milliárddal, míg részvények és részesedések sor 284,5-tel "duzzadt”. Ez utóbbi elsősorban a befektetési jegyek állománynövekedésének köszönhető. Ezzel szemben a hitelek leépítése "mindössze" 143,5 milliárdot tett ki, vagyis az utolsó negyedév vagyongyarapodásának szerkezete eltér a korábbi folyamatokkal.
A negyedéves adatok tranzakciót mutatnak, az évesek, illetve 3 évesek állományváltozást
Tavaly, de még inkább a 2010-2013-as időszak alatt ugyanis a kötelezettségek leépítése, vagyis a hitelek visszafizetése volt a nettó pénzügyi vagyon növekedésének a "motorja". Az eltérő gyökerű folyamatok egyébként jól tetten érhetőek a kiskereskedelem alakulásában is, hiszen úgy néz ki, hogy a pénzügyi eszközök erőteljesebb növekedésével párhuzamosan valamelyest oldódik a lakosság óvatossága, és jobban mer vásárolni is. Legalábbis a 6 százalékos kiskereskedelmi növekedés erre enged következtetni.
A jegybanki pénzügyi számlák alapján egyébként nemcsak a háztartások voltak erőteljes megtakarítók az elmúlt időszakban, de a nem pénzügyi vállalatok is. Ez utóbbi szektornak a finanszírozási képessége az utolsó negyedévben a GDP 2,4, míg a teljes évben a GDP 3,6 százalékát tette ki. Ez utóbbi kevésbé jó hír, hiszen arra enged következtetni, hogy nincs erőteljes beruházási dinamika a vállalatoknál, hiszen azokat - ha az utóbbi években már kevésbé is, mint korábban, de - elsősorban külső (Magyarországon többnyire banki) forrásokból oldják meg.
A belföldi gazdaság harmadik nagy szereplőjének, vagyis az államnak a pénzügyi számlák alapján számolt finanszírozási igénye tavaly a GDP 2,4 százalékára rúgott, míg az utolsó három hónapban 1,5-re.
Ezek alapján a külföldi szereplőkkel szemben a finanszírozási képességünk GDP-arányosan 7,4 százalék volt a teljes évben, míg az utolsó 3 hónapban 6,9. Ez pedig azt jelenti, hogy a nemzetgazdaság (tehát valamennyi szereplő összesítve) a külső adósságát igen erőteljesen építi le.
Visszatérve az állam pénzügyeire, mint azt tegnap már konstatáltuk Varga Mihály bejelentése alapján, a GDP-arányos konszolidált államadósság 79,2 százalék volt az év végén, vagyis pontosan annyi, amennyit az mfor.hu korábban számolt. Az államháztartás nettó tartozása (adósság mínusz pénzügyi eszközök) viszont tovább emelkedett, és a GDP 63,2 százalékára nőtt, ami a magánnyugdíj-pénztárak beolvasztását követően a legmagasabb érték.
mfor.hu
