2013 év végén, az MTK 125. születésnapján és a kormánnyal történő stratégiai megállapodás aláírásakor jelentették be, hogy további 5 fővárosi klub adósságát is átvállalja a kormány, ezzel tehermentesítve őket. A költségvetési zárszámadás szerint ez azt jelentette, hogy az MTK 1,088, a további öt klub pedig 3,64 milliárd forint állami pénzt kapott. A vonatkozó kormányhatározat értelmében ezt az összeget a 2013. évi sportfejlesztési elképzelések megvalósítására, a többletfeladatok ellátására, valamint a felhalmozott tartozásállomány kezelésre "irányozták elő".
A dokumentumból a részletekre is fény derül, miszerint:
- az MTK 1,088 milliárd forintot,
- a Ferencvárosi Torna Club 1,797 milliárdot,
- a Vasas Sport Club 579,4 milliót,
- az Újpesti Torna Egylet 424,9 milliót,
- a Budapesti Vasas Sport Club 445,3 milliót
- és a Budapesti Honvéd Sportegyesület 396 milliót kapot a fent részletezett célokra.
Több részletet azonban nem lehet tudni arról, hogy pontosan milyen tartozások "kezelésére" adott pénzt a kormány (közüzemi tartozás, adótartozás stb). Bonyolítja a képet, hogy a klubok jellemzően tulajdonosai a különböző szakosztályokat működtető gazdasági társaságoknak is, ráadásul míg az MTK-nál és a Honvédnál a futballklub teljesen elkülönül, addig a Fradinál a klub a többségi tulajdonos is.
14 milliárd forint focira
A zárszámadási törvényből a fentiek mellett az is kiderült, hogy a tervezett 16 milliárd forint helyett 14 milliárdot költöttek olyan jogcímeken, melyek a labdarúgással kapcsolatban merültek fel. Ezen belül is a legnagyobb tétel a Debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciós támogatása volt 9 milliárdos értékben, 2,5 milliárd a Nemzeti Sportközpontok beruházására ment el, 1,9 milliárdot pedig - az előirányzatot túllépve - az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, tovább az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatására fordítottak.
Idén egyébként a 2013-asnál kétszer többet, 35,5 milliárdot irányoztak elő a költségvetésben csak focival kapcsolatos kiadásokra, melyen belül a Nemzeti Stadionfejlesztési Program 12 milliárdos tétele jelenti a legnagyobb összeget.
Minden másra 17 helyett 32 milliárd
A foci mellett ugyanakkor számos egyéb sportágat és azokkal összefüggő feladatokat is finanszíroz a kormány, melyekre tavaly az elirányzatnál 80 százalékkal költött többet. Vagyis a tervezett 17,3 milliárd forint helyett 31,8 milliárdot adott ki különböző jogcímeken. A túlteljesítést egyébként nagyban elősegítette a cikkünk első részében is ismertetett, fővárosi klubokat érintő pluszjuttatások és adósságrendezések. Ezen a soron a költségvetési zárszámadásban összesen 7,7 milliárd forint szerepel, vagyis az általunk is említett 4,4 milliárdon túl is milliárdok mehettek el egyéb sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatására.
Külföldi munkát keresel? Válts most! (X)
Ezen túlmenően a tervezettnél többet költött tavaly a kormány a Nemzeti Sportközpontok működésének támogatására (+66 százalék, vagyis +5 milliárd forint), a versenysport támogatása pedig az előirányzott 642 millió helyett 1,4 milliárdot "emésztett fel". Arányaiban azonban a legnagyobb differencia a terv- és a tényadatok között az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése soron mutatkozott, hiszen itt 198 millió helyett 1,25 milliárdot költöttek, vagyis közel 6-szor többet.
Ha az egyéb sportokkal és a labdarúgással összefüggő kiadásokat összeadjuk, akkor összesítve is a tervnél többet költöttek Orbánék erre a területre tavaly. A tervezett 33,2 milliárd helyett végül 45,9 milliárdos lett a "végösszeg", ami 38 százalékos túlteljesítést jelent. Azt ugyanakkor megjegyezzük, hogy a költségvetésben akadt még néhány pármilliós kiadást jelentő tétel is, ám ezekkel a hely és a prioritás miatt nem foglalkoztunk a cikkünkben.
mfor.hu
