Fazekas Sándor kiemelte: az élő és félsertés áfájához hasonlóan 2015. január 1-jétől 27 százalékról 5 százalékra csökken az élő, a hasított fél- és negyedszarvasmarha, juh és kecske értékesítésére alkalmazott áfakulcs.
Az intézkedés célja, hogy eredményesebb legyen a feketegazdaság elleni küzdelem a teljes agráriumban - tette hozzá.
Megjegyezte, hogy az előterjesztést az élő és félsertés ez év január 1-jétől hatályos áfacsökkentésének pozitív tapasztalatai alapozták meg.
A tárcavezető elmondta: az idei első fél év adatai, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által készített kérdőíves felmérés összegzése szerint csökkent az élősertés importja, a termelőknek az eddiginél jobban megéri belföldi alapanyagot vásárolni. Emellett élénkült a tenyészállatok forgalma, nőtt a sertésállomány, és emelkedett a sertéstartók száma. A szektorban az első fél évben összességében 3 milliárd forinttal nőtt a bevallott általános forgalmi adó egyenlege a múlt év hasonló időszakához képest - ismertette.
A tárca arra számít, hogy a mostani újabb áfacsökkentés az agrárágazat további fehéredését eredményezi. A miniszter szerint az élő állatok és vágott testek esetében az áfa mérséklése eleve csökkenti a költségvetésre gyakorolt hatásokat, mivel a belföldi fogyasztási szokások, valamint a piac mérete miatt mind a szarvasmarha-, mind a juh- és kecskeágazat főként exportra termel. Belföldi forgalmuk tehát igen kis mértékű áfabevallási és áfafizetési kötelezettséget generál. Az érintett ágazatok élőmunka-igénye ugyanakkor jelentős, ami hozzájárul a vidéki munkahelyek megőrzéséhez, a vidéki élet fenntarthatóvá tételéhez - jelezte a miniszter.
Fazekas Sándor kitért arra, hogy a jövő év elején hatályba lépő 22 százalékos áfacsökkentés némi kiesést jelent majd a költségvetés folyó finanszírozásában, ám ezt véleménye szerint kompenzálja az érintett állattenyésztési ágazatok fehéredésének hatása. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai szerint a kiesés nagyságrendileg éves szinten 6-7 milliárd forint lehet.
MTI
