Kisvállalati adó: súlyos problémák
Egy alacsony anyagköltségű, például 100 millió forintos árbevételű cég esetében megközelítőleg 3 százalékos adóelőnyt lehet realizálni a kisvállalat adó révén a hagyományos társasági adózással szemben, viszont minél magasabb a cég anyagköltsége, annál inkább veszít előnyéből ez az adózási forma. Első ránézésre még kedvezőbbnek is tűnhet, ám a jövő évtől bevezetésre kerülő kisvállalati adó (KIVA) jelenlegi formájában nem biztos, hogy a megfelelő kormányzati célokat szolgálná, hiszen elveszi a vállalkozások kedvét a fejlesztésektől, beruházásoktól.
"A fejlesztési célzatú vállalkozások számára tízszer, tizenötször is átgondolandó kérdés a váltás. A jövőbeli tervek és a múltbeli beruházások, adókedvezmények függvényében ugyanis könnyen előnytelenül érintheti őket a kisvállalati adó " - mondta egy keddi sajtóbeszélgetésen Szalai János, a PMX Consulting Kft. adótanácsadója.
Jelenleg ugyanis olyan elemek vannak az adóhoz kapcsolva, melyek gyakorlatilag eltántoríthatják a fejlesztésektől és beruházásoktól a vállalkozásokat. Így például a kisvállalati adóalanyiság alatt megszerzett tárgyi eszközökre, immateriális jószágra nem érvényesíthető értékcsökkenés, ha valamikor visszatérne a vállalkozó a normál társasági adózásra. Ezen túlmenően az áttérés előtti időben felhalmozott elhatárolt veszteségből évente 20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni, tehát a gyakorlatban az ilyen levonás nem érvényesíthető a KIVÁ-nál.
A szakember kiemelte még az áttérésben rejlő buktatót is. Az adózói forma váltásakor a társasági adózásban jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, bár bizonyos esetekben létezik választási lehetőség is. "Ha például valaki fejlesztési tartalékot képzett korábban, év végén azonban úgy döntene, hogy áttér a KIVÁ-ra, akkor a korábban be nem fizetett adót egy összegben be kell fizetnie erre a tartalékként felhalmozott összegre, természetsen a késedelmi kamatokkal együtt" - magyarázta Szalai. Hozzátette: "tehát hiába nem változik meg ezzel a vállalkozás célja, továbbra is szeretné végrehajtani a tervezett fejlesztést, a váltással a jogalkotó úgy veszi, hogy korábban jogosulatlanul vett igénybe kedvezményt".
A szakember ugyanakkor megjegyezte, hogy ezzel szemben az adóalap esetében érvényesíthető kedvezményeknél a jogalkotók felajánlották azt a választási lehetőséget; ha a váltással a vállalkozás korábbi szándékai nem változnak, akkor nem kell visszafizetni a korábban érvényesített kedvezményt. Ugyanezt az adócsökkentő tételeknél egyedül a beruházási hitelkamat esetében teremtették meg.
"Tehát a jelenlegi elképzelés szerint a kisvállalati adó csak azoknak a vállalkozásoknak éri meg, akik alacsony anyagköltséggel működnek, minden egyes alkalmazottjukat bejelentették, nem volt és nem is terveznek semmilyen fejlesztést, és nem érvényesítettek adócsökkentő tényezőket sem" - összegezte a helyzetet Szalai.
Tételes kisadó: stabil lábakon áll
A tételes kisadó egyértelműen az EVA versenytársa a szakember szerint, mint a fizetendő adó, mind pedig az adminisztráció terén. "Ám legfeljebb 6 millió forintig élvezhető ennek az előnye" - hangsúlyozta Szalai. A 6 millió forintos árbevétel feletti részre ugyanis 40 százalékos "büntetőadót" kell fizetni, ám szemben az EVÁ-val, itt folytathatja a vállalkozó a tevékenységét kisadózóként a feltételként megszabott 6 millió forintos határ átlépése ellenére.
Egy 6 millió forintos árbevételt realizáló vállalkozó 500 ezer forintos éves költségszint mellett egyébként 1,488 millió forintos nettó jövedelemkülönbséget élvezhet majd a hagyományos 10 százalékos társasági adózással szemben. A költségek növekedésével azonban fokozatosan veszít előnyéből a tételes kisadó, és például a korábban említett bevétel mellett 4 milliós költségszinttel már csak 193 ezer forinttal éri meg jobban ezt választani, mint maradni a hagyományos adózásnál.
Szalai szerint a legversenyképesebb ez az adóforma azok esetében lesz, akik egyedüli vállalkozók, tehát nem foglalkoztatnak senkit, és teljesen kitöltik a 6 milliós keretet. Várakozásai szerint a jelenlegi formában ez az adónem elég stabilnak tűnik ahhoz, hogy akár jelentős változtatás nélkül kerülhessen elfogadásra és válhasson érdemi segítséggé a legkisebb vállalkozások, vállalkozók számára.
Székely Sarolta
mfor.hu
