A hazai vállalkozásoknak számos negatív külső hatással kellett számolniuk az elmúlt időszakban. A Világgazdaság-Hewitt Legjobb Munkahely Felmérésének eredményeiből (amelynek a mintavétele ez év áprilistól júliusig tartott) kiderült, hogy a cégek 25 százaléka tervezett létszámleépítést 2008-ban, 13 százaléka pedig 2009-2010-ben. A források csökkentésének szándékáról a vállalatok 47 százaléka számolt be idén, míg a következő két évben 25 százalékuknál lehet erre számítani.
Az adatokból az látszik, hogy a válság előszelét már ekkor érezték a magyarországi társaságok. A felmérést végző tanácsadó cég az elmúlt néhány hónapban egy „mini felmérés” keretében újból megkérdezte a vállalatokat, hogy a krízis negatív hatásainak következtében milyen intézkedésekre készülnek. Létszámcsökkentést 20 százalék tervez, 57 százalékuk létszámstopot hirdetett meg, míg 33 százalékuknál várható a bérek befagyasztása és a bónuszok csökkentése – ismertette az eredményeket Csépai Martin, a Hewitt munkatársa a sajtótájékoztatón csütörtökön.
A megváltozott üzleti környezetben a munkavállalók is jobban tartanak állásuk elvesztésétől: a felmérésben részt vevő cégek dolgozóinak 18 százaléka kifejezetten fél ettől, míg 13 százalékuk válaszolta, hogy inkább fél attól, hogy utcára kerül.
Az önzés időszaka?
Érdekes folyamatok figyelhetők meg a dolgozói motivációban is: a mostani időszakban leginkább az egyéni célok kerülnek előtérbe (a munkatársak jobban figyelnek a megélhetésükre), a munkakedv és a lelkesedés lanyhulni látszik, a munkavállalók érzelmi kötődése csökken és az elkötelezettség is alacsonyabb lehet. Ugyanakkor az alaphelyzetben is biztonságkedvelő magyar munkavállalók (72 százalékunk ilyen) számára még fontosabbá válik a stabilitás, ezért az ezt nyújtó munkahelyek felértékelődnek.
A cégeknek tehát nehéz feladatot jelenthet, hogy úgy tartsák fenn és erősítsék a dolgozók elkötelezettségét, hogy közben a külső kihívásoknak is eleget tesznek. Ráadásul mindezt pénz szűkében kell megtenniük, hiszen a költségcsökkentés ilyenkor az elsődleges célok közé tartozik.
Pénz szűkében hogyan?
Mindennek az alapja a bizalom megtartása lehet, vagyis nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy a dolgozók ne bizonytalanodjanak el, mivel az munkahelyváltáshoz vezethet. Különösen a cég legjobb embereit, a tehetségeket kell meggyőzni arról, hogy a rosszabb gazdasági helyzetben is életképes a cég, és együtt, csapatmunkával sikerülhet túljutni ezen az időszakon.
Nehéz lehet mindezt úgy megtenni, hogy a cég őszinte kommunikációt használ (a munkavállalóknak még mindig csak 40 százaléka mondja, hogy elégedett ezzel). A krízis időszakában felértékelődik az iránymutatás szerepe is, és az, hogy a vezetői szintek összhangban legyenek.
Különösen jól jöhet ilyenkor, ha a vezetők képesek elismerni a dolgozók teljesítményét. Láttatni kell a munkavállalókkal, hogy fontosak, számít a véleményük, hasznos lehet ilyenkor bevonni őket a döntésekbe és meghallgatni a véleményüket. De a teljesítmény erkölcsi elismerése és a rendszeres dicséret is csodákat tehet.
Egy munkaadónak ilyenkor nagyon oda kell figyelnie arra, hogy még erősebben differenciáljon a teljesítmény alapján és extra ösztönző elemeket is bevezethetnek a kritikus eredményeket illetően (például nagyobb hangsúlyt fektetnek a salesesek támogatására).
Mitől a legjobbak?
A legjobb munkahelyeknek talán nagyobb esélyük van átvészelni a krízisidőszakokat, hiszen számukra az alkalmazott a legértékesebb erőforrás. Ezen túl a felmérés alapján azok a legjobbak, amelyek vonzóak a tehetségek számára, jó munkahelynek számítanak, a róluk kialakult kép összhangban áll a személyes tapasztalattal, ahol a vállalati és munkavállalói érdekeket is figyelembe veszik, a felsővezetés jól irányítja a vállalatot és ahol tesznek azért, hogy növeljék a munkavállalói elégedettséget.
Kovács Zita
