Januártól több mint hatezer vállalkozás könyvvizsgálati kötelezettsége szűnik meg, mert 200 millióról 300 millió forintra emelkedik a könyvvizsgálati kötelezettség éves minimum-árbevételi határa. Ezzel több mint 1500 milliárd forintnyi piaci forgalom kerül ki a szigorított ellenőrzés alól. A statisztikák azt mutatják, az adózási fegyelem nagyságrendeket romolhat a "kedvezményezett" vállalatok körében - írja közleményében a céginformációs szolgáltató.
Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője szerint "a kormányzat láthatóan úgy akarja csökkenteni az adminisztrációs terheket, hogy közben megtisztítja a piacot a káros elemektől". Ezek a célok azonban néha ellentmondanak egymásnak, így az intézkedések nem mindig érnek célba, máskor pedig kérdéses, hogy a közvetlen haszon felér-e a közvetett hatásokból származó veszteséggel - fejti ki a közleményben.
Az ellenőrzés hiánya a magyar cégeknél gyakran eredményez "ügyeskedést". Ezt igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a jelenlegi 200 milliós limit alatti és fölötti cégek adófizetési "hajlandósága" meglehetősen nagy különbségeket mutat. A 180-200 milliós éves árbevételű, könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek befizetett adója az árbevételhez viszonyítva alig éri el a 0,6 százalékot, míg a 200-220 milliós forgalmi szegmensben az arány több mint tízszeres, 7,6 százalék.
"A hasonló árbevételű cégek eredményességének nagyságrendi különbségét nem igazán lehet természetes okokra visszavezetni. Sokkal valószínűbb, hogy a szigorú könyvvizsgálati felügyelet nélkül egyes cégek hajlamosak esetenként unortodox megoldásokat is alkalmazni adófizetési kötelezettségük csökkentése érdekében" - figyelmeztet az Opten igazgatója.
A legegyszerűbb adóügyi összefüggéseket figyelembe véve a 200 milliós limit 300 millió forintra emelése 3-4 milliárd forint bevételkiesést okozhat az államnak. Tágabb összefüggéseket, például a járulékokat és a közvetett szürkegazdasági hatásokat is vizsgálva azonban 30-40 milliárd forintos bevételtől foszthatja meg az államot.
A statisztika alapján a könyvvizsgálati kötelezettség csökkenti a fizetési nehézségeket, segíti a likviditási egyensúly fenntartását. A könyvvizsgálatra kötelezett cégek 12 százaléka ellen indult végrehajtás 2012-ben, míg a limit alatti cégek esetén ez az arány 14 százalék volt.
A cégeknek sem feltétlenül éri meg a könyvvizsgálat elvetése, könyvvizsgálói támogatással ugyanis a legális adókedvezmények szélesebb körét tudják igénybe venni. A 2012-es beszámolók elemzése alapján a 200-220 milliós árbevételű, könyvvizsgálatra kötelezett szegmens adózás előtti eredményhez viszonyított adója 9 százalék, míg a 180-200 millió forint árbevételű szegmensben ez az arány 10 százalék felett van az Opten statisztikája szerint - a könyvvizsgáló nélküli cégek tehát csak kevesebb számvitelileg is törvényes adókedvezményt tudtak igénybe venni.
MTI
