A
444.hu beszámolója szerint az MTA-s Varga Júlia megmutatta, hogy milyen szoros összefüggés van egy országban a diákok matematika és természettudományos teljesítménye és a gazdasági növekedés között. Minél jobban megy a diákoknak a matek és a természettudomány, annál gyorsabban növekszik a gazdaság.
Jobb matektudás, nagyobb növekedés
Az elmúlt évtizedekben azonban nagyon megváltozott az egyes munkafeladatok aránya. Ötféle feladatról volt szó,
- manuális rutinfeladat – egy gyártósor melletti munka;
- kognitív rutinfeladat – egységes szabályrendszer mentén végrehajtható, például könyvelés;
- nem rutin manuális feladat – bútorrestaurátor;
- strukturálatlan problémamegoldás – sokféle szabályrendszer rangsorolása és alkalmazása, például orvosi diagnózis;
- új információ alkalmazása – egy szálloda vezetőjének eldönteni, hogy szükség van-e új légkondicionálókra, és ha igen, milyenre.
Ebből az utóbbi kettőre nő az igény, a többire stagnál, vagy inkább csökken.
Az automatizálás miatt bizonyos munkafeladatok elvégzését a számítógép olcsóbban és jobban megoldja, mint az ember. Ezért
„minden tanterv, ami arra épül, hogy kövessük az egyszerű utasításokat, hogy megtaláljuk az egyetlen helyes választ, olyan feladatokra, munkakörökre készít fel, melyek el fognak tűnni”.
Varga Júlia szerint pedig a magyar szakképzésben pontosan ez történik, csökkent a közismereti, a tudományos órák száma. A testnevelést nem számolva így alakultak az óraszámok:
Szakiskola 2003: 832 közismereti óra
Szakiskola 2016: 676 közismereti óra
Volt az előadásában két összehasonlítás is Németországgal és Dániával, ahonnan elvileg a szakképzés átalakításának példáit vette a kormány. Kiderült belőle például, hogy egy magyar gyerek annyi oktatást sem kap, mire befejezi a magyar szakképzési rendszert, mint amennyit egy német, mielőtt belép a szakképzésbe. Az is elég beszédes, hogy
Magyarországon a szakoktatásban résztvevők diákok 0,8 százaléka tanul meg angolul, Dániában ez az arány 65 százalék.
444.hu