Az Európai Központi Bank múlt heti értekezlete után már egyszer kifejtettük, hogy szerintünk Trichet miért tette rosszul, hogy júliusban kamatemelést helyezett kilátásba, tekintve, hogy az eurózóna kilátásai csak úgy hemzsegnek a kockázatoktól, és nem utolsósorban a bankszektor törékenységétől, a görög helyzetnek köszönhetően. Ezek a kockázatok immár testközelbe kerültek, egyre több bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy a monetáris politika szigorítása milyen katasztrofális következményekkel járna.
Ennek lenyomatát már jól láthatjuk a bankközi hitelpiacokon, ahol a hét folyamán drámain megnőtt a kamatok és az azonos swap ráták közti különbség. A 2007 júliusában kitört hitelválság először a nagybani hitelpiacon – ahol a bankok fedezet nélkül nyújtanak egymásnak hiteleket – fejtette ki a hatását . A többi pénzintézet hitelképessége miatt aggódó bankok egyszerűen lecsökkentették a felajánlott hitelkereteket. Az idei év elején már többnyire stabilizálódott a piac, ami a spreadeket illeti, de az egyhónapos lejáraton túl továbbra is jelentős a likviditás hiánya, tekintve, hogy ezek a hitelek nem férnek meg jól a megszorított kockázatkezelési paraméterekkel. 2007-ben a bankok még a subprime hitelek időzített bombái miatt aggódtak. A hangsúly ezúttal már azon van, hogy hol parkolnak a görög kötvények. A mostani helyzet legalább átláthatóbb, mint 2007-ben, ugyanis a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) által szolgáltatott adatok és a tavalyi stressz-tesztek felfedték, hogy hol leselkednek a kockázatok (mégpedig elsősorban a francia és a német bankoknál).
Azonban, még ha tudjuk is, hogy hol rejtőznek a kockázatok, attól még nem lesz könnyebb elviselni a következményeket. Azokat ugyanis nem csak a német és francia bankszektorok éreznék; a görög bankok beszakadása a közép-kelet-európai térségben is komoly következményekkel járhat, tekintve, hogy Bulgária és Románia is nagy kitettséggel rendelkeznek a görög banki szektorban.
Az EKB pillanatnyilag keményvonalas stratégia szerint játszik, és elvet minden olyan javaslatot, mely nem a magánszektor teljes körű és önkéntes adósság-átütemezésére irányul, annak ellenére, hogy ez valójában egy megvalósíthatatlan vágyálom. Ami a monetáris politikát illeti, az EKB nagyobb rugalmasságot kell, hogy mutasson, melyhez meg is van a kellő mozgástere. A várva várt pénzpolitikai szigorítás hivatalosan még nem érkezett el. Azonban a Libor-OIS spreadek megugrása és a pénzügyi kondíciók ebből következő szigorítása már eleve előidézték azt, elsősorban ott, ahol Libor-hoz kötött jelzálog-kötelezettségek vannak (pl. Spanyolországban). Amennyiben az EKB júliusban erre rátenne még egy kamatemelést, úgy igen komoly hibát követne el.
Forrás: FxPro
Jogi nyilatkozat és kockázati figyelmeztetés
Az FxPro Financial Services Ltd tevékenységét a CySEC engedélyezi és szabályozza (engedélyszám: 078/07) FxPro Financial Services, Karyatidon 1, Ypsonas, Limassol 4180 Cyprus.
