Több nettó befizető uniós tagország sürgeti annak a gyakorlatnak a megszüntetését, hogy automatikusan kiigazítják az uniós hivatalnokok javadalmazását, illetve nyugdíját. A jelenlegi rendszer 2012-ig van érvényben.
Az osztrák APA hírügynökség birtokába került dokumentum szerint Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia bírálja az eddigi gyakorlatot, mondván: a jelenleg érvényben lévő módszer nem teszi lehetővé a Miniszteri Tanács számára, hogy a válságra tekintettel eltérjen az Európai Bizottság által előterjesztett emelés mértékétől. Jó példa erre, hogy amikor a bizottság 2010-re a fizetések 3,7 százalékos emelését javasolta - és ezt az unió számvevőszéke jóváhagyta -, a Tanácsnak nem sikerült elérnie, hogy az emelés csak 1,85 százalék legyen.
A szóbanforgó országok azt is követelik, hogy a uniós bürokraták javadalmazását jobban kössék a teljesítményhez, és különadójukat nem megszüntetni, hanem éppen növelni kellene. A nyugdíjaknál is csökkentést tartanának kívánatosnak. Az Eurostat adataira hivatkozva azt állítják a dokumentum készítői, hogy az uniós intézmények nyugdíjra fordított kiadásai folyamatosan nőnek, és a közeljövőben összességében meghaladhatják az aktív dolgozók fizetésére fordított összeget.
"Ezt nem tartjuk fenntarthatónak"- áll a dokumentumban. Erősen megkérdőjelezhető a tisztviselőknek nyújtott különböző pótlékok rendszere is az érintett országok állásfoglalása szerint.
MTI
