Küszöbön állhat az eladás
Az év eleje óta nyilvános, hogy eladó a Banco Popolare magyarországi érdekeltsége, akkor még arról volt szó, hogy négy hazai befektetőcsoport is érdeklődik a bank iránt. Azóta a hírek szerint felgyorsultak a tárgyalások, olasz lapinformációk szerint már megvan a leendő vevő, csak a hivatalos bejelentés hiányzik.
A Banco Popolare a távol-keleti tulajdonban levő IC bank megvételével lépett a magyar piacra 2007-ben, de igazán megerősödni mindeddig nem tudott. Ma mindössze tíz - hét budapesti és három vidéki - fiókkal rendelkezik, és piaci hírek szerint már a bankadó bevezetése előtt is jelentős veszteséget termelt havonta. Az olaszok a magyar mellett a horvátországi leánybank eladását is tervbe vették - írta a Napi Gazdaság idén januárban.
A Magyar Bankszövetség évente közölt információi szerint a bank már működése első évében, 2007-ben 4,5 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséget termelt, ez 2008-ban 431 millióra csökkent. 2009-ban 1,1 milliárd forint, tavaly pedig 1 milliárd forint volt a mérleg szerinti veszteség a Bankszövetség adatai szerint. Azaz a négy éves működés összesen több mint 7 milliárd forintjába került a cégnek, mely egyébként Olaszország harmadik legnagyobb bankja, több mint 21 ezer dolgozót foglalkoztat, és 2200 fiókból álló hálózatán keresztül közel hárommillió ügyfelet szolgál ki.
A bank hitelállománya tavaly év végén 35,3 milliárd forintot tett ki, míg a betétek állománya 42,1 milliárdra rúgott. Emellett 1,8 milliárd forintos tartaléka és 5,8 milliárd forintos jegyzett tőkéje volt. Eszközei összesen 49 milliárd forintot tettek ki, saját tőkéje pedig 6,6 milliárd forint volt.
A vevőről egyelőre keveset tudni, olasz sajtóhírek szerint egy hazai üzleti kör lehet a bank új tulajdonosa. A Napi gazdaság még januárban arról írt, hogy a Wallis-csoport is érdeklődik a cég érdekeltségei iránt.
Az utóbbi évtized legrosszabb éve volt a tavalyi
A Bankszövetség kimutatása szerint az utóbbi évtized legrosszabb eredményét érték el a hazai bankok: a szektor eszközarányos nyeresége (ROA) mindössze 0,13 százalék volt, míg a saját tőkére vetített eredmény (ROE) 1,58 százalékon állt. 2009-ben a ROE még 9,13 százalékot ért el, míg 2008-ban 11,3 százalékos volt. A ROA 2009-ban 0,72 százalék, egy évvel korábban pedig 0,88 százalékos volt.
Az eredményeken belül a kamatrés 0,45 százalékpontos emelkedése ellensúlyozta a befektetések 0,37 százalékpontos és a működési költségek 0,08 százalékpontos romlását - olvasható a Bankszövetség kimutatásában. A banki különadó miatt 0,91 százalékponttal romló egyéb nem kamateredményt nem tudta ellensúlyozni a 0,29 százalékponttal javuló értékvesztés, a különbségben mutatkozott meg a ROA drámai romlása.
Az inflációval korrigált reál-ROE alapján a bankszféra egésze „pirosba futott”, a reál-ROE –3,2 százalék lett, ami 7,9 százalékpontos romlást jelentett az előző évhez képest. A banki különadó a bankok saját tőkéjének 5,3 százalékát tette ki (ez a nemzetközi átlag tízszerese), enélkül a ROE kb. 6,9 százalék, a reál-ROE +2,1 százalék lett volna.
"Összefoglalva a hitelintézeti szektor 2010 végén nehéz helyzetbe került. A reálértéken mért veszteség, a hitelállomány zsugorodása, a nem teljesítő hitelek gyors növekedése, a kirívó mértékű banki különadó mellett a 2011-es év kilátásai a szektor számára nem biztatóak. A hitelintézeti szektor 2011-ben várhatóan a 2010. évi pályát – nominálisan is csökkenő hitelek, stagnáló mérlegfőösszeg - tudja csak folytatni, ami sem a gazdaság egészének, sem a bankoknak, hitelintézeteknek nem előnyös" - állapítja meg a Bankszövetség.
Beke Károly
mfor.hu
