Simor: vannak ellentétek
Kedden újabb 25 bázisponttal 6,25 százalékra vágta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ezzel sorozatban harmadszor lazítottak. "Két javaslat volt a Tanács előtt: egy tartásra és egy 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó, végül szoros többséget kapott az újabb csökkentés" - mondta kedd délutáni sajtótájékoztatóján Simor András, a jegybank elnöke. A szakember szavai arra utalnak, hogy sorozatban harmadszor is a külső tagok négy szavazata döntött az elnök és a két alelnök három voksával szemben.
A fenti vélekedést erősíti az is, hogy a Tanácson belüli esetleges ellentétek kapcsán Simor elmondta: "Van ellentét annak megítélésében, hogy a jelenlegi kamatcsökkentési ciklus mennyire kockázatos, de ez nem az a fórum, amikor az ellentétekről beszélni kell". A lehetséges további lépésekről szólva az elnök kiemelte: további kamatvágásra akkor kerülhet sor, ha a következő hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzpiaci folyamatok tartósságát és megerősítik azt, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a jegybank 3 százalékos céljával.
Az újságírók természetesen a lehetséges IMF-megállapodás esélyeiről is kérdezték a nemzeti bank első emberét, ő azonban csak szűkszavú, diplomatikus választ adott. "A Tanács nem foglalkozik esélylatolgatással, mert nem ez a dolga, de több szempontból is elengedhetetlennek tartjuk az újabb hitelmegállapodás megkötését" - hangsúlyozta. Szerinte hazánk kockázati megítélésének tartós javulása, az államadósság fenntarthatósága és a hitelezés beindítása szempontjából is szükség lenne arra, hogy megegyezzünk a Valutaalappal.
Az év végére vonják meg a Matolcsy-csomagok mérlegét
Az ország gazdasági kilátásait illetően nem változott a Monetáris Tanács véleménye: továbbra is azt gondolják,hogy az infláció idén és jövőre is számottevően meghaladhatja a célt, azonban az árszintemelő sokkok kifutásával úgy gondolják, hogy egyre inkább érvényesül majd a gyenge belső kereslet árleszorító hatása. Szeptemberben gyorsult a pénzromlás üteme, mely elsősorban az élelmiszer- és energiaáraknak volt köszönhető, ezeket a monetáris politika kevésbé tudja befolyásolni - emelte ki Simor.
A jegybank elnöke az inflációs kilátások kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a jövő évi bértárgyalások és minimálbér-emelés összhangban kell, hogy legyenek a teljesítménynövekedéssel, hiszen csak ez biztosíthatja azt, hogy a béremeléseknek ne legyen inflációs hatása.
A növekedéssel kapcsolatban a szakember kiemelte: egyelőre a belső kereslet gyenge, és a külső konjunktúra is romlik, utóbbi mutatóban 2013-ban várnak javulást. "A beruházások elmaradása és a magas munkanélküliség arra utalnak, hogy mostanra a gazdaság potenciális növekedése is elmarad a válság előtti szinttől, ugyanakkor a tényleges kibocsátás még ettől a csökkentett potenciáltól is elmarad.
"A közelmúltban bejelentett intézkedések megerősítik a kormány egyébként is erős elkötelezettségét az alacsony költségvetési hiánypálya mellett, másrészt viszont a lépések makrogazdasági hatásait számos bizonytalanság övezi, melyeket csak a decemberi inflációs jelentésben elemzünk majd részletesen" - emelte ki Simor. Annyit azért elárult, hogy a rövidtávú kilátásokat nem befolyásolja érdemben a két költségvetési kiigazítás, hosszabb távon viszont az inflációs kilátásokat vélhetően rontják majd az intézkedések, illetve a bankrendszer hitelezési képességének rontása miatt a gazdaság potenciális növekedésére is negatív hatással lehetnek.
A sajtótájékoztatón az MNB elnöke arról is beszélt, hogy hazánk kockázati megítélése jelentősen javult az elmúlt egy hónapban, azonban ez csak részben volt köszönhető országspecifikus tényezőknek, szabályozásbeli változások is segítették. Utóbbi hatás a fedezetlen CDS-ek shortolásának november elsején bevezetett tilalma volt. "Ismerjük azokat az elemzéseket, melyeket a jegybank stábja készített arról, hogy az utóbbi időszak kockázati megítélésben tapasztalt javulását túlnyomórészt globális folyamatok, alapvetően a világ nagy jegybankjainak likviditásbővítő intézkedései okozták. A világgazdaság és az eurózóna helyzete fundamentálisan nem javult jelentősen, a fő problémák továbbra is fennállnak, ezért a helyzet a jövőben is volatilis, változásokkal teli lehet" - mondta a szakember.
Beke Károly
mfor.hu
