Bele lehet nyúlni a szerződésekbe, de ...
Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni - mondta ki devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.
A nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.
A szerződési szabadság nem korlátozhatatlan
Az Ab határozatának indoklásában kifejti: a szerződési szabadság nem korlátozhatatlan, a piacgazdaságban is szükséges, hogy az állam beavatkozzon a felek magánjogi kapcsolataiba, és meghatározza egyes szerződési típusok formáját vagy kötelező tartalmi elemeit. Az Alkotmánybíróság a 32/1991.(VI. 6.) AB határozatban megállapította, hogy kivételes esetben az állam már megkötött szerződések tartalmát is meghatározhatja. Erre különösen a hosszú távra kötött szerződések esetén kerülhet sor, e hosszú távú magánjogi jogviszonyok esetén ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a szerződéskötéskor nem látott olyan gazdasági és társadalmi változások zajlanak le, amelyek a felek valamelyikének érdekét lényegesen sértik, és amelyeknek tudatában a felek nem vagy más tartalommal kötöttek volna szerződést.
Ha ezek a változások társadalmi méretet öltenek, és így a szerződések nagy számát érintik, a körülmények megváltozása az állam beavatkozását teheti szükségessé. Ezzel összefüggésben megállapította, hogy a fennálló szerződések tartalmának megállapítása a Ptk. 241.§-ában rögzített feltételekkel történhet, tehát az állam jogszabály útján olyan esetben változtathatja meg a megkötött szerződések tartalmát, amilyen esetben a Ptk. a megállapodás bíróság általi módosítását lehetővé teszi.
Az Alkotmánybíróság döntését többen is véleményezték:
Varga Mihály szerint ez visszaigazolta a kormány eddigi lépéseit
Lövétei István alkotmányjogász szerint az Ab visszadobta a labdát a polgári bíróságnak
Gulyás Gergely a Fidesz országgyűlési képviselője szerint továbbra is a deviza alapú lakáscélú jelzáloghitelek teljes kivezetése a cél.
10:30 Előzmények
Mint az ismert, a kormány még november végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben, az Alkotmánybíróság pedig 1,5 hónappal ezelőtt kezdte el megvitatni a határozatot.
Mit tartalmazott a kormány indítványa?
Az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná (itt nem azt kell eldöntenie az Ab-nak, hogy a devizahitel-szerződések vagy azok egyes elemei alkotmányellenesek-e)?
A devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal?
Az alábbi pontokon kérte a kormány az alaptörvény értelmezését:
- az alaptörvény szerint "Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait." Kérdés: ebből levezethető-e az alaptörvény-ellenesség.
- Két másik alaptörvényi rendelkezés az emberi méltóság sérthetetlenségét és a demokratikus jogállamot deklarálja.
A Kúria polgári kollégiuma már december 16-án meghozta jogegységi határozatát, amely egyébként nem tárgya az Ab előtt folyó eljárásnak. A Kúria kimondta:
- a devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt
- nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés
- bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthat egyes szerződéseket. A társadalmi méretű problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás
- ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg, elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.
Az Európai Bíróságot is felkérte a magyar fél véleményalkotásra, ám ezzel kapcsolatban egyelőre csak a főtanácsnok javaslatát ismerhettük meg február 12-én. Az alapján kaphatnak esélyt a devizahitelesek, hiszen akár a vételi és eladási árak különbözetét is megnyerhetik az adósok.
mfor.hu
