Egy év alatt közel ötezerrel, egy hónap alatt pedig majdnem harmincezerrel nőtt az alkalmazásban állók létszáma hazánkban a legalább öt főt foglalkoztató szervezeteknél - derül ki a KSH friss statisztikájából. Az év első négy hónapjában a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A munkaerőpiacon belül a közszférában majdnem negyvenezres leépítés volt, amit a versenyszféra munkaerőbővülése kompenzált.
Karcsúsodó közszféra, hízó versenyszféra
Áprilisban 2 millió 693 ezren álltak alkalmazásban Magyarországon, ebből 1 millió 844 ezer volt a versenyszféra és 744 700 a közszféra létszáma. A teljes létszám minimális, 0,2 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a versenyszféra létszáma 2,1 százalékkal növekedett, míg a közszférában 4,7 százalékos leépítés volt. Az év első négy hónapjában átlagosan 2 millió 654 ezren dolgoztak, ami fél százalékkal magasabb a tavalyi év hasonló időszakánál.
A versenyszféra áprilisi létszáma egyébként majdnem 40 ezerrel magasabb az egy évvel korábbinál, míg a közszférában 36 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Ez azonban nagyrészt a közmunkaprogramok leállításának volt köszönhető: míg tavaly áprilisban 99 300 embert érintettek ezek a programok, idén mindössze 63 500-an dolgoztak közmunka keretében. Ráadásul ezen belül csak 15 500 ember dolgozott teljes munkaidőben, 48 ezer közmunkásnak csak részmunkaidőben tudtak elfoglaltságot biztosítani. Ez az arány egy éve nagyjából fordított volt.
A kormánynak már ez is tetszik
"A KSH ma reggel közzétett adatai szerint a létszámbővülés forrása a versenyszféra, azon belül továbbra is elsősorban a feldolgozóipar, ami már jelzi az – egyelőre – elsősorban az ipari exporton alapuló gazdasági növekedés munkahelyteremtő hatását, a foglalkoztatási fordulatot" - emeli ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki közleménye.
Azt a minisztérium is kiemeli, hogy a 0,2 százalékos létszámbővülés egy év alatt elmarad a korábbi erőteljes dinamikától, de szerintük ez a közmunkaprogramok kifutásának tudható be. Mindez csak azért érdekes, mert utoljára tavaly decemberben dolgoztak az áprilisinál többen közmunka keretében, ez az érv tehát már az év első három hónapjában is ismert volt, sőt még erősebben nyomott a latba.
A minisztérium közleménye kiemeli, hogy a versenyszférában a létszámbővülés forrása továbbra is elsősorban a feldolgozóipar, a 38 ezres bővülésből több mint 17 ezer ennek a szektornak volt betudható. "A feldolgozóiparban foglalkoztatottak létszámának dinamikus bővülése jelzi, hogy a gyorsuló – egyelőre elsősorban továbbra is az exportra termelő ágazatok által vezérelt – gazdasági növekedésnek érdemi munkahelyteremtő hatása van, amelyet tovább javíthat az ipar belső rendelésállományban érzékelhető kedvező fordulat" - hangsúlyozza az NGM közleménye. A kormány szerint a júliustól újrainduló közmunkaprogramok újabb lökést adhatnak majd a foglalkoztatásnak.
Családi kedvezmény nélkül ott tartunk, ahol tavaly
A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 5,9 százalékkal emelkedtek 2010 áprilisához képest, ez a januári szja-változások miatt átlagosan 7,6 százalékos nettó keresetnövekedést jelentett. A 4,7 százalékos inflációt figyelembe véve ez alapján a reálbérek 2,8 százalékkal emelkedtek. A családi kedvezmény figyelembe vétele nélkül azonban a nettó bérek 4,5 százalékkal nőttek, azaz a reálbérek kismértékben csökkentek.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 200 forint volt a KSH szerint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 216 600, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 200 400 forint. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,3 százalékkal nőttek, a költségvetés területén – a 2010. évi eseti keresetkiegészítés januári és márciusi kifizetése miatt – 4,5 százalékkal elmaradtak 2010 azonos időszakához képest.
A legjobban fizető ágazat továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (501 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (403 900 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (364 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (143 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A költségvetési szférában foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–áprilisban a teljes munkaidősök mintegy 46 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen, amely a szféra bruttó keresetének csökkenését 1,2 százalékponttal mérsékelte.
Beke Károly
mfor.hu
