Magyarország bruttó hazai terméke az idei első negyedévben 2,5 százalékkal, naptárhatás kiszűrésével 2,4 százalékkal növekedett - közölte csütörtökön a KSH. Ha a szezonalitást is kiszűrjük, akkor 2,2 százalékos volt a gazdaság bővülése, a tavalyi negyedik negyedévhez képest pedig 0,7 százalékkal nőtt a teljesítményünk.
Továbbra is az ipari export húz
A KSH jelentése szerint a nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok első negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye 2,9 százalékkal bővült. Az ipar hozzáadott értéke továbbra is jelentősen (11,4 százalék) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 13,2 százalékos bővülés következtében. Az ipar egészében 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, illetve a fémfeldolgozás, valamint a bőr-, textília gyártása területén. A feldolgozóipari ágazatok döntő többségében növekedés figyelhető meg néhány kivételtől eltekintve, mint például fafeldolgozás, ruházati termékek gyártása. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás) teljesítménye gyakorlatilag stagnált, elsősorban az előző évinél enyhébb időjárás hatására. Az építőipar hozzáadott értéke továbbra is mérséklődést mutatott (-9,2 százalék), minden építménycsoport termelése csökkent. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 2,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékkal csökkent, így 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az előző negyedévhez hasonló teljesítménybővülés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7 százalék) területén. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 1,7 százalékkal emelkedett, amiben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,6 százalékkal nőtt. Ezen belül az egészségügyé – elsősorban a járóbetegellátás növekedése következtében – több, mint 1 százalékkal nőtt, az oktatásé 2 százalékkal csökkent. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 1,4 százalékos visszaesés mutatkozott. Ezen belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye főként a bankok hitelezési aktivitása miatt csökkent. Az újonnan kihelyezett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították. A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP első negyedévi növekedéséhez - állapítja meg a KSH.
A készletek feltöltésének is köszönhetjük
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása továbbra is csökkenést mutatott, 0,8 százalékkal, ami 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A háztartások fogyasztási kiadása szintén csökkent, 0,8 százalékkal. A háztartások fogyasztási kiadásán belül volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerekre, a közlekedésre, a kulturális és az egyéb szolgáltatásokra fordított kiadásoknál. Ellenben a hírközlésre és az egészségügyi termékekre fordított kiadások volumene kis mértékben emelkedett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés az előző negyedévekhez képest kisebb mértékű, 1,6 százalékos, amely 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. A készletek állománya az első negyedévben folyó áron 7 milliárd forinttal csökkent, ami jelentős változás az előző év azonos időszaki 175 milliárd forintos csökkenéshez viszonyítva. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában és a kiskereskedelemben is készletnövekedés mutatkozott, ami majdnem teljes mértékben képes volt ellensúlyozni az elfogyasztott földgáz készletek értékét. A készletváltozás és statisztikai eltérés együttesen 1,7 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
Meddig bízhatjuk magunkat a németekre?
Az első negyedévben a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 620 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export és az import volumene továbbra is két számjegyű növekedést mutatott, mindkettő 14,4 százalékkal növekedett. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához - számol be róla a KSH.
A magyar export szempontjából kulcsfontosságú a német piac és Németország teljesítménye, hiszen a kivitelünk legnagyobb része oda irányul. Az első negyedévben például 1369,9 milliárd forintnyi árut exportáltunk a németeknek, miközben a második legnagyobb piac, a francia mindössze 292,5 milliárd forintot hozott. Már ezek a számok is jól érzékeltetik, mennyire fontos számunkra, hogy a német gazdaság jól teljesítsen.
Abban is egyet értenek a szakemberek, hogy az elmúlt évek kilábalása elsősorban a német gazdaság növekedésének volt köszönhető: tavaly 3,6 százalékkal bővült fő exportországunk GDP-je az előző évi 4,7 százalékos visszaesés után. Az idei első negyedévben a naptárhatás kiszűrésével 4,9 százalékos volt a német bővülés. Első ránézésre tehát nincs okunk aggodalomra, hiszen az utóbbi negyedévekben gyorsult Németország növekedése.
Azonban a szakemberek éppen a napokban figyelmeztettek arra, hogy ez az ütem nem tartható fenn, valószínűbb, hogy hamarosan a német növekedés is egy konszolidáltabb pályára áll majd, ami minket is negatívan érinthet. Ezt támasztják alá a legfrissebb számok is: áprilisban a várt 0,2 százalékos növekedéssel szemben 0,6 százalékkal esett vissza a német ipar termelése, miközben az export 5,5 százalékkal csökkent. Ez pedig már a csütörtökön megjelent magyar külkereskedelmi adatokban is látszik, hiszen márciushoz képest felére esett vissza a többletünk áprilisban.
Magyarországnak éppen a fenti kockázatok miatt lenne szüksége arra, hogy több lábra állítsa a gazdasági növekedést, hogy ne függjünk ennyire a németek teljesítményétől. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a lakossági fogyasztás és az építőipar magára találása egyelőre várat magára, pedig talán ezek az ágazatok tudnák leginkább csökkenteni a kockázatokat.
Beke Károly
mfor.hu
