Ott tartunk, ahol a bankadó nélkül
161,7 milliárd forintos adózás előtti - bankadóval már csökkentett, de a társasági adóval még nem - eredmény mellé 140,9 milliárdos adózott profit társult a hitelintézeti szektorban az idei első félévben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kedden közölt adatai szerint. Érdekesség, hogy tavaly az év hasonló részében 138,9 milliárdos volt a bankrendszer profitja, pedig akkor még nem volt bankadó, csak az év második felében vezették be. A mostani eredmény ugyanakkor még mindig nagyon messze van a válság előttitől, az utolsó "békeévnek" tartott 2007-ben az első hat hónapban még 202,4 milliárd forint volt az adózott eredmény.
A számokból az látszik, hogy a céltartalékolás csökkenése nagyrészt ellensúlyozta a bankadó miatt megnövekedett terheket. Bár a svájci frank utóbbi hetekben tapasztalt erősödését látva talán még korai kijelenteni, hogy megállt a portfólió romlása, a céltartalékolás tekintetében a harmadik negyedéves adat lehet majd a vízválasztó, az azonban majd csak novemberben lesz nyilvános.
A céltartalékolás és az értékvesztés összesen 107,9 milliárd forintot tett ki az idei év első felében, különösen a második negyedévben volt jelentős az ugrás, hiszen az első három hónapban még tízmilliárd forint alatt volt a céltartalék. A 108 milliárdos összeg még így is jelentősen elmarad a tavalyi első hat hónap 203,8 milliárdos adatától. Ezt az eredményjavulást ellensúlyozta a bankadó: az egyéb nem kamateredmény soron a tavalyi 99,4 milliárd után most 123,9 milliárdos veszteség volt tapasztalható, itt van elszámolva a tavaly bevezetett különadó.
A bankok kamateredménye kismértékben csökkent, a tavalyi első félévben mért 444,2 milliárd forint után 433,1 milliárdot tett ki. A nem kamateredmény ennél is jelentősebben visszaesett 206,4 milliárdról 118,8 milliárdra. Utóbbin belül legjobban - 121,7 milliárdról 48,3 milliárdra - a pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye esett vissza, ehhez azonban az is hozzájárult, hogy a deviza és határidős ügyletekhez kapcsolódó céltartalékképzés és felszabadítás kikerült ebből a sorból és az egyéb nem kamateredmény közé lett sorolva.
Egyre többel tartozunk a bankoknak
Az eredményekkel egyidőben az első két negyedév portfólióminőségéről is beszámoltak most a bankok: a lakosság június végén összesen 7237,1 milliárd forinttal tartozott, ebből 5216,8 milliárd forint volt problémamentes, lejárt tartozással nem érintett állomány. A tartozásokon belül 1179,1 milliárdot tett ki a 90 napon belül lejárt tartozással érintett állomány, 841,3 milliárdot pedig a 90 napon túli tartozással terhelt. Ez utóbbi 11,6 százalékos arányt jelent. Ezen a téren nincs jelentős eltérés a devizában folyósított hitelek javára, ott 11,87 százalék a 90 napon túli késedelmesek aránya állományi szinten.
Az első negyedév végén a 90 napon belüli adóssággal érintett hitelállomány még 1146,7 milliárd forint volt, a 90 napon túli pedig 730,5 milliárd. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az utóbbi negyedévben a teljes hitelállomány is jelentősen növekedett 6997,1 milliárdról a már említett 7200 milliárd feletti összegre. Ez valószínűleg nagyrészt az árfolyamhatásnak volt köszönhető, új hitelkihelyezés ugyanis jelenleg csak elvétve fordul elő.
A PSZÁF által közölt összesítésből az is kiderül, hogy június végén 1417 milliárd forintnyi átstrukturált hitelállományuk volt a bankoknak, ez egy negyedév alatt 170 milliárdos emelkedésnek felelt meg. Az átstrukturált állomány több mint felét, 746 milliárdot lakossági hitelek tettek ki, ebből 668,1 milliárd forint devizában lett kihelyezve. Itt tehát már látszik a jelentős eltolódás, egy devizahitel esetében sokkal nagyobb az esélye annak, hogy később át kell majd strukturálni fizetési nehézségek miatt.
Beke Károly
mfor.hu
