3p

Közzétette kedden Brüsszelben a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2014-es jelentését a tagállamok oktatási rendszereiről.

A szervezet megállapításai közül első helyen szerepel, hogy továbbra is jelentősen bővülnek a felsőoktatási lehetőségek, az EU országok lakosságának 29 százaléka rendelkezik valamilyen felsőfokú végzettséggel. Ez valamelyest elmarad az OECD 33 százalékos átlagától.

A szervezet azt a következtetést is levonja, hogy kifizetődő egyetemre vagy főiskolára járni, illetve magas képesítést szerezni; akinek magasabb a végzettsége, az jobb eséllyel tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és várhatóan magasabb fizetésre is számíthat. Mindez a társadalom egésze számára is hasznos, mert minél többen keresnek minél több pénzt, annál kevesebb közpénzt kell az államnak rájuk költenie, valamint annál több adót fizetnek be az államkasszába.

Megjegyzi ugyanakkor a jelentés, hogy a tagállamokban szerzett azonos végzettségek és képesítések nem minden esetben jelentenek azonos képességeket. A finnek és hollandok például jobban teljesítenek a teszteken, mint az ugyanolyan végzettséggel rendelkező írek, olaszok, britek vagy spanyolok.

A dokumentum szerint a szakmai ismeretek mellett az elhelyezkedésnél, egyre többet nyom a latban a kommunikációs készség, valamint az, hogy az illető mennyire képes egy csapat tagjaként dolgozni, emellett pedig egyre jobban felértékelődik az a szakmai tapasztalat, amelyet a diákok már tanulmányaikkal egy időben, azokkal párhuzamosan megszereznek.

Az OECD jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanári kar öregszik. A középiskolai tanárok 37 százaléka ötven évesnél idősebb a Európai Unió tagállamaiban. Olaszországban 60 százaléknál is magasabb ez az arány, és a tanárok majdnem vagy több mint fele idősebb ötvennél Ausztriában, Észtországban, Németországban és Hollandiában is.

"Ez rámutat arra, milyen fontos fenntartani vagy növelni azt, hogy mennyire vonzó a tanári hivatás" - emlékeztet a dokumentum.

Az áttekintés arra is kitér, hogy magánberuházások szerepe egyre jelentősebb a felsőoktatásban; 2000 és 2012 között másfélszeresére, 21 százalékra nőtt a magántőke súlya a felsőoktatási beruházások körében az EU-ban, de ez továbbra is jelentősen elmarad az OECD-tagok 31 százalékos átlagától. Ráadásul az uniós tagállamok között is jelentősek az eltérések: Dániában ez az arány 6 százalékos, míg az Egyesült Királyságban csaknem kétharmados. A számok emelkedése részben annak tudható be, hogy több ország is tandíjat vezetett be. Ennek hatásait az Európai Bizottság szerint hitelek és ösztöndíjak révén tompíthatják hatékonyan a tagállamok.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!