A bankszövetség a miniszterelnök által kedden bejelentett "bankadóról" tárgyalt a nemzetgazdasági miniszterrel. Erdei Tamás részleteket nem árult el. A jegybank szakértői szinten részt vett a csütörtöki megbeszélésen - erősítette meg az MTI-nek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóosztálya.
Az MNB szerdán jelentette be részvételi szándékát a pénzügyi adóról szóló tárgyalásokon, hogy feltehesse kérdéseit, és ismertethesse szakmai álláspontját. A jegybank elemzést készít arról, hogy a tervezett intézkedések hogyan érintik a pénzügyi közvetítő rendszert, és milyen hatással lehetnek a reálgazdasági folyamatokra.
A kormány akcióterve szerint a bankoknak, biztosítóknak és pénzügyi vállalkozásoknak az idén a 2010-es költségvetésben tervezett 13 milliárd forint helyett 200 milliárd forintot kellene befizetniük az államkasszába. Az adóról egyelőre annyit lehet tudni, hogy három évre vezetnék be, s a részletek kidolgozásába bevonják a szakma képviselőit is. Az még nem ismert, hogy az elvonás hogyan oszlik meg a bankok, biztosítók és pénzügyi vállalkozások között, illetve az egyes pénzügyi szegmenseken belül a különböző piaci szereplők között.
A 2005-2006-ra kivetett bankadónál például az érintett cégek választhattak, hogy 8 százalék többlet társasági adót fizetnek, vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát róják le banki különadó címen. Az adóalap megválasztásának azért van nagy jelentősége, mert az egyes társaságok terhelésének mértéke jelentősen különbözhet attól függően, hogy a például a nyereség vagy a piaci részesedés alapján "dobják szét" a terhet. Van ugyanis, akinek az egyik, s van, akinek a másik adóalap a kevésbé hátrányos.
Az első banki különadó bevezetésekor egyébként a kívánt összeg beszedésének módjaként felmerült az állam általi kötvénykibocsátás lehetősége is - az állam ez esetben árfolyamnyereség formájában jutott volna bevételhez -, de a konstrukció - például a jegyzési arányok alapjának - kidolgozásához - nem állt elegendő idő rendelkezésre. Felmerült a kötelező tartalék megadóztatásának ötlete is, ami akkori információk szerint a jegybankelnök ellenállásán bukott meg. Az adómentes céltartalékolás lehetőségének megszüntetését prudenciális okokból vetették el.
A bankszövetség elnökének azon bejelentése, hogy két héten belül megállapodhatnak a kormányzattal, arra utal, hogy nem állnak olyan messze egymástól az elképzelések, vagy pedig sikerült a bankoknak meggyőző érveket felsorakoztatniuk saját javaslataik mellett. Erdei Tamás mindenesetre kedden még "gigantikus" méretű terhelésnek nevezte a pénzügyi szektor egy részétől idén elvonni tervezett 200 milliárd forintot. Főleg, hogy erre egy olyan időszakban kerülne sor, amikor a bankok egyébként is komoly nehézségekkel küzdenek a meglévő portfólióval kapcsolatos veszteségek elszámolása miatt.
Az MTI-nek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra: egy ilyen nagyságrendű elvonás jelentősen megnehezíti a bankok helyzetét, s befolyásolja tőkehelyzetüket is; olyan mértékű terhelést jelent, hogy az is elképzelhető, jó néhány pénzintézet veszteséges lesz az idén. A bankok hitelaktivitását csökkenteni fogja, ami megnehezíti a reálszféra hitelhez jutását, s meg fog jelenni a hitelek árában is. Vagyis nemcsak a bankrendszernek okoz károkat, hanem a reálgazdaságnak is.
Erdei Tamás az MTI-nek korábban elmondta: "díjazzák", hogy a miniszterelnök az akciótervet ismertető beszédében hangsúlyozta, hogy az intézkedés nem a bankok ellen irányul, s nem akarnak teret engedni egy bankellenes hangulatnak.
Nyugtatólag hathatott Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkárának csütörtöki tájékoztatója is, ugyanis a bankadóról szólva hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy az ne veszélyeztesse a pénzügyi rendszer stabilitását és a bankok hitelezési aktivitását.
MTI
