Lázár János ugyan tagadja, hogy Magyarországon működő civil szervezetek kiutasítására készül a kormány, de annak a vizsgálatnak, amelynek célja Soros György befolyásolási képességének felmérése, más célja nem nagyon lehet. Erre engednek következtetni a Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdéseinkre a Kormányinfón elhangzott magyarázó szavai is.
Soros György
A legutóbbi kormányülésen két miniszternek: Pintér Sándor belügyminiszternek és Lázár Jánosnak adtak feladatot, hogy készítsenek felmérést az amerikai üzletember befolyásolási képességéről. A kormány megítélése szerint – melyek a saját tapasztalatain túl a nemrég kiszivárgott nemzetközi dokumentumokra épülnek - ugyanis Soros hatást tud gyakorolni az Európai Bizottság munkájára, a Magyarországgal kapcsolatos – több esetben elmarasztaló - döntésekre.
De mi lehet a konkrét célja egy ilyen vizsgálatnak? – kérdeztük Lázárt a Kormányinfón. Mi van akkor, ha azt állapítja meg a jelentés, hogy Soros tényleg képes befolyásolni a döntéshozatalt? Ebben az esetben nyilván nemzetbiztonsági kockázatról kell beszélnünk, aminek konkrét jogi következményei kell, hogy legyenek.
Lázár szerint a kormány célja a tisztánlátás. Mint mondta, elég komoly állítások jelentek meg a nyilvánosságra került dokumentumokban.
„Azért az elgondolkodtató, hogy az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos véleményeit, legyen szó gazdasági, politikai, társadalompolitikai vagy bevándorlási kérdésekről, nem az Európai Bizottság munkatársai, hanem Soros György fizetett emberei írják. Szerintem tisztázandó kérdés, hogy ami az Európai Bizottság logója alatt Magyarország működésével, a magyar emberek életével kapcsolatban megjelenik, az kinek a véleménye. Fontos tisztán látni, hogy a dokumentumok hitelesek vagy sem, történt-e befolyásolási kísérlet, és ennek a befolyásolási kísérletnek lett-e bármiféle eredménye.”
Mint az elhangzottakból számunkra kiderült, a kormánynak a felmérés következtetéseinek ismerete előtt már elég határozott véleménye van arról, hogy Soros képes-e befolyással lenni Brüsszelre.
De figyeljünk továbbra is Lázárra: „Például a magyar határon bizonyítottan egy ostrom zajlott, ami egy szervezett akció volt. Macedóniából Belgrádon keresztül 450-500 ezer embert szállítottak a magyar határhoz szállítottak. Emlékeztetetem önöket arra, hogy meg volt szervezve – természetesen nem kormányzati, hanem alapítványi szervezetek formájában, amihez Soros György óriási mennyiségű pénzt adott -, hogy Belgrádban az illegális bevándorlók – közöttük terroristák is – bankkártyához jussanak, készpénzt, telefont kapjanak. Ez egy bizonyítottan megszervezett akció volt.”
Ez a megfogalmazás sem hagy teret más következtetés levonására, mint hogy a kormány szerint Soros tényszerűen aktívan próbálja befolyásolni az Európai Unió működését. Ha pedig ez a helyzet, akkor az igazi kérdés az, hogy mi a kormány következő lépése a jelentés elkészülte után. Lázár erre azt mondta, hogy majd akkor fog válaszolni, hogyha a jelentés tényleg ezt állapítja meg.
Majd hozzátette: „Elég félelmetes dolognak tartom, hogy Soros György erősebb képviselettel rendelkezik az Európai Bizottságban, Brüsszelben, mint egy 10 milliós ország. Ezek a dokumentumok pedig arról szólnak, hogy lehet, hogy erősebb érdekérvényesítő képességgel is. Úgy gondolom, akár belföldön, elhárítási szempontból, vagy akár a Magyarországgal kapcsolatos döntések befolyásolását illetően elég komoly következményekkel járó dokumentumok ezek.”
Márpedig ha a jelentés azt igazolja, hogy létezik a Soros-befolyás, akkor az - véleményünk szerint -kötelezettséget ró a kormányra. Ez esetben ugyanis nincs más út, mint a nemzetbiztonsági kockázat megállapítása, aminek az elhárítása a kormány feladata. Tehát cselekednie kell.
Ezért megkérdeztük Lázártól, hogy adott esetben szó lehet-e nálunk működő NGO-k (nem kormányzati szervezetek) kiutasításáról, Magyarországról. A miniszter szerint nem erről van szó. Először szeretnék pontosan megérteni, hogyan működik ez a világ, kik működtetik és mi a céljuk.
„Igyekszünk megérteni a helyzetet. Nem csak a magyar kormányt érdekli ezeknek a szervezeteknek a tevékenysége. Elmondtam már több alkalommal, nem titok: amikor a nemzetbiztonsági bizottság engem megidézett, mint a hírszerzésért felelős minisztert, akkor én példákat tudtam szolgálni arra vonatkozóan, hogy ezek a szervezetek milyen befolyásolási kísérleteket hajtottak végre dokumentáltan és nyilvánvalóan más országokban.”
Mint az előző nyilatkozatok, úgy ez sem arról győzött meg minket, hogy elkerülhető bizonyos Magyarországon működő civil szervezetek megbélyegzése, mint amelyeknek szerepük van a Soros-befolyási övezet kialakításában, fenntartásában. Pusztán ennek rögzítése, anélkül, hogy jogi következmények születnének, a kormány felelősségének kérdését vetné fel. Nem tölti be feladatát, ha a maga készítette jelentés megállapításait nem követik a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kormányzati döntések. Ilyen értelemben tehát érdekes lesz figyelemmel kísérni a jelentés sorsát.
Egyre bővül a külföldről támogatott civil szervezetek listája, jelenleg 58 szerveződés található a listán. Köztük van Csányi Sándor OTP-vezér, a vagyona alapján a TOP 100-ba tartozó üzletember alapítványa, valamint a szexmunkások emberi jogaiért küzdő alapítvány és a Budapest Fesztiválzenekar alapítvány is. Továbbá a Magyar Vöröskereszt és a Levegő Munkacsoport. A kormány számára azonban nem ezek a szervezetek jelentik az első számú célpontot, amikor az úgynevezett „Soros-hálózat” ellen küzd. Sokkal inkább a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vagy a Transparency International az a szervezet, amelyet a készülő jelentés könnyen összefüggésbe hozhat Soros állítólagos befolyásolási törekvéseivel.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
