A vizsgálat szerint a vállalkozás ÁFA-t nem fizető adóalanyoktól - többek között magánszemélyektől - vásárolt tollat értékesített tovább, és annak ellenére visszaigényelte az így keletkezett bevétele után a forgalmi adót, hogy ebben ez esetben a jogszabályok nem engednek adólevonást - áll az APEH közleményében.
A jogtalan ÁFA-levonást valós tevékenységet nem folytató társaságok láncolatával palástolták. A kapcsolódó vizsgálatok során az ellenőrök jellemzően azt tapasztalták, hogy az eladóként feltüntetett "partnerek" képviselői nem lelhetők fel a székhelyükön, sem postai úton, sem telefonon, sem pedig személyesen nem voltak elérhetők.
Az egyik állítólagos beszállító cég képviselője elismerte, hogy - fél százaléknyi jutalék fejében - számlákat állított ki tollértékesítésről a vállalkozásnak. Állítása szerint, ha jelen is volt a toll leadásakor, akkor amint kiértek a számlabefogadók telepéről, rögtön átadta a teljes összeget, amiből aztán visszakapta a fél százalékot. Olyan is előfordult, hogy előre kiállította a bizonylatot, s jelen sem volt az átvételkor, a nyereségét vagy előre, vagy utólag kapta meg.
A közlemény szerint az ellenőrzési folyamat kiterjedt a tollkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás ügyvezetőjére is, akit első fokon több éves börtönbüntetésre ítélt a bíróság. A vele szemben elrendelt vagyonosodási vizsgálat eltitkolt jövedelmet mutatott ki, mivel magánszemélyként a cégnek nyújtott több tízmillió forint értékű tagi kölcsön fedezetét nem tudta igazolni.
