A legnagyobb európai hitelminősítő 21 oldalas elemzése szerint a Fitch úgy ítéli meg, hogy a lengyel, a szlovák és a cseh bankok zömének önálló hitelprofilja "lényegesen jobb", mint a magyar, a horvát, a bolgár, a szlovén és a román bankoké. Ebben a megítélésben az tükröződik, hogy az első három ország bankpiacának finanszírozási profilja erősebb, kevesebb a devizaalapú kinnlevőség, jobb az eszközminőség, és "általánosságban is magasabb a gazdasági fejlettség szintje".
A Fitch Ratings szerint úgy tűnik, hogy a problémás hitelek aránya a lengyel, a szlovák és a cseh bankrendszerben a teljes kinnlevőség-állomány 6-7 százalékán tetőzött a tavalyi második vagy az idei első félévben. A többi térségi piacon azonban a nem teljesítő kinnlevőségek százalékos aránya a kétszámjegyű tartományban vagy annak közelében van, és még mindig emelkedik, bár lassabb ütemben, mint 2009-2010-ben. A Fitch várakozása szerint a nem teljesítő hitelek aránya Romániában, Bulgáriában és Horvátországban 2011 végén, Magyarországon és Szlovéniában azonban valószínűleg csak jövőre tetőzik.
A magyar bankrendszerről szóló fejezetben a Fitch Ratings annak a véleményének ad hangot, hogy a magyar bankok teljesítményét - csakúgy, mint tavaly - az idén is a gyenge eszközminőség, a bankokra kirótt adó és a viszonylag lassú gazdasági kilábalás fogja vissza. Ez utóbbit tükrözi az új hitelek iránti "szerény kereslet" is. A Fitch Ratings az idei évre 2,8 százalékos, jövőre 3,2 százalékos növekedési ütemet jósol a magyar gazdaságban.
A hitelminősítő szerint a rossz kinnlevőségek aránya a magyar bankrendszerben még nem tetőzött. A Fitch azt jósolja, hogy a nem teljesítő hitelállomány csak 2012-ben tetőzik majd, a teljes kinnlevőségérték 11-14 százalékán. A devizahitelesek megsegítését célzó programmal kapcsolatban a Fitch Ratings "valószínűtlennek" nevezte, hogy az intézkedéseknek - különösen az átmeneti árfolyamrögzítésnek - érdemi, hosszú távú kedvező hatásai lesznek a háztartások adósságszolgálati teljesítési képességére, vagy a bankok által a portfolióik teljesítményének javítása végett kifejtett erőfeszítésekre.
A Fitch elemzői úgy gondolják, hogy az intézkedések valószínűleg egyszerűen elodázzák a háztartási eladósodottsággal és a banki eszközminőséggel kapcsolatos problémák megoldását, sőt egyes lehetséges forgatókönyvek megvalósulása esetén "még ki is domboríthatják" ezeket a problémákat. A hitelminősítő szerint valószínűtlen az is, hogy a kilakoltatási moratórium feloldása "felélesztené a jelenleg mozdulatlan lakáspiacot", tekintettel az alacsony árverezési kvótákra.
Egy másik nagy citybeli ház ugyancsak csütörtökön kiadott elemzésében azt állapítja meg, hogy a magyar háztartásokon súlyos teher a svájci frankban denominált jelzáloghitelek megnövekedett adósságszolgálati kötelezettsége, makrogazdasági szinten és éves távlatban vizsgálva azonban a törlesztési összeg a svájci frank drágulása után sem tekinthető jelentősnek.
A Barclays Capital - az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport - felzárkózó piaci elemzői kimutatták, hogy a svájci frank-adósságok állománya a magyar hazai össztermék (GDP) éves értékének 15 százaléka, és a teljes devizaalapú hitelösszeg - más devizákban denominált kinnlevőségekkel együtt - eléri a GDP 20 százalékát.
Lengyelországban és Romániában a Barclays Capital adatai szerint egyaránt a GDP-érték 12 százaléka a teljes devizaalapú hitelállomány. A ház kimutatása szerint a svájci frankhoz kötött jelzáloghitelek nagyon nagy többsége hosszú futamidejű - Magyarországon a még hátralévő tipikus futamidő hozzávetőleg 13 év, Lengyelországban és Romániában 15 év -, ami azt jelenti, hogy az éves törlesztési összegek a GDP-hez mérve "szerények".
A Barclays Capital elemzői közölték: saját becslésük szerint Magyarországon a háztartások svájci frank-alapú jelzáloghiteleinek éves törlesztése a GDP-érték 1,7 százalékának felel meg, Lengyelországban ez az arány 0,8 százalék, Romániában 0,2 százalék. A ház londoni szakértőinek számításai szerint, ha a svájci frank további 10 százalékot erősödne, az a magyar háztartások éves GDP-arányos adósságszolgálati költségeit 0,17 százalékponttal növelné.
A Barclays Capital elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ha a háztartások 10 százalékos hiteldrágulással lennének kénytelenek szembenézni, az "nyilvánvalóan kedvezőtlenül hatna" a fogyasztási kiadásokra és a törlesztési kötelezettségek teljesítésének képességére, emellett "következményei lennének" a devizaalapú hiteleket folyósító bankok mérleghelyzetére is.
MTI
