Az ipar 2011. áprilisi termelésének és exportértékesítésének a márciusinál kedvezőtlenebb
alakulásában a mérsékeltebb külpiaci kereslet és munkanaphatás egyaránt érvényesül. Tavaly áprilisban a termelésben 10, az exportban 20,1 százalékos volumennövekedést mért a KSH. Az ipari termelés motorja – a kisebb növekedés ellenére – változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye. A hazai eladások nem érték el a 2010. áprilisi szintet.
Az ipari export 2011 első négy hónapjában 14,7, áprilisban ennél kisebb mértékben, 7,6 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év negyedik hónapjában a feldolgozóipar több mint egynegyedét képviselő járműgyártás kivitele 8,1 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egynegyedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 3,9 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában – ebben az alágban legutóbb 2009 novemberében mért exportcsökkenést a hivatal.
13 hónapos mélypont
Az ipar belföldi értékesítése január–áprilisban 4,7, áprilisban 3,4 százalékkal csökkent 2010 azonos
időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év negyedik hónapjában 3,2 százalékkal nőttek.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 áprilisában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos
hónapjához viszonyítva 7,3 százalékkal magasabb, a csekély súlyú bányászat volumene 6,1 százalékkal alacsonyabb volt a 2010. áprilisinál. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának szintjét.
2011 áprilisában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben termelésbővülést regisztrált a KSH. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel egyötödét adó járműgyártás volumene 7,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, ezen belül az alkatrészgyártásban nagyobb volt a növekedés, mint a közúti gépjármű gyártásában.
Az exportadatokhoz hasonlóan 2009 novembere óta először figyelhető meg visszaesés a második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés több mint egyhatodát képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában: az alág kibocsátása 3,5 százalékkal kisebb volt, ami elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenésének következménye.
A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásának volumene 1,0 százalékkal csökkent, nagyrészt az értékesítés több mint kétharmadát jelentő hazai eladások mérséklődése miatt.
Számottevő volumenbővülést regisztrált a KSH a közepes súlyú vegyi anyag, termék gyártásában (19,2 százalék), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (15,5 százalék). A növekedési ütem lassulása figyelhető meg a feldolgozóipari termelésből mintegy 8 százalékot képviselő fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában: az alág kibocsátása 9,3 százalékkal emelkedett, elsősorban a kivitel mérséklődése miatt (az első három hónapban több mint 20 százalékos volt a növekedés). Több hónapja tart a növekedés a legkisebb súlyú alágban: a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 35,6 százalékkal bővült a külpiaci értékesítés kedvező alakulásának köszönhetően.
2011 áprilisában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése kismértékben, 2,0 százalékkal csökkent 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 3,4 százalékkal visszaestek, míg az új belföldi rendelések 7,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 20,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
2011 első négy hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 5,5 százalékos bővülése a
legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. ilyenkori 7,3 százalékos létszámcsökkenéssel szemben – 5,2 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 első négy hónapjában Magyarország minden
régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (17,1 százalék), a legkisebb a Dél-Alföldön (5,1 százalék) figyelhető meg.
mfor.hu
