Mint azt már tudjuk - és az érintettek tapasztalták is - a minimálbér összege idén bruttó 111 ezer forintra emelkedett a tavalyi 105 ezerről. Ez 5,7 százalékos emelés, aminél nagyobbra nagyon régen volt példa, nettóban pedig 7,3 százalékos pluszt jelent ez a 6000 forint. Kézhez ugyanis a korábbi 68 775 forint helyett már 73 815-öt kapnak azok, akik minimálbérre vannak bejelentve.
Az elmúlt pár évben - 2010 óta - összesen a bruttó bér 37 500 forinttal, vagyis 51 százalékkal emelkedett. Mivel azonban az adózás terén is voltak jelentős változások, a nettó emiatt eltérő mértékben változott. Egyrészt kivezették ugyanis az alacsonyabb keresetűeknek könnyebbséget jelentő adójóváírást, másrészt a személyi jövedelemadó kulcsa is módosult. A minimálbéresek vonatkozásában először 17-ről 16 százalékra, majd idén 15 százalékra csökkent. Mindezek eredményeként
a bruttó bér 51 százalékos növekedése mellett a nettó kereset csupán 13 579 forinttal, vagyis 22,5 százalékkal emelkedett 6 év alatt.
Míg 2010-ben egy minimálbéres 13 264 forintnyi adót fizetett a bruttó 73 500 forint után, addig idén ez már 37 185 forintot jelent a bruttó 111 ezerre. Egyszerűbben megfogalmazva, az adóterhelés a 2010-es 18 százalék után idén már 34 százalékot jelent.
Mivel a munkaadói járulékok területén ilyen drasztikus változások nem voltak, a munkáltató akárcsak 2010-ben, úgy idén is 28,5 százalékot fizet a dolgozója után a bruttó béren felül.
Az eddig részletezetteken miatt az adóváltozások eredményeként (vagyis a munkavállalói adófizetés növekedésének köszönhetően) az állam lett a legnagyobb nyertese az elmúlt évek minimálbéremeléseinek.
Mivel a dolgozó többet adózik az adójóváírás kivezetése miatt, az államkasszába egyetlen minimálbéres alkalmazott után a 2010-es 34 212 forint helyett idén már 68 820 forint jut adó és járulékok formájában. A növekedés mértéke 101,2 százalékos.
Vagyis míg a dolgozó a béremeléseknek köszönhetően 22,5 százalékkal vihet haza többet, addig az államkasszába 101,2 százalékkal több pénz folyik be.
Székely Sarolta
mfor.hu
