Bruttó 690,8 milliárd forint értékben helyeztek ki hiteleket mikro- kis- és közepes vállalkozásoknak a magyarországi bankok az idei első negyedévben - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. Ez az összeg a tavalyi év első három hónapjában még 1229,1 milliárd forint volt.
A darabszám még növekedett is
Összesen 340 567 darab mikro- kis- és középvállalkozásokkal kötött hitelszerződés volt érvényben az év első három hónapjában a magyar bankrendszerben, ami emelkedést jelent a 2010-es év hasonló időszakának 308 914 darab szerződéséhez képest. Az újonnan folyósított kölcsönök összértéke azonban 1229 milliárd forintról 690,8 milliárdra esett vissza, az egy szerződésre jutó átlagos hitelösszeg tehát majdnem a felére esett vissza, alig 2 millió forintot tett ki.
A csökkenés mindkét fő vállalati hiteltípusnál megfigyelhető volt: a beruházási hitelek 62,8 milliárd forintos összértéke elmarad a tavalyi 73,2 milliárdtól. Átlagosan nagyjából 62 millió forint volt a felvett beruházási hitel az idei év elején a tavalyi 88,4 millió forint után. A folyószámla hitelek terén ennél is nagyobb volt a visszaesés: az egy évvel korábbi 778,5 milliárd forint után 311,1 milliárdot helyeztek ki mindössze a bankok. Ebben a szegmensben az átlagos hitelösszeg egymillió forint alá csökkent a tavalyi 2,6 millióról.
A kkv-hitelek lejárati szerkezetét vizsgálva megállapítható, hogy a hazai bankrendszer továbbra is csak rövid távra hajlandó finanszírozni a kisvállalkozásokat, a 690,8 milliárdos kihelyezésből mindössze 117,9 milliárd forint volt éven túli lejárat, 572,9 milliárd pedig éven belüli. Az arányokban enyhe eltolódás volt megfigyelhető a hosszú hitelek javára, hiszen míg tavaly 89 százalék volt éven belüli lejáratú, az idei év első három hónapjában ez 83 százalékra csökkent.
Idén március végén összesen 3287,6 milliárd forintnyi kkv-hitel volt a hazai bankok portfóliójában, ami csökkenést jelent a december végi 3407,1 milliárdhoz képest. A hitelállomány a válság előtt, 2008 első negyedévében volt a csúcson, akkor 3847,6 milliárd forint volt, azóta tehát majdnem 600 milliárd forinttal többet fizettek vissza a magyar kkv-k, mint amennyi az új folyósítás volt.
Mindenkinek könyörögnie kell
A PSZÁF adataiból az is kiderül, hogy a kkv-szektorban sincs olyan vállalattípus, melyet "jobban szeretnének" a bankok. A mikrovállalkozások esetében a hitelkihelyezés 142,2 milliárdra esett vissza a tavalyi első negyedévben tapasztalt 194,7 milliárdról. A kisvállalkozások egy éve még 307,6 milliárd forintot vettek fel, most ez 203,8 milliárdra csökkent, míg a közepes vállalatok 344,8 milliárdja szintén jelentősen elmarad a tavalyi 726,8 milliárdtól.
A fenti tendenciára egyébként már többször felhívta a figyelmet a jegybank, a legfrissebb hitelezési felmérés egyik fontos megállapítása is az volt, hogy tovább tart a hitelszűke a vállalati kölcsönök piacán, azaz az MNB felmérése is rávilágított, hogy a pénzintézetek tovább szigorítják a feltételeket.
Éppen ezért talán nem véletlen, hogy a kormány konkrét lépéseket is tett a kkv-hitelezés fellendítése érdekében: sajtóhírek szerint a csütörtökön hivatalosan is bejelentésre kerülő devizahiteles-mentő csomag egyik eleme lehet, hogy ösztönözzék a vállalatok hitelezését. Egy lehetséges konstrukció szerint a bankok a bankadó alapjából írhatnák le a kihelyezett kkv-hitelek állományát.
Beke Károly
mfor.hu
